Bein, Kazimierz
| Kazimierz Bein (Kabet) | |
|---|---|
| fényesít Kazimierz Bein (Kabe) | |
| Születési dátum | 1872 |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1959. június 15 |
| A halál helye | Lodz ( Lengyelország ) |
| Polgárság | Orosz Birodalom , Lengyelország |
| Foglalkozása | Szemész, eszperantó fordító |
| Díjak és díjak | |
| Autogram | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Kazimierz Bein ( lengyelül Kazimierz Bein ) lengyel szemész, kiemelkedő eszperantista , akit az eszperantó irodalmi hagyomány az eszperantó első világháború előtti fejlődési időszakának legjobb eszperantó stylistjaként ismer el ; közismert Kabe álnéven . Eszperantó nyelvű fordításai jelentős szerepet játszottak a nyelv fejlődésében és gazdagításában, az eszperantó közösségből való hirtelen távozása pedig életre keltette az egyedülálló eszperantó neologizmust , a kabei - „cselek úgy, mint Kabe , hirtelen hagyja abba az eszperantót”.
Életrajz
Kazimierz Bein 1872-ben született. Fiatal korában aktívan részt vett a Lengyelország Oroszországtól való függetlenségét hirdető társadalmi-politikai mozgalmakban , amelyekért több évet emigrációban töltött.
1899-ben diplomázott a kazanyi egyetem orvosi karán . Szemészként dolgozott, számos szemészeti témájú tudományos cikk szerzője volt; kezdeményezője volt a Lengyel Szemorvos Társaság létrehozásának, egy ideig a Varsói Szemészeti Intézet igazgatója volt.
Körülbelül 10 évig (a XX. század első évtizedében) aktívan részt vett az eszperantó közösség életében, amelyből 1911-ben váratlanul kilépett. Lodzban halt meg 1959. június 15- én .
Eszperantó tevékenységek
Az eszperantóval már 1887 - ben ismerkedett meg először , de komolyan csak 16 év után kezdte el foglalkozni vele. A dicsőség Václav Seroshevsky "A szükség mélye" ( lengyel Dno nędzy ) című regénye ( 1904 ) fordítása után érte el. Ettől az évtől kezdve rendszeresen megjelentek a sajtóban lengyel, orosz és német nyelvű fordításai. Bein már 1906 -ban az Eszperantó Akadémia alelnöke lett . Bein gyakorlatilag nem kezdett bele eredeti eszperantó munkába.
Meglepően egyszerű és világos stílusának köszönhetően kivívta magának az "első eszperantó stylist" hírnevét. Bein stylist legfontosabb eredménye, hogy fordításaiban kerülte az összetett igealakok használatát (amit a korai eszperantó fordítók és szerzők túlzásba vittek), mégis sikeresen lefordította az eredeti finomságait. Jelentősen hozzájárult az eszperantó szókincs stabilizálásához az első eszperantó magyarázó szótár ( Esper. Vortaro de Esperanto ) kiadásával is, amelyben a különböző szavakat kizárólag eszperantó nyelven értelmezték, és példákat adtak használatukra. Annak ellenére, hogy jelenleg ez a szótár némileg elavult, értéke akkoriban igen nagy volt; ma is megőrzi jelentőségét, mint az eszperantó fejlődésének tanulmányozásának forrása.
1911 - ben Kazimierz Bein hírneve csúcsán hirtelen minden magyarázat nélkül kilépett az eszperantó mozgalomból. A Literatura foiro folyóiratban 1931 -ben megjelent interjúban (az interjút EJF álnévvel írták alá , nyilvánvalóan Edmund és Jan Fetke testvérek) Bein az eszperantó beszélőkben való csalódást sorolja fel indítékai között (akik Bein szerint a legtöbben része nem beszél eszperantóul). megfelelő mértékben) és azt, hogy „az eszperantó nem fejlődik”. Az „első eszperantó stylist” váratlan cselekedete vezetett a jól ismert és az egyik legspecifikusabb eszperantó neologizmushoz, a kabei (a nem normatív kabeiĝi alak is használatos ) – to kabe , aki aktív eszperantó stylist, hirtelen megszületett. hagyja el az eszperantó mozgalmat . Ezt a szót és magát Beinnek az eszperantó mozgalomból való kilépésének tényét is gyakran eljátsszák az eszperantó különböző viccekben és szójátékokban, például: Ne sufiĉas kabei por iĝi Kabe ( Nem elég kabe-nek lenni ahhoz, hogy Kábé legyen ).
Főbb munkák
Az alábbi lista csak az első kiadás évét mutatja; A fent említett művek szinte mindegyikét többször újranyomták.
- Fundo de l'mizero (1904, The Bottom of Need, Vaslav Seroshevsky regényének fordítása )
- La interrompita kanto (1905, E. Ozheshko "The Interrupted Song" című művének fordítása )
- Elektitaj fabeloj de fratoj Grimm (1906, a Grimm testvérek válogatott meséinek fordítása )
- Pola antologio (1906, "Lengyel antológia", lengyel nyelvű fordítások gyűjteménye, Bein az antológia szerkesztőjeként és egyes művek fordítójaként működött)
- La Faraono (1907, Bolesław Prus fáraó című regényének fordítása )
- Versaĵoj en prozo (1907, I. Turgenev prózai verseinek fordítása )
- Patroj kaj filoj (1907, I. Turgenyev " Apák és fiak " című regényének fordítása )
- Unua legolibro ("Az első olvasnivaló könyv", 1907, válogatás novellákból, vicces történetekből és didaktikai anyagokból az eszperantóról; a könyv K. Bein néhány eredeti művét tartalmazza)
- Internacia Krestomatio ("Nemzetközi olvasó", 1907, novellák fordításai és töredékek különböző szerzők főbb műveiből)
- Vortaro de Esperanto ("Eszperantó szótár", 1910, az első magyarázó eszperantó szótár, jelentős szerepet játszott az eszperantó stabilizálásában és továbbfejlesztésében; a következő normatív szótárak PV és PIV közvetlen elődje volt ).
Figyelemre méltó idézetek Beinről és Beinről
A jó stílushoz legalább három olyan nyelvet kell tudnia, amelyek nem kapcsolódnak egymáshoz. Miért van például nekünk [eszperantistáknak] annyi jó stylistunk a szlávok között? Mert mindannyian legalább két nyelvet tudnak!
Eredeti szöveg (pl.)[ showelrejt] Por havi bonan stilon, nepre estas necese koni minimume tri diversajn lingvojn, al si malparencajn. Kial ekzemple ni [esperantistoj] havis inter la slavoj tiom da bonaj stilistoj? Ĉar ili ĉiuj scias minimume du lingvojn! — Interjú K. Beinnel 1931-ben [2]
Úgy gondolom, hogy az [eszperantó] nyelv többet fog profitálni a fordításokból, mint az ingyenes eredeti alkotásból. Az eszperantó nyelven író író mindig képes lesz "kiszállni", egyszerűen nem fog bonyolult kifejezéseket használni, vagy egyszerűen kihagyja őket, így másoknak ...
Eredeti szöveg (pl.)[ showelrejt] Mi kredas ke la lingvo [eszperantó] profitas pli multe per tradukado ol per libera originala verkado. La originala verkisto ĉiam iel povos "eltiri" sin, li simple ne uzos malfacilajn esprimojn aŭ simple ellasos aŭ aliajn donos… — Interjú K. Beinnel 1931-ben [2]
Ó, Kabe, Kabe, Kabe, Kabe!
Amikor tanuló fiúk voltunk, megtanultuk tőletek,
hogyan kell főzni stílusos retortában!
És most meglepetten nézi
a modern eszperantó szót!
Ni lernis de vi lernantknabe
Kuiri en la stilretorto!
Kaj nun vi miros tátong, strabe
Források
- Korolevics AI Egy könyv az eszperantóról . - Kijev: Naukova Dumka, 1989. - S. 152-153. — 256 p. — ISBN 5-12-000985-9 . Archiválva az eredetiből 2012. február 6-án.
- Tvarožek E. Esperantó nyelvű irodalmi áttekintés = Skizo de la Esperanta literaturo (Esp.) . - a második. - Pozsony: Espero, 2004. - S. 13-14. — 92 p. — ISBN 80-969042-4-8 .
Linkek
K. Beinről oroszul
K. Bein fordításai, beszédei, interjúi
- "Fáraó", 1. rész
- "Fáraó", 2. rész
- "Fáraó", 3. rész
- Fratoj Grimm Electitaj Fabeloj (esp.) . Steloj.de . - A Grimm testvérek válogatott meséi.
- B. Prus történetének fordítása „Szeret – nem szeret?”
- "Apák és fiak"
- Kabe. Parolado de D.ro Bein (Kabe) pri internacia esperantista ligo (esp.) . Boulogne2005 . - K. Bein beszéde az első Eszperantó Világkongresszuson 1905-ben.
- Interjú K. Beinnel , Literatura Mondo , 1931, 7. szám, 144-145.
- K. Bein műveinek elektronikus bibliográfiája az Osztrák Nemzeti Könyvtár eszperantó és más tervezett nyelvek gyűjteményében (német nyelvű honlap)
K. Beinről eszperantó nyelven
- Baldur Ragnarsson. La unua kabeinto verkis la unuan vortaron (esp.) . libera folio (2005. augusztus 10.).
- Kabe rímes portréja , komponálta : K. Kalochai
Jegyzetek
- ↑ Gorecka H. , Korĵenkov A. Nia diligenta kolegaro (esper.) : Biografioj de 200 eminentaj esperantistoj - Litova Esperanto- Asocio , Sezonoj , 2018.
- ↑ 1 2 lásd: "Kion diris sinjoro Kabe?" Archiválva az eredetiből 2006. június 23-án. Mit mondott Monsieur Cabet? (interjú K. Beinnel, Literatura Mondo , 1931, 7. sz. 144–145. o.) (pl.)
- ↑ Kalocsay K., "Rimportretoj" Archiválva : 2009. február 16. (pl.)
 |
| |||
|---|---|---|---|---|