Bastheim

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. június 10-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .
Közösség
Bastheim
Bastheim
Címer
50°24′ s. SH. 10°12′ K e.
Ország  Németország
föld Bajorország
Terület Rhön-Grabfeld
Történelem és földrajz
Négyzet 41,75 km²
Időzóna UTC+1:00 , nyári UTC+2:00
Népesség
Népesség 2552 ember ( 2008 )
Digitális azonosítók
Telefon kód +49 9773 - 09775
Irányítószám 97654
autó kódja NES
AGS kód 09 6 73 116
bastheim.de (német) 
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Bastheim ( németül  Bastheim , nyelvjárásban Bosde ) Besengau legnagyobb települése , Alsó-Frankföld Rhön-Grabfeld régiójában , és Mellrichstadt közigazgatási közösségének tagja .

Lakossága 2518 fő (2010. december 31.). [1] Területe 41,75 km². A hivatalos kód : 09 6 73 116 .

A hely elnevezését a nyírfaágakból seprűkötő tevékenység magyarázza, amelyet a lakosság a 18. és 19. század telén folytatott gazdasági nehézségek miatt.

Földrajz

Bastheim a Main- Rhen régióban található . Földrajzilag Bastheim község és a település részei nagyrészt megfelelnek az úgynevezett Bezengaunak, amelynek központja Bastheim falu az Els -völgyben .

A község nyolc részből áll (zárójelben a település típusa van feltüntetve): [2] [3]

  1. Bastheim ( községi falu )
  2. Breitbach ( Kirchdorf )
  3. Gekenau (falu)
  4. Reirsbach (egyházközségi falu)
  5. Rödles (Kirchdorf)
  6. Simonshof (intézet)
  7. Unterwaldberung (Kirchdorf)
  8. Werchterswinkel (Kirchdorf)

Népesség

A legfrissebb adatok szerint a lakosság száma - 2689 2015. december 31-én Bastheim község lakossága 2042 fő. [négy]

Népesség az 1840-2011 közötti időszakban
népszámlálások szerint a modern határokon, fő [5] [6]
dátum 1840 1871 1900 1925 1939 1950 1961 1970 1987 2011
Népesség 1475 1628 1739 1721 1769 2240 1927 2195 2175 2156

 

Népesség az 1960-2015 közötti intercenzális időszakokban
, december 31-re becsülve a modern határokon, fő [7] [8]
Év 1960 1970 1980 1990 2000 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Népesség 2098 2298 2470 2369 2591 2562 2518 2150 2126 2081 2075 2042

Történelem

Bronzkori és hallstatti sírleletek Bastheim környékén már az ie 1800 körüli kulturális tevékenységről tanúskodnak.

Körülbelül 700 g . a frankok elkezdtek kelet felé költözni (erről a heim végződésű helynevek is tanúskodnak ), ahonnan a türingiak (ahonnan a régebbi ungen végződésű alapítónevek származnak ) visszaszorultak a Rennsteigbe , amely a középkorban a frank határ volt. Bastheim jelenleg egy kis lakott erdei tisztásként képzelhető el egy patak partján. A Bastheim főurak helyi nemesi családja 1180-ra nyúlik vissza, és a késő középkorban kulcsfontosságú tisztviselőket biztosítottak a würzburgi herceg-püspök papság adminisztratív apparátusában . A később szekularizált wächterswinkeli ciszterci kolostor a középkorban nemzeti jelentőségű volt Besengau számára is .

1525-ben a bastheimi parasztok a Németországgal vívott parasztháború során elfoglalták Hildenburgot és teljesen elpusztították . Állítólag a lázadók azt hitték, hogy Luther Márton reformátor ott van , és lerombolták a kastélyt, amikor nem találták. Ez azonban valószínűleg egy későbbi legenda, mivel a paraszti motívumra nincs történelmi bizonyíték. A bécsi kongresszus eredményeként Frankföld nagy része , tehát Bajorország javára Bastheim is 1805-ben Ferdinánd toszkán főhercegre maradt, hogy megalakítsa a Würzburgi Nagyhercegséget , és vele együtt esett el 1814-ben. Az első párizsi béke , végleges a Bajor Királysággal . A bastheimi bárók 1848-ban kihaltak. 1856 - ban lebontották Bastheim urainak régi árkos kastélyát , 1869 - ben pedig felépült a Szent Sebestyén plébániatemplom .

A bajorországi közigazgatási reformok során az 1818-as városi rendelet létrehozta Bastheim politikai közösségét.

A náci korszakban az 1938. novemberi pogrom során megrongálták a zsidó közösség Auweg 1. számú zsinagógáját , és az imahelyeket lerombolták. A Kolping család által ma használt épületen emléktábla állít emléket ennek az eseménynek. [9]  Bastheim nemzeti jelentőségű a Heimatof Simonshof miatt , amely két kilométerre északra található a fő közösségtől. Itt a Caritas a marginalizált társadalmi csoportokból származó nőkről és férfiakról gondoskodik.

Incorporations

A bajorországi regionális reform részeként 1972. január 1-jén beiktatták Breitbach, Reiersbach , Rödles és Unterwaldberungen településeket . [10] 1978. május 1-jén a Wechterswinkelt bejegyezték . [tizenegy]

Népességfejlődés

1988 és 2018 között a lakosság száma 2204-ről 2085-re csökkent 119 lakosra, azaz 5,4%-kal. 2004-ben 2673-an éltek a településen. Forrás: BayLfStat

Politika

A hivatásos polgármester Tobias Seufert (Bezengau szabad szavazói). 2020. május 1-je óta tölti be hivatalát. A 2020-as választásokon az első szavazáson a szavazatok 68,2%-ával választották meg. [12]

Adminisztratív

Az önkormányzat 1978 óta működik, és a bajor parlament által 2021. június 16-án elfogadott, a bajor önkormányzati szervezetről szóló törvény módosításáról szóló törvény eredményeként július 1-től a Melrichstadt közigazgatási közösség tagja lett. 2021 .

Címer

Címer: " A kék pajzs feje alatt, a felhőszakaszban feketével és ezüsttel tagolt, balra átlósan elhelyezkedő és növekvő, ívelt csíkkal borított arany bot, amely két sorban vörös és ezüst színben fészkel. színek."

1979 óta ez a címer.

A címer indoklása: A felhők feketére és ezüstre való felosztása Bastheim lordainak 1180-ból dokumentált címeréből származik, akik 1848-ban haltak ki. Ez a nemesi család birtokai voltak Vorderrenben , Grabfeldben és a Fulda Apátság területén , és ősi székhelyük az árokkal körülvett Bastheim kastélyban volt. A közeli wächterswinkeli ciszterci kolostor 1273 és 1280 között számos birtokot szerzett Bastheim uraitól, és egészen 1592-ig a faluban maradt. Ezt bizonyítja a vörös és ezüst virágokból álló ferde gerenda, valamint a kolostor címerének botja. [13] [14] [15] [16] [16] [17]

Gazdaság és infrastruktúra

Gazdaság és mezőgazdaság, turizmus

Mint minden vidéki térségben, Bastheimben is hanyatlóban van a korábbi gazdasági infrastruktúra. Két pékség, két hentesüzlet, két fogadó, egy cipészműhely, egy kádárműhely és minden más kézműves vállalkozás apró maradványai, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt Bastheim központjában működtek, a közeli városok erős vonzereje miatt is. most már autóval is eljuthat. Bastheim lakosságának fő munkaadói a megmaradt helyi kézműves vállalkozások, valamint a szomszédos városok, például Bad Neustadt vagy Möllrichstadt közép- és nagyvállalatai.

Bastheimben az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságot is érintette a "gazdálkodók halála". Az utolsó világháború után a településen még szinte minden tanya főállású tanya volt, szezonális részmunkaidős munkával (nyáron gazdálkodó, télen erdész vagy fafaragó, tavasszal házépítő a kőbányában) , de jelenleg csak négyen dolgoznak a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, teljes tevékenységről számolva be.

Bastheimben a turizmus és a turizmus nem tudott nagyarányúan meghonosodni, de számos vendégház és vendégszoba található.

Oktatás

Az önkormányzat Bastheim és Reiersbach járásban rendelkezik óvodákkal. Bastheim fő területén van egy általános iskola. A rödlesi falusi művelődési házban nyilvános könyvtárat alakítottak ki. [tizennyolc]

Látnivalók

Jegyzetek

  1. Bayerisches Landesamt für Statistik und Datenverarbeitung - Fortschreibung des Bevölkerungsstandes, Quartale (hier viertes Quartal, Stichtag zum Quartalsende) . Letöltve: 2012. január 9. Az eredetiből archiválva : 2021. április 28..
  2. Rupert Hacker. Die Bayerische Staatsbibliothek in der Weimari Republik  // Beiträge zur Geschichte der Bayerischen Staatsbibliothek. - De Gruyter, 2000. 05. 18. – S. 265–284 .
  3. Arbeit des Vereins für die Hebung der Standesverhältniffe  // Geschichte des Vereins bayerischer Philologen (des Bayerischen Gymnasialvereins) von 1863–1937. — Oldenbourg Wissenschaftsverlag, 1938.12.31. – 37–53 .
  4. Bayerisches Landesamt für Statistik - Tabelle 12411-001: Fortschreibung des Bevölkerungsstandes: Bevölkerung: Gemeinden, Stichtage (letzten 6)  (német)
  5. Bajor Statisztikai Hivatal: népesség (tábla 12111-101r) Bayerisches Landesamt für Statistik - Tabelle 12111-101r: Volkszählung und Bevölkerungsfortschreibung: Gemeinden, Bevölkerung (Volkszählungen und aktuerman  ) ,
  6. Német népszámlálás 2011. 05. 09. Bevölkerung Ergebnisse des Zensus 2011,  (német) német
    népszámlálás 2011. 05. 09./xlsx Statistische Ämter des Bundes und der Länder ()  (Német)
  7. Bajor Statisztikai Hivatal: népesség (tábla 12111-101r) Bayerisches Landesamt für Statistik - Tabelle 12111-101r: Volkszählung und Bevölkerungsfortschreibung: Gemeinden, Bevölkerung (Volkszählungen und aktuell)0  Statisztikai Hivatal0 Statisztikai Hivatal4, Aktuális 1. Bayerisches Landesamt für Statistik - Tabelle 12411-001: Fortschreibung des Bevölkerungsstandes: Bevölkerung: Gemeinden, Stichtage (letzten 6) (német)
     
  8. Bajor Statisztikai Hivatal: népesség (tábla 12411-002) Bayerisches Landesamt für Statistik - Tabelle 12411-002: Fortschreibung des Bevölkerungsstandes: Bevölkerung: Gemeinden, Stichtage (letzten 6)  (német)
  9. Emlékmű a nemzetiszocializmus áldozatainak. Dokumentáció. 1. kötet. Szövetségi Állampolgári Oktatási Ügynökség, Bonn, 1995, ISBN 3-89331-208-0, 119. oldal.
  10. Handbuch der bayerischen Ämter, Gemeinden und Gerichte 1799-1980 . - München: Beck, 1983. - xxxiv, 703 oldal p. - ISBN 3-406-09669-7 , 978-3-406-09669-3.
  11. Historisches Gemeindeverzeichnis für die Bundesrepublik Deutschland: Namens-, Grenz- und Schlüsselnummernänderungen bei Gemeinden, Kreisen und Regierungsbezirken vom 1970.05.27. bis 1982.12.31 . - Stuttgart: Kohlhammer, 1983. - 815 oldal p. - ISBN 3-17-003263-1 , 978-3-17-003263-7.
  12. A körzetekhez tartozó települések polgármesterei/polgármesterei (2020.01.05-től). (xlsx) Bajor Állami Statisztikai Hivatal, megtekintve: 2020. június 20.
  13. Datenbanken der Bezirksheimatpflege Unterfranken . www.historisches-unterfranken.uni-wuerzburg.de . Letöltve: 2022. augusztus 27.
  14. Bayern und der Benelux-Raum  // Neue Wege der bayerischen Landesgeschichte. Wiesbaden: VS Verlag fur Sozialwissenschaften. – S. 45–72 . - ISBN 978-3-531-16031-3 , 978-3-531-91128-1 .
  15. Klaus J. Seidel. Würzburg (opera)  // Oxford Music Online. – Oxford University Press, 2002.
  16. 1 2 Jürgen Hahne. Untersuchungen zur spät- und postglazialen Vegetationsgeschichte im nördlichen Bayern (Rhön, Grabfeld, Lange Berge)  // Flora. - 1991. - T. 185 , sz. 1 . – S. 17–32 . — ISSN 0367-2530 . - doi : 10.1016/s0367-2530(17)30440-1 .
  17. Dietrich Höroldt. Handbuch Der Historischen Stätten Deutschlands. bd. 3: Nordrhein-Westfalen. 2. Aufl. (D. Höroldt)  // Annalen des Historischen Vereins für den Niederrhein. - 1971-12-01. - T. 173 , sz. jg . – S. 219–220 . — ISSN 2194-3818 0341-289X, 2194-3818 . doi : 10.7788 /annalen-1971-jg09 .
  18. Natalie Arras. (Nicht nur) Open-Air-Kino auf dem Rathausplatz  // Freundeskreise und Fördervereine. — DE GRUYTER, 2015-05-15. – S. 171–174 .

Linkek