Bilinsky, Leon von

Leon von Bilinsky ( németül , lengyelül Leon Ritter von Biliński , 1846 . június 15.  – 1923 . június 14. ) osztrák-magyar és lengyel államférfi, tudós és közgazdász. Cisleitánia pénzügyminisztere 1895-1897 és 1909-1911 között ; _ _ _ _ Ausztria-Magyarország általános birodalmi pénzügyminisztere 1912-1915 között ; Lengyelország pénzügyminisztere 1919 -ben .

Élet és karrier

Zalishchykyben ( Galícia és Lodomeria Királyság ) született . 1862-1865 között közgazdaságtant tanult a lembergi egyetemen , 1871 - ben professzor lett . Az egyetemen különböző adminisztratív pozíciókat töltött be. 1878 - tól  - rektor .

1892-1895 között az Osztrák Vasutak Állami Igazgatóságának vezetője volt . 1900 - 1907 -ben az  Osztrák-Magyar Bank elnöke. 1907-1914 - ben a Reichsrat  Képviselőházának tagja , 1900 -tól az Urak Házának (Heerenhaus ) életfogytiglani tagja  . A Reichsratban ő vezette a "Lengyel Klubot" - a birodalom részét képező lengyel földeket képviselő képviselők egyesületét. A badeni-kabinet ciszleitániai pénzügyminiszteri posztját betöltve 1896 - ban megállapodott Magyarországgal az államháztartási bevételek elosztásáról. 1911 - ben, amikor Binert-Schmerling kabinetjében dolgozott, összetűzésbe került a parlamenttel, és lemondásra kényszerült.

Ausztria-Magyarország pénzügyminisztere

Február 20-án Ferenc József császár kinevezte Bilinszkijt a teljes birodalmi pénzügyminiszternek (és egyben, mint 1879 óta minden pénzügyminisztert, Bosznia-Hercegovina polgári kormányzójává ). A boszniai polgári közigazgatás vezetőjeként Bilinszkij összetűzésbe került Oskar Potiorek katonai kormányzóval . Potiorek, aki a "sólymok pártjához" tartozott, megvetéssel bánt a többségi szerbekkel , míg Bilinszkij az osztrák-magyar hatóságok iránti hűségüket igyekezett biztosítani. A polgári kormányzó végül nem tudta megakadályozni Potiorek útját, aki elérte a boszniai Landtag bezárását és a szerb közéleti egyesületek felszámolását.

Mérsékelt álláspontja ellenére a júliusi válság idején Bilinszkij kemény nyomást szorgalmazott Szerbiára . Az első világháború kitörése után javasolta, hogy induljon Galícia általános városvezetőjévé , azzal a szándékkal, hogy felhívást intézzen a lengyelekhez Oroszország elleni felkelésre . A projektet nem Götzendorf vezérkari főnök unszolására hajtották végre , aki korainak tartott egy ilyen lépést.

osztrák-lengyel

Bilinsky támogatta az "osztrák-lengyel" projekt megvalósítását - az Oroszország részét képező lengyel területeknek az Osztrák-Magyar Birodalomba való felvételét, valamint az egyesült Lengyelország széles körű autonómiájának biztosítását , egészen az ország létrehozásáig. Háromszéki Monarchia. 1914 augusztusának elején Berchtold császár és külügyminiszter nevében javasolta a Galíciai és Lodomeria Királyságnak az orosz Lengyelországgal való egyesüléséről szóló nyilatkozat kihirdetését, egy külön kormány és a Landtag létrehozását. A javaslat éles kifogásokat kapott a fő szövetségestől – Németországtól , valamint Transleitánia kormányfőjétől , Tisza Istvántól ; ennek következtében nem valósult meg. Bilinsky tervének kudarca ellenére a „trializmus” gondolatát a háború végéig aktívan megvitatták az osztrák uralkodó körökben. Bilinszkij javaslatainak elutasítása csalódást okozott az osztrák-lengyel nemesség köreiben: Ausztria-Magyarország vezetését azzal vádolták, hogy túlságosan engedékeny Németországgal szemben.

1914-1917 között a Lengyel Legfelsőbb Nemzeti Bizottság ( Naczelny Komitet Narodowy ) vezetője volt .

1915 decemberében Bilinszkij óva intette Burian von Raij István külügyminisztert attól, hogy a háború alatt elfoglalt Kelet-Galícia területén külön tartományt alakítsanak ki német vagy ruszin nyelvű államigazgatással . Véleménye szerint egy ilyen döntés előbb-utóbb új háborúhoz vezetne Oroszországgal.

A független Lengyelországban

1919 augusztusában Jozef Pilsudski meghívta Bilinskyt Ignacy Jan Paderewski kormányának lengyel kincstári miniszteri posztjára . Egy idő után Bilinsky elhagyta posztját, és visszavonult a nyilvános tevékenységtől. Az elmúlt években az Osztrák-Lengyel Bank elnökeként dolgozott Bécsben . 1923 -ban halt meg, felesége mellé temették Teplicében ( Csehszlovákia ).

Művek

• Studya nad podatkiem dochodowym (1870)
• Wzajemne czy akcyjne towarzystwa ubezpieczeń (1870)
• Procent a czynsz (1872)
• Wykład ekonomii społecznej (1873-1874, két kötet)
• Ekonomija społeczna – jej rozwój (1874)
• O pracy kobiet ze stanowiska ekonomicznego (1874)
• O przesileniach giełdowych (1874)
• Podatek skarbowy (1875)
• Taryfa kolejowa (1875)
• System nauki skarbowej (1876)
• O istocie, rozwoju i obecnym stanie socjalizmu (1883)
• Wspomnienia i dokumenty (1924-1925, két kötet)

Jegyzetek

1. ↑ Österreichische Akademie der Wissenschaften Osztrák Életrajzi Szótár  (német) / Hrsg.: Österreichische Akademie der Wissenschaften - doi:10.1553/0X0028103D

Irodalom

• Ernst Rutkowski: Briefe und Dokumente zur Geschichte der österreichisch-ungarischen Monarchie. 1. sáv: Der verfassungstreue Großgrundbesitz 1880-1899. Verlag Oldenbourg, München 1983, ISBN 3-486-51831-3 . 2* Bilinski (Biliński) Leon von. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950 (ÖBL). Band 1, Verlag der Osterreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1957.
• William Jannen, Jr: The Austria-Hungarian Decision For War in July 1914. In: Samuel R. Williamson, Jr, Peter Pastor (Hrsg.): Essays On World War I: Origins and Prisoners of War. New York 1983.
• Ludwig Bittner, Hans Uebersberger: Österreich-Ungarns Außenpolitik von der bosnischen Krise 1908 bis zum Kriegsausbruch 1914. Diplomatische Aktenstücke des österreichisch-ungarischen Ministeriums des Äußeren Wien/Leipzig 1930, Band 6: 1. April bis 31. Juli 1913.
• Komjáthy Miklós (Hrsg.): Protokolle des Gemeinsamen Ministerrates der Österreichisch-Ungarischen Monarchie (1914-1918). Budapest 1966.
• Feldmarschall Conrad: Aus meiner Dienstzeit 1906-1918. 4. sáv: 1914. június 24. és 1914. szeptember 30 Bécs/Berlin/Lipcse/München 1925.
• Czernin Ottokár: Im Weltkriege. Berlin/Wien 1919.
• Heinz Lemke: Allianz und Rivalitat. Die Mittelmächte und Polen im ersten Weltkrieg. Verlag Böhlau, Wien/Köln/Graz 1977, ISBN 3-205-00527-9 .
• Henryk Batowski: Trialismus, Subdualismus vagy Personalunion. Zum Problem der österreichisch-polnischen Lösung (1914-1918). In: Studia Austro-Polnica. Varsó/Krakkó 1978.
• Alexander Fussek: Österreich-Ungarn und die polnische Frage zu Beginn des Ersten Weltkrieges. In: Österreich in Geschichte und Literatur 11 (1967). S. 5-9; hier: S. 7; und Heinz Lemke: Allianz und Rivalitat. Die Mittelmächte und Polen im ersten Weltkrieg. Verlag Böhlau, Wien/Köln/Graz 1977, ISBN 3-205-00527-9 .
• Bosna i Hercegovina u uspomenama Leona Bilińskog. Institut za historiju. Szarajevó 2004. ISBN 9958-9642-4-4 .

Szótárak és enciklopédiák	Brockhaus és Efron horvát
Bibliográfiai katalógusokban BIBSYS: 90636512 BNF : 15060519w CiNii : DA08425954 CONOR : 93739107 GND : 11618082X ISNI : 0000 0000 8363 9352 LCCN : no2005075480 NKC : js20020805862 NSK : 000103687 NTA : 070310033 NUKAT : n01109820 SUDOC : 165833041 VIAF : 22427551 WorldCat VIAF : 22427551