Brentano, Franz

Franz Brentano
Franz Brentano
Születési név	német  Franz Clemens Honoratus Hermann Brentano
Születési dátum	1838. január 16( 1838-01-16 )
Születési hely	Marienberg , Németország
Halál dátuma	1917. március 17. (79 éves)( 1917-03-17 )
A halál helye	Zürich
Ország	Porosz Királyság [1]
alma Mater	Müncheni Egyetem J.M.U. ( 1866 ) Tübingeni Egyetem ( 1862 ) HU Berlin Vesztfáliai Wilhelm Egyetem
A művek nyelve(i).	német [2]
Iskola/hagyomány	Würzburgi Iskola
Irány	alaklélektan
Fő érdeklődési körök	filozófia
Jelentős ötletek	fenomenológia , analitikus filozófia
Idézetek a Wikiidézetben
A Wikiforrásnál dolgozik
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Franz Brentano ( németül  Franz Brentano ; Marienberg , 1838 . január 16.  - Zürich , 1917 . március 17. ) német filozófus és pszichológus , a fenomenológia és az analitikus filozófia egyes gondolatainak előfutára . Leginkább a pszichológia filozófiájához való hozzájárulásairól ismert , különösen az intencionalitás fogalmának a modern filozófiába való bevezetéséről. Brentano jelentős mértékben hozzájárult a filozófia különböző területeihez is, például az etikához , a logikához , a filozófiatörténethez és másokhoz [3] .

Életrajz

Franz Brentano 1838. január 16-án született a németországi Marienbergben, olasz-német származású intelligens katolikus családban.

Filozófiát és teológiát tanult , rövid ideig a dominikánusoknál élt Grazban , 1862-ben Ph.D. fokozatot szerzett A létezés különböző értelméről Arisztotelészben [3] . 1864-ben szentelték pappá, 1873-ban lemondott a papságról. 1866-ban a würzburgi filozófiai magántanár lett, 1873-ban pedig professzorrá választották, de azonnal lemondott. Hasonlóképpen 1880-ban lemondott a bécsi rendes filozófiaprofesszori katedráról, amelyet 1874 óta töltött be, és Privatdozentként tovább tanított ugyanazon az egyetemen.

Clemens Brentano költő unokaöccse, Christian és Emilia Brentano fia , Luyo Brentano közgazdász bátyja .

Filozófiai gondolatok

Filozófiai nézetei részben Arisztotelész és középkori értelmezői tanításain, részben a legújabb angol pszichológián alapulnak. Művei közül a legfontosabbak: "Die Psychologie des Aristoteles" (Mainz, 1867), "Psychologie vom empirischen Standpunkte" (1. köt., Lipcse, 1874).

Brentano azzal érvelt, hogy "a filozófia igazi módszere nem különbözik a természettudományok módszerétől" ( latinul  Vera philosophiae methodus nulla alia nisi scientiae naturalis est ) [4] . Tudományfilozófiáról alkotott nézete óriási hatással volt a későbbi német filozófusokra, mint például A. Meinongra és E. Husserlre , valamint a logikai pozitivizmusra .

Brentano úgy vélte, hogy a pszichológiában lehetetlen az elszigetelt reakciókat figyelembe venni, és a mentális folyamatok természetének kérdésére sem lehet mechanikus mérésekkel válaszolni. Ő alapozta meg a würzburgi iskola és általában a Gestalt-pszichológia későbbi fejlődését .

Szándékosság

F. Brentano leginkább az intencionalitás fogalmának újbóli bevezetéséről ismert.

Minden pszichikai jelenségre jellemző az, amit a középkori skolasztikusok a tárgy intencionális (vagy mentális) belső létezésének neveztek, és amit mi – bár kissé félreérthetően – a tartalomhoz való viszonynak, a tárgyhoz való orientációnak (amivel a valóság) neveznénk. itt nem kell érteni), vagy az immanens tárgyilagosságot. Minden pszichés jelenség tartalmaz valamit tárgyként, bár nem ugyanúgy. A reprezentációban valamit ábrázolnak, az ítéletben valamit megerősítenek vagy tagadnak, a szerelemben szeretik, a gyűlöletben gyűlölködnek, és így tovább. Brentano F. Válogatott művek. / Összeállította, fordította, vele. V. Anasvili. - M .: Intellektuális Könyvek Háza, Orosz Fenomenológiai Társaság, 1996. 33. o.

Bibliográfia

Német nyelvű írások

• Die Abkehr vom Nichtrealen. Briefe und Abhandlungen aus dem Nachlass, szerk. F. Mayer-Hillebrand, Bern: Francke, 1952.
• Aristoteles Lehre vom Ursprung des menschlichen Geistes, Leipzig: Veit & comp., 1911 (2. kiadás, bevezető Rolf George, Hamburg: Meiner, 1980).
• Aristoteles und seine Weltanschauung, Leipzig: Quelle & Meyer, 1911 (2. kiadás, bevezető: Rolf George, Hamburg: Meiner 1977).
• Briefe an Carl Stumpf 1867-1917, szerk. Gerhard Oberkofler, Graz: Akademische Drucks- und Verlagsanstalt, 1989.
• Leíró pszichológia, szerk. R. Chisholm és W. Baumgartner, Hamburg: Meiner, 1982.
• Das Genie. Lipcse: Dunker und Humblot, 1892.
• Geschichte der griechischen Philosophie, szerk. írta: Franziska Mayer-Hillebrand. Bern: Francke, 1963.
• Geschichte der mittelalterlichen Philosophie im christlichen Abendland, szerk. Írta: Klaus Hedwig, Hamburg: Meiner, 1980.
• Geschichte der Philosophie der Neuzeit, szerk. Írta: Klaus Hedwig, Hamburg: Meiner, 1987.
• Grundlegung und Aufbau der Ethik, szerk. Franziska Mayer-Hillebrand, Bern: Francke, 1956.
• Grundzüge der Asthetik, szerk. Franziska Mayer-Hillebrand, Bern: Francke, 1959.
• Kategorienlehre, szerk. írta Alfred Kastil. Lipcse: Meiner, 1933.
• Die Lehre vom richtigen Urteil, szerk. Franziska Mayer-Hillebrand, Bern: Francke, 1956.
• Meine letzten Wünsche für Österreich, Stuttgart: Cotta, 1895.
• Philosophische Untersuchungen zu Raum, Zeit und Kontinuum, szerk. Írta: Stephan Körner és Roderick Chisholm, Hamburg: Meiner, 1976.
• Psychologie vom empirischen Standpunkt, Leipzig: Duncke & Humblot, 1874. (2., enl. ed. by Oskar Kraus, 1924, Lipcse: Meiner).
• Vallás és filozófia, szerk. Franziska Mayer Hillebrand, Bern: Francke, 1954.
• Uber Aristoteles, szerk. Rolf George, Hamburg: Meiner, 1986.
• Über die Zukunft der Philosophie, szerk. szerző: Oskar Kraus, Lipcse: Meiner 1929 (2. kiadás, bev. Paul Weingartner, Hamburg: Meiner, 1968).
• Über Ernst Machs "Erkenntnis und Irrtum", szerk. Roderick Chisholm és Johann Marek, Amszterdam: Rodopi, 1988.
• Untersuchungen zur Sinnespsychologie, Lipcse: Dunker und Humblot, 1907.
• Versuchüber die Erkenntnis, szerk. szerző: Alfred Kastil, Lipcse: Meiner, 1925. (2. enl. ed. Franziska Mayer-Hillebrand, Hamburg: Meiner, 1970).
• Die Vier Phasen der Philosophie und ihr augenblicklicher Stand, szerk. szerző: Oskar Kraus, Lipcse: Meiner, 1926.
• Vom Dasein Gottes, szerk. Alfred Kastil, Lipcse: Meiner, 1929.
• Vom sinnlichen und noetischen Bewußtsein, (Psychologie vom empirischen Standpukt, 3. köt.), szerk. szerző: Oskar Kraus, Lipcse: Meiner, 1928.
• Vom Ursprung sittlicher Erkenntnis, Leipzig: Dunker & Humblot, 1889 (2. kiadás: Oskar Kraus, Hamburg: Meiner 1921).
• Von der Klassifikation der psychischen Phänomene, (Psychologie vom empirischen Standpunkt, 2. köt.), Lipcse: Duncker und Humblot, 1911.
• Von der mannigfachen Bedeutung des Seienden nach Aristoteles, Freiburg: Herder, 1862.
• Wahrheit és Evidenz, szerk. szerző: Oskar Kraus, Lipcse: Meiner, 1930.
• Was für ein Philosoph manchmal Epoche macht, Wien: Hartleben, 1876.

Orosz nyelvre lefordítva

• Brentano, F. Válogatott művek. - M., 1996.
• Brentano, F. A lét poliszémiájáról Arisztotelész szerint // Teológia. Filozófia. Kulturológia. Probléma. 4. - SP6, 1997.
• Brentano, F. Az erkölcsi tudás eredetéről / Per. A. A. Anipko . - Szentpétervár: Aleteyya, 2000. - 202 p. - ("Metafizikai kutatás. Az almanach melléklete").
• Brentano, F. A lét poliszémiájáról Arisztotelész szerint. SPb. "VRFSh".2012.
• Brentano, F. Arisztotelész pszichológiája νους ποιητικός doktrínája tükrében (IV. Makarova fordítása és megjegyzései) // Történelmi és filozófiai évkönyv'2002. - M .: "Nauka", 2003. - S. 308-340.
• Brentano, F. Esszé a megismerésről [részlet]; 1905. 03. 17-i levél Anton Martynak; 0b nyilvánvalóság [Fragment]; levél Husserlnek 1905. január 9-én / Világfilozófia antológiája. T. 3. M., 1971.
• Brentano F. A szerelemről és a gyűlöletről / Per. vele. A. A. Anipko

Angolra fordítva

• Arisztotelész és világnézete, ford. R. George és R. M. Chisholm. Berkeley: University of California Press, 1978.
• Leíró pszichológia, ford. írta: Benito Müller, London: Routledge, 1995.
• Az etika alapozása és felépítése, ford. Írta: Elizabeth Schneewind, New York: Humanities Press, 1973.
• "The Four Phases of Philosophy and Its Current State", B. Mezei és B. Smith (szerk.) The Four Phases of Philosophy, Amsterdam: Rodopi, 1998.
• Isten létezéséről, ford. Írta: Susan Krantz, Dordrecht: Nijhoff, 1987.
• A létezés többféle érzékéről Arisztotelésznél, ford. Rolf George, Berkeley: University of California Press, 1975.
• A jó és a rossz tudásának eredete, ford. Írta: Cecil Hague, Westminster: Archibald Constable, 1902 (2. ford.: The Origin of Our Knowledge of Right and Wrong, Roderick Chisholm és Elizabeth Schneewind, London: Routledge, 1969).
• Filozófiai vizsgálódások a térről, az időről és a kontinuumról, ford. Barry Smith, London, New York: Croom Helm, 1988.
• Pszichológia empirikus nézőpontból, ford. A.C. Rancurello, D.B. Terrell és L. McAlister, London: Routledge, 1973. (2. kiadás, bevezető: Peter Simons, 1995).
• Arisztotelész pszichológiája, ford. írta Rolf George. Berkeley: University of California Press, 1977.
• Érzékszervi és noetikus tudat. Pszichológia empirikus álláspontból III, ford. M. Schättle és L. McAlister. London: Routledge, 1981.
• A kategóriák elmélete, ford. Roderick Chisholm és Norbert Guterman, Hága: Nijhoff, 1981.
• Az igaz és a nyilvánvaló, ford. írta: Roderick Chisholm, Ilse Politzer és Kurt Fischer. London: Routledge, 1966.

Jegyzetek

1. ↑ LIBRIS – 2012.
2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár – 1537.
3. ↑ 1 2 Franz Brentano  // Stanford Encyclopedia of Philosophy. – 2002.
4. ↑ Lviv-Varsó iskola történelmi távlatban. A lviv-varsói filozófiai iskola eredete. F. Brentano filozófiai álláspontja (hozzáférhetetlen link) . Hozzáférés dátuma: 2012. május 26. Az eredetiből archiválva : 2014. július 15. (határozatlan) 

Irodalom

• Antonelli, Mauro, 2001, Seiendes, Bewußtsein, Intentionalität im Frühwerk von Franz Brentano, München: Alber.
• Baumgartner, Wilhelm, 1986, "Vom Bemerken und: Wie man ein rechter Psychognost wird", Grazer Philosophische Studien 28, 235-252.
• Baumgartner, Wilhelm és Peter Simons, 1992/93, "Brentanos Mereologie", Brentano Studien IV, 53-77.
• Brandl, Johannes, 1996, "Intentionality", L. Albertazzi, M. Libardi és R. Poli (szerk.) The School of Franz Brentano, Dordrecht: Kluwer, 261-284.
• Brentano Studien: Internationales Jahrbuch der Franz Brentano Forschung. (= Brentanonak szentelt Nemzetközi Évkönyv).
• Chisholm, Roderick, 1966, "Brentano elmélete a helyes és helytelen érzelmekről", Revue Internationale de Philosophie 78, 395-415.
• Chisholm, Roderick, 1986, Brentano and Intrinsic Value, Cambridge: Cambridge University Press.
• Chisholm, Roderick, 1982, Brentano and Meinong Studies, Amszterdam: Rodopi.
• Chisholm, Roderick M. és Rudolf Haller (szerk.), 1978, Die Philosophie Franz Brentanos, Amsterdam: Rodopi (=Grazer Philosophische Studien 5).
• Chrudzimski, Arkadiusz, 2001, Intentionalitätsthese beim frühen Brentano, Dordrecht: Kluwer.
• Føllesdal, Dagfinn, 1978, "Brentano és Husserl a szándékos tárgyakról és az észlelésről", Grazer Philosophische Studien 5, 83-94. (újranyomva: Hubert Dreyfus és Harrison Hall (szerk.) Husserl, Intentionality, and Cognitive Science, Cambridge: MIT Press, 1987, 31-41).
• George, Rolf, 1978, "Brentano kapcsolata Arisztotelészhez", Grazer Philosophische Studien 5, 249-266.
• Huemer, Wolfgang, 2003, "Die Entwicklung von Brentanos Theorie des Zeitbewusstseins", Brentano Studien XI.
• Huemer, Wolfgang, 2004, "Husserl kritikája a pszichológiáról és kapcsolata a brentanói iskolával", Arkadiusz Chrudzimski és Wolfgang Huemer (szerk.), Fenomenológia és elemzés. Esszék a közép-európai filozófiáról, Frankfurt: Ontos, 199-214.
• Jacquette, Dale, (szerk.), 2004, The Cambridge Companion to Brentano, Cambridge: Cambridge University Press.
• Kraus O., Franz Brentano: Zur Kenntnis seines Lebens und seiner Lehre. Mit Beitraegen von C. Stumpf und Ed. Husserl és Münich, 1919;
• Spiegelberg H., Der Begriff der Intentionalitaet in der Scholastik, bei Brentano und bei Husserl // Philosophische Hefte, 1936, 5. sz. (S.75-91).
• Kastil A. Die Philosophie Franz Brentanos: Eine Einfuehrung in seine Lehre, Bern, 1951.
• Küng, Guido, 1978, "Zur Erkenntnistheorie von Franz Brentano", Grazer Philosophische Studien 5, 169-181.
• Küng, Guido, 1989, "Brentano, Husserl und Ingarden über wertende Akte und das Erkennen von Werten", Wolfgang Gombocz, Heiner Rutte és Werner Sauer (szerk.) Traditionen und Perspektiven der analytischen Philosophie. Bécs: Hölder Pichler Tempski.
• Löffler, Winfried, 1995, "Brentanos Version des teleologischen Gottesbeweises", Johannes Brandl, Alexander Hieke és Peter M. Simons (szerk.) Metaphysik. Neue Zugänge zu alten Fragen. Utca. Augustin: Akadémia, 303-314.
• McAlisdair, Linda L., 1976, The Philosophy of Franz Brentano, London: Duckworth.
• Moran, Dermot, 2000, Bevezetés a fenomenológiába, London: Routledge.
• Morrison, James C., 1970, "Husserl and Brentano on Intentionality", Philosophy and Phenomenological Research 31, 27-46.
• Morscher, Edgar, 1978, "Brentano és helye az osztrák filozófiában", Grazer Philosophische Studien 5, 1-10.
• Münch, Dieter, 1989, "Brentano és Comte", Grazer Philosophische Studien 36, 33-54.
• Poli, Roberto, (szerk.), 1998, The Brentano Puzzle, Aldershot: Ashgate.
• Rollinger, Robin, 1999, Husserl álláspontja Franz Brentano iskolájában, Dordrecht: Kluwer.
• Simons, Peter, 1987, "Brentano's Reform of Logic", Topoi 6, pp. 25–38.
• Simons, Peter, 1988, "Brentano's Theory of Categories: a Critical Appraisal" Brentano Studien I, 47-61.
• Simons, Peter, 2000, "A filozófia négy fázisa: Brentano elmélete és osztrák története", The Monist 83, 68-88.
• Smith, Barry, 1987, "The Substance of Brentano's Ontology", Topoi 6, 39-49.
• Smith, Barry, 1988, „The Soul and Its Parts”, Brentano Studien I, 75–88.
• Smith, Barry, 1994, Osztrák filozófia. Franz Brentano öröksége, Chicago: Nyílt bíróság.
• Sorabji, Richard, 1991, "Arisztotelésztől Brentanóig: Az intencionalitás fogalmának fejlődése", Oxford Studies in Philosophy, Kiegészítő kötet, 227-259.
• Terrell, Burnham, 1983, "Brentano's Philosophy of Mind", Guttorm Fløistad (szerk.) Contemporary Philosophy: a New Survey, 4, Hága: Nijhoff, 223-247.
• Thomasson, Amie, 2000, "After Brentano: A One-Level Theory of Consciousness", European Journal of Philosophy 8, 190-209.
• Weingartner, Paul, 1978, "Brentano kritikája az igazság korrespondenciaelméletéről", Grazer Philosophische Studien 5, 183-97.

Orosz nyelvű irodalom

• Krasnoshchekov A. N. F. Brentano logikai-szemantikai elmélete és a nyilvánvaló ítéletek problémája // Tudományos konferencia "Modern logika: az elmélet, a történelem és az alkalmazás problémái a tudományban". - SPb., 1994. - S.19-21.
• Kyung G. Brentano, Husserl és Ingarden a tettek és az értékek ismeretének értékeléséről / Per. O. Kubanova //Logosz. - 1995. - 6. sz. - S. 117-123.
• Gromov R. A. A pszichologizmus kérdéséhez: a brentai iskola és a pszichologizmus kritikájának empirikus változatai // Filozófia és a civilizáció jövője. A IV. Orosz Filozófiai Kongresszus (Moszkva, 2005. május 24-28.) beszámolóinak és beszédeinek kivonata: 5 kötetben T. 2. - M., 2005. - C. 70-71.
• Gromov R. A. Brentano és Husserl mint filozófiatörténészek // Logosz . - 2007. - 2. szám (59) - S. 75-97.
• Makarova I. V. Franz Brentano és "Arisztotelész pszichológiája" // Történelmi és filozófiai évkönyv '2002. Tudományos publikáció. - M .: " Nauka ", 2003. - p. 304-308.
• Makarova IV Franz Brentano az aktív elme szerepéről Arisztotelész pszichológiájában // A filozófia kérdései . - 2002. - 10. sz.
• Meerovsky B. V., Biryukov B. V. F. Brentano - Arisztotelész filozófiájának történésze // Történelmi és filozófiai évkönyv 1991. - M., 1991. P. 146-152.
• Brentano, Franz  / Molchanov V. I.  // Greater Caucasus - Great Canal [Elektronikus forrás]. - 2006. - S. 193-194. - ( Nagy Orosz Enciklopédia  : [35 kötetben] / Yu. S. Osipov  főszerkesztő  ; 2004-2017, 4. v.). — ISBN 5-85270-333-8 .
• Sergodeeva E. A. Az intencionalitás gondolatának történelmi és filozófiai kontextusa F. Brentano-ban // Moszkvai Egyetem Bulletin . 7. sorozat. Filozófia. - 1996. - 1. sz. - S. 68-76.
• Tvardovsky, K. F. Brentano és a filozófia története / Per. lengyelből. B. T. Dombrovsky // Logikai-filozófiai és pszichológiai kutatás. - M., 1997.

Linkek

• A Wikimedia Commons rendelkezik Franz Brentanóhoz kapcsolódó médiával
• Anashvili V.V. Brentano  // Új filozófiai enciklopédia  : 4 kötetben  / előz. tudományos-szerk. V. S. Stepin tanácsa . — 2. kiadás, javítva. és további - M .  : Gondolat , 2010. - 2816 p.
• Brentano, Franz // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
• Franz Brentano a Filozófiai szótárban
• Brentano // Filozófia: Enciklopédiai szótár / Szerk. A. A. Ivina . - M .: Gardariki, 2004. (Orosz)

Tematikus oldalak	Matematikai genealógia
Szótárak és enciklopédiák	osztrák musical Nagy dán Nagy katalán Nagy norvég Nagy orosz Brockhaus és Efron olasz a világ körül litván univerzális horvát Britannica (online) Brockhaus Treccani Universalis
Bibliográfiai katalógusokban BIBSYS: 90071437 BNC : a10457458 BNE : XX977320 BNF : 12058989g CiNii : DA00592544 CONOR : 5847139 GND : 118515063 ICCU : CFIV102146 ISNI : 0000 0000 8137 7520 J9U : 987007259057305171 LCCN : n80070708 LNB : 000025926 NDL : 00550549 NKC : jn20000700234 NLA : 35021669 NLG : 156804 NLP : A11783515 NSK : 000076054 NTA : 068382995 NUKAT : n96000121 PTBNP : 26916 LIBRIS : gdsvvm103pqxkpn SUDOC : 028836650 VcBA : 495/82657 VIAF : 59104031 WorldCat VIAF : 59104031