Ez a cikk a HSWP félkatonai csoportról szól . A PPS , PPS – Volt Forradalmi Frakció és PPS – Szabadság, Egyenlőség, Függetlenség –
félkatonai csoportokról lásd : Varsói Munkás Milícia (1921-1939) és Munkás Milícia PPS – WRN .
| Dolgozó milícia | |
|---|---|
| lógott. Munkasőrseg | |
| A Munkás Milícia jelképe | |
| Létezés évei | 1957-1989 _ _ |
| Ország | Magyarország |
| Típusú | MSZMP párt milícia |
| Funkció | segédfunkciók a rend fenntartásában, propagandában, a társadalomra gyakorolt pszichológiai hatásban, a természeti katasztrófák következményeinek leküzdésében |
| népesség | 60 ezer (1989) |
| Rész | az MSZMP bizottságai, Magyarország Belügyminisztériuma |
| Színek | sötétkék |
| Felszerelés | fegyver |
| parancsnokok | |
| Nevezetes parancsnokok | Halash Lajos , Papp Árpád , Borbey Sándor |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A "Munkásőrség" a Magyar Szocialista Munkáspárt félkatonai szervezete volt 1957-1989 között . A Magyar Népköztársaságban a „valódi szocializmus” rendszerének védelmére jött létre . Nem a hatalmi konfrontációban használták, a társadalom pártirányítására és a rendfenntartó segédszerkezetre használták. Az MSZMP rendszer lebontása során feloszlatták.
Az 1956-os magyar felkelés , amelyet csak a szovjet csapatok közvetlen részvételével sikerült leverni, megmutatta a magyarországi antikommunista érzelmek tömegességét és az uralkodó rezsim köztámogatásának gyengeségét. Kádár János hatalomra került csoportja lépéseket tett társadalmi bázisának bővítésére. Egyrészt jelentős társadalmi és gazdasági engedményeket tettek a társadalomnak, másrészt megerősödtek a politikai kontroll struktúrái. Az egyik első intézkedés a MSZMP félkatonai szárnya, a „Munkás Milícia” létrehozása volt .
Münnich Ferenc és Apro Antal volt a legaktívabb szószólója a párthatalmi struktúra kialakításának . Kádár János hajlamos volt a „ csehszlovák tapasztalatokat ” a kommunista párt erőteljes fegyveres formációjaként is felhasználni. A megfelelő döntés 1957. január 29-én született . A hivatalos bejelentés 1957. február 18-án következett az elnöki tanács nevében. 1957. március 21- én (a Magyar Tanácsköztársaság fennállásának 38. évfordulóján ) Budapesten sor került az első Munkásőrségi különítmények felvonulására . Halash Lajos tábornokot [1] , a földalatti kommunista párt idejében tapasztalt biztonsági tisztviselőt nevezték ki a „Munkás Milícia” parancsnokává .
Az operatív vezetést a Belügyminisztérium szervei gyakorolták, de a „Munkás Milícia” működésével kapcsolatos politikai döntéseket a megfelelő szintű pártbizottságok hozták meg. Hangsúlyozta a szerkezet osztályjellegét, országos jelentőségét. A „Munkás Milíciát” azonban kezdettől fogva az MSZMP „párthadseregének” tekintették az országban.
A „Munkás Milícia” kezdetben 20 ezer főből állt. 1989 -re ez a szám 60 ezerre nőtt, és a szerkezet költségvetési kiadása elérte az 1 milliárd forintot . Ugyanakkor megjegyezték, hogy a hangsúlyozott osztályprioritások ellenére a „Munkás Milícia” tagságának fele párt- és állami funkcionáriusok, értelmiségi képviselők, sőt egyéni vállalkozók is.
A "Munkás Milícia" tagjai sötétkék egyenruhát viseltek (egyes elemei PLA egyenruhára emlékeztettek ), és katonai kiképzésen vettek részt. A Munkásőrség kiképzésével megbízott honvédségi alakulatoknál felhívták a figyelmet arra, hogy a jelöltek többsége nem rendelkezik fegyveres ismeretekkel. Ugyanakkor, miután megkapták a státuszt, egyenruhát és pisztolyt (vagy géppisztolyt ), néhány „dolgozó rendőr” ambíciókat mutatott: támadásokat, veréseket és néha öngyilkosságokat is rögzítettek [2] . A probléma olyan méreteket öltött, hogy az MSZMP KB Politikai Hivatala és személyesen Kádár szintjén is megvitatták. A „Munkás Milícia” létezését az „esetleges fasiszta provokációk ” összefüggésében kellett mérlegelni .
A „Munkás Milícia” fegyverzetét korlátozták, a rendészeti ellenőrzést megerősítették. 1962 - ben Halas tábornokot eltávolították a Munkásőrség parancsnoksága alól, helyére Papp Árpád tábornok lépett . Az utolsó parancsnok - Borbey Sándor tábornok - 1980-1989 között töltötte be ezt a posztot .
A Magyar Népköztársaság hatalmi struktúráiban a „munkás milícia” nem játszott jelentős szerepet . Harci használatot nem jegyeztek fel. Ezeket az alakulatokat a természeti katasztrófák következményeinek felszámolására és a közrend fenntartásának segédszerkezeteként használták (hasonlóan a szovjet DND -hez ). A politikai funkció jobban észrevehető volt - egy félkatonai különítmény egyenruháját viselő személy jelenléte pszichológiai hatással volt.
1989- ben , Kádár lemondása és halála után az új pártállami vezetés - Németh Miklós , Pozsgai Imre , Nyersch Rezso - megkezdte a "valódi szocializmus" lebontását Magyarországon. A társadalomban megnyilvánult a munkásőrségi szerkezettel szembeni feszült negatív attitűd, a „rendőrök” súlyos akadályozásnak voltak kitéve. A "Munkás Milícia" parancsnoksága konzervatív pozíciót foglalt el [3] , de nem tanúsított reformellenes tevékenységet. Javaslatok hangzottak el a munkásőrségi eskü formulájának megváltoztatására, a „szocializmus szolgálata” helyére „a magyar szent korona szolgálata” [4] .
1989. október 20-án Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter parancsot adott ki a Munkás Milícia feloszlatására. 1989. november 26-án országos népszavazást tartottak négy témában: az elnökválasztás eljárásáról, az MSZMP vagyonelkobzásáról, a vállalkozásokban és intézményekben működő MSZMP szervezetek feloszlatásáról, valamint a Munkásőrség feloszlatásáról. A szavazók csaknem 95%-a a „Munkás Milícia” felszámolására szavazott [5] .
| Varsói Szerződés Szervezete (1955-1991) | |
|---|---|
| tagországok |
|
| Fegyveres erők | |
| Félkatonai szervezetek |
|
| Alapvető tanítások | |
| Lásd még | |
| Albánia 1961-ben de facto felhagyott a Varsói Szerződés tevékenységeivel, de jure 1968-ban kilépett belőle. Az NDK 1990 - ben a német újraegyesítés miatt megszüntette a WTS - ben való részvételét . Kína képviselője 1961 -ig megfigyelőként részt vett egyes rendőrségi osztályok munkájában . | |