A fehérorosz arab ábécé a 16. században jelent meg a fehérorosz nyelv arab írással történő írásának eszközeként. Huszonnyolc grafémából áll , némi eltéréssel a szokásos arab ábécétől .
A fehérorosz arab ábécét a fehérorosz-litván tatárok használták , akik a mai Fehéroroszország területén éltek , amely a Litván Nagyhercegség része volt . A XIV-XVI. század során felhagytak saját nyelvükkel, és áttértek a fehérorosz nyelvre , amelyet arab ábécével írtak.
A [p] (p), [t͡ʂ] (h) és [ʐ] (g) hangokhoz, amelyek hiányoznak az arabból, a perzsa " pe " ( پ ), " che " ( چ ) és " zhe " betűk ( ژ ).
Az új ࢮ és ࢯ szimbólumok a lágy hangok [d͡z̞ʲ] (dz) és [t͡s̞ʲ] (ts') jelölésére szolgáltak .
A [w] (ў) hanghoz nem készült külön szimbólum, azt az arab „ vav ” ( و ) betűvel írták , amely a [v] (c) hangot is jelöli.
| cirill betűs | latin | arab |
| A, a | A, a | َ |
| B, b | B, b | ب |
| C, c | C, c | ࢯ ( ) |
| tsb, ts | Ć, ć | س |
| h, h | Č, č | چ |
| X, x | CH, ch | خ |
| D, d | D, d | د |
| Dz, dz | Dz, dz | ࢮ ( ) |
| Dz, dz | DŹ, dź | ࢮ ( ) |
| j, j | DŽ, dz | ج |
| uh, uh | E, e | َ |
| f, f | F, f | ف |
| Ґ, ґ | G, g | غ |
| G, g | H, h | ه |
| én, i | én, i | ِ |
| én, én | Igen, igen | َ |
| Neki | azaz pl | َ |
| Neki | io, io | ُ |
| Yu, yu | Iu, iu | ُ |
| y, y | J, j | ى |
| K, k | K, k | ق |
| ky, ky | KJ, kj | ك |
| le, le | L, l | ل |
| L, l | Ł, ł | ل |
| Mm | M, m | م |
| N, n | N, n | ن |
| Nh, nh | Ń, ń | ن |
| Ó, oh | Ó, ó | ُ |
| P, p | P, p | پ |
| R, r | R, r | ر |
| Vele, vele | S, s | ص |
| uh, uh | Ś, ś | ث |
| W, w | Š, š | ش |
| T, t | T, t | ط |
| Th, th | TJ, tj | ت |
| U u | U u | ُ |
| Ў, ў | U u | و |
| Be, be | V, v | و |
| s, s | Y, y | ِ |
| W, h | Z Z | ض |
| z Z | Z Z | ز |
| F, f | z Z | ژ |
| ' | - | ع |
| b, b | - | - |