Balkán Nyelvszövetség
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. október 29-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 13 szerkesztést igényelnek .A balkáni nyelvunió az indoeurópai nyelvcsalád különböző ágaihoz tartozó nyelvek csoportja, amelyek azonban jelentős és szisztematikus hasonlóságokat mutatnak fonetikai-fonológiai, morfoszintaktikai, szintaktikai, lexikai, származékos és frazeológiai szinten.
A közösséghez olyan nyelvek tartoznak, mint a görög , albán , szerb , montenegrói , bolgár , macedón , román , aromán , isztro-román , megleno-román , szerb-horvát , török , román , horvát , bosnyák és szlovén .
Jelentős konvergenciával a szókincs és a frazeológia területén (mind a forma, mind a szemantika tekintetében), a fenti nyelveket számos közös jellemző jellemzi a fonetikában és a nyelvtanban is; így ezek (vagy nyelvjárásaik) középső fonémával, hasonló leltárral és eloszlási szabályokkal rendelkeznek a magánhangzókra és mássalhangzókra, hasonló a kis- és nagybetűk elhatározási rendszerei , a utópozitív határozott névelő, a jövő idő izomorf formái, a tökéletes és feltételes, eltúlzott verbális preterit rendszereket, és általában analitikusak és redundánsak.
Tanulmányozza a Balkán-filológia szakszervezet sajátosságait, a balkáni nyelvészetet , esetenként balkáni tanulmányokat is .
Tanulmánytörténet
A balkáni nyelvi unió vizsgálatát egy speciális nyelvészeti tudományág - a balkáni nyelvészet (balkáni tanulmányok) végzi. Oroszországban a balkáni tanulmányokat a Szentpétervári Állami Egyetemen oktatják.
A nyelvtani hasonlóságokat a Balkán-félsziget nem rokon nyelvei között először Jernej Kopitar szlovén nyelvész fedezte fel 1829-ben [1] . 1850-ben August Schleicher [2] pontosabban meghatározta a nyelvek területi rokonságának fogalmát , szembeállítva azt a genetikai rokonsággal , majd 1861-ben Franz Miklosich [3] a balkáni-szláv és a balkáni-romantika viszonyának alaposabb vizsgálatába fogott. nyelvek.
Az 1920-as és 1930-as években Afanasy Selishchev , Nikolai Trubetskoy (1923) [4] , Christian Sandfeld-Jensen (1930) [5] és Gustav Weigand tovább tanulmányozta a kérdést .
Az 1930-as években Alexandru Graur román nyelvész már magát a „balkánisztika” fogalmát bírálta, azzal érvelve, hogy csak a kölcsönös átvételek és hatások összességéről van értelme beszélni, de a „balkáni nyelvészetről” nem, mint külön tantárgyról . 6] .
A „balkáni nyelvunió” kifejezést Nikolai Trubetskoy vezette be. 1958-ban Alexander Rosetti román nyelvész bejelentette, hogy a balkáni nyelvek közötti hasonlóságok elég nagyok ahhoz, hogy egy különleges közösséggé egyesítsék őket. Rosetti kollégája és honfitársa, Theodor Kapidan még ennél is tovább ment, és meghirdette azt az alapvető lehetőséget, hogy a Balkán összes nyelvét közös színvonalra redukálják.
Különbséget kell tenni a „balkáni nyelvi unió” tagnyelvei és a Balkán-félsziget nyelvei között.
Oroszországban a "balkáni nyelvi unió" elméletét T. V. Tsivyan támogatja , aki Sandfeld nyomán a balkáni nyelveket egyetlen nyelvtani, de eltérő lexikális halmazú nyelvnek nyilvánítja. A. V. Desznyickaja tautologikusnak tartotta, hogy a „balkáni nyelveket” „balkáni” jegyekkel rendelkező nyelvként, a „balkáni vonásokat” pedig a „balkáni nyelvek jellemzőiként” határozzák meg. Az 1990-es és 2000-es években A. N. Sobolev , rámutatva a balkáni nyelvek dialektusaiban az "egyesülésképző" jellemzők egyenetlen eloszlására, eltérő rendszertani státuszára és arra, hogy teljes halmazuknak nincs rendszerjellemzője, megalapította a nyelvek felosztását. a balkáni nyelvterületet a nyugati (szerb-albán-aromun-macedón) és a keleti (bolgár-görög) részekre.
Jelenleg a Balkáni Nyelvek Kis Dialektológiai Atlasz keretein belül folyik a „balkáni nyelvi unió” elméletének igazolása .
Összetétel
A balkáni közösségen belül hasonlóságot mutató nyelvek az indoeurópai nyelvcsalád öt különböző ágához tartoznak:
- albán (albán csoport);
- görög (görög csoport);
- cigány ( indoárja csoport ) - a "balkanizálás" mértéke nyelvjárásonként változik;
- román , aromuni , megleno -román és istro -román (román csoport);
- horvát , bosnyák , szlovén , bolgár , macedón , szerb , montenegrói , szerbhorvát , különösen annak torlaki nyelvjárása (szláv csoport).
A közös balkáni jellemzők aránya ezekben a nyelvekben nem azonos, ami okot ad a következő osztályozásra:
- Az albán, a román, a macedón és a bolgár nyelv a leggyakoribb vonásokkal rendelkezik;
- A szerb, horvát, montenegrói, bosnyák, szlovén, szerb-horvát, különösen annak torlaki nyelvjárása, valamint a görög nyelvnek valamivel kevesebb általános balkáni vonása van;
- A török balkáni nyelvjárásait az általános balkáni lexikai alap nagy része, valamint az infinitív alakok szubjunktív hangulatformák általi kiszorítása jellemzi.
2000-ben Jouko Lindstedt finn nyelvész kiszámította az úgynevezett „balkanizációs indexet”, amely lehetővé teszi számszerűen kifejezni a közös balkáni jellemzők arányát egy adott nyelvben [7] . Lásd a táblázatot:
| Nyelv | Index |
|---|---|
| balkáni-szláv | 11.5 |
| albán | 10.5 |
| Görög és balkáni romantika | 9.5 |
| cigány | 7.5 |
Az összes vizsgált nyelv közül a legmagasabb "balkanizációs együtthatót" a macedón nyelvben találtuk: 12,0.
Ismeretes azonban, hogy egyes szabványos balkáni nyelveket (például a bolgárt vagy a románt) szándékosan „debalkanizálták” normáik kodifikálása során. Ezért minden tanulmány, és még inkább számítások, ha standard nyelvek alapján készülnek, jelentősen leegyszerűsítik az összetett valós képet, amelyben az egyes dialektusok sokkal kevésbé balkanizálhatók, mint a megfelelő standard nyelvek (pl. az albán nyelv gheg dialektusai, a bolgár nyelv rodope dialektusai, az újgörög nyugati macedón vagy epiruszi dialektusai); persze ennek az ellenkezője is igaz.
A fentieken kívül a ladino , a Balkán-félszigeten élt szefárd zsidók nyelve is megosztott balkáni vonásokkal rendelkezhet . Ennek a nyelvnek egyes grammatikai jellemzőit (főleg az igeidők rendszerét illetően) minden valószínűség szerint az újgörögből kölcsönözték.
Eredet
A balkáni nyelvekre jellemző közös vonások forrását még nem sikerült megállapítani, és tudományos viták tárgya. Különböző időkben számos elméletet terjesztettek elő e tulajdonságok létezésének magyarázatára.
Thraco-Daco-illír hipotézis
Mivel a Balkánnal szoros genetikai rokonságban álló (szláv, romantikus) nyelvekben nincsenek általános balkáni sajátosságok, de nem szerepelnek a nyelvi unióban, az első kutatók (köztük Kopitar) azt feltételezték, hogy ezek mind visszanyúlnak. az ősi balkáni nyelvekhez, mint a trák , dák és illír . Úgy tartják, hogy ezeknek a nyelveknek a nyomai a Balkán élő nyelveiben is fennmaradtak szubsztrátumként . Mindezeket az úgynevezett paleo-balkáni nyelveket azonban olyan rosszul tanulmányozták, hogy nem lehet nyomon követni a modern balkáni nyelvi unió kapcsolatát velük.
Görög hipotézis
Christian Sandfeld 1930-ban azt a feltevést terjesztette elő, hogy mivel Görögország "mindig is magasabb civilizációt képviselt szomszédaihoz képest", a görög nyelv nem kölcsönözhet nyelvtani vonásokat a környezetéből, ezért minden általános balkáni nyelvtani jelenség görög eredetű. Ez a hipotézis nem igazolódott be, mert egyrészt az ógörög nyelvjárások egyikében sem találtak balkanizmust, másrészt maga a görög nyelv az unió perifériáján van, és nem is rendelkezik néhány kulcsfontosságú általános balkáni jellemzővel, beleértve a posztpozitívot. cikk .
Latino-romantika hipotézis
Az egész Balkán-félsziget egykor a Római Birodalom része volt . A latin helyi változatossága nyomot hagyhatott a helyi nyelveken, amelyek később a szláv és más nyelvek szubsztrátjává váltak, amelyek évszázadokkal később megalapozták dominanciájukat a régióban. Georg Solta azt javasolta, hogy a balkanizmusok forrását latinul kell keresni. Hipotézisének gyenge pontja abban rejlik, hogy más román nyelvekben sem találhatók meg, és a balkáni latinul beszélők elszigetelt helyzete kellően hosszú ideig még bizonyításra vár.
Részleges érv a latin hipotézis mellett a macedón nyelvben az aromuni nyelvből származó grammatikai kölcsönzések (nyomorékok) jelenléte (az aromuni dialektusok itt a macedón nyelv szubsztrátumaként működnek), de a hipotézis nem magyarázza meg e szerkezetek jelenlétét az aromuni nyelvben. .
A többforrású hipotézis
A jelenleg legnépszerűbb hipotézis, amelyet először Zbigniew Golomb lengyel kutató terjesztett elő, a közös balkáni vonások különböző forrásokból való eredetére, valamint a balkáni nyelvek erős keresztbefolyására (interpenetrációjára) utal. Így a balkanizmusok egy részének eredete a latinon, egy részének a szláv nyelveken vagy a görögön keresztül követhető nyomon, a többi, különösen a román, macedón, albán és bolgár nyelvet egyesítő szubsztrátelemekkel magyarázható. amely túlélte a romanizációt (Romániában) és a szlávosítást (Bulgáriában). Az albán nyelv latin és szláv hatásokat egyaránt átélt, de sok saját archaikus vonását megőrizte.
A következő tények ezt az elméletet támasztják alá. Először is, a Balkán-félsziget történetében számos epizód volt összefüggésben az egyik etnikai csoport képviselőinek tömeges migrációjával a másik lakóhelyére. Ilyenkor gyakran az egyik nyelv gyors asszimilációja volt a másikkal, ami óhatatlanul rányomta bélyegét a „nyertes” nyelv fejlődésére. Ráadásul a Balkán lakói régóta többnyelvűek, ami azt jelentette, hogy az egyik nyelv változása más nyelveken is hasonló változásokat okozhat. Harmadszor, a „balkanizmusokkal” leginkább telített dialektusokat pontosan azokon a területeken használják, ahol a nyelvközi kapcsolatok különösen erősek voltak.
A kapcsolatfelvétel idővonala
Valószínűleg az első nyelvközi kapcsolatok, amelyek szövetség létrejöttéhez vezettek, az 1-5. n. e. a románok ősei és az albánok ősei között, amit a balkáni latinból kölcsönzött szavak jelenléte az albánban, valamint az a tény is igazol, hogy a román nyelv szubsztrátszavai között vannak albán kölcsönzések.
A kapcsolatfelvétel helyeként a különböző szakértők számos földrajzi pontot neveznek meg, a nyugati Albánia északi részétől a keleti Erdélyig (lásd még : Románok etnogenezise és Albánok etnogenezise ). Az összes létező keleti román nyelv , a moldávtól az aromunig , az unió részét képezi, amiből arra lehet következtetni, hogy az unió régebbi ezeknél a nyelveknél.
A szlávok megjelenése a régióban új népmozgalmakhoz és többnemzetiségű közösségek kialakulásához vezetett az egész régióban. A nyelvi unió kezdeti kialakulását a 8. század elejére kötik, és a legtöbb benne rejlő vonás a 12. századra alakult ki, bár a régió egyes részein a folyamat egészen a 17. századig folytatódott.
Valószínűleg a szerb nyelv csatlakozott utolsóként az unióhoz. Változatai közül csak a torlaki nyelvjárás mutatja meg az általános balkáni sajátosságok egy részét. Ez az idióma köztes a szerb és a bolgár között; meglehetősen késői időszakban alakult ki, amikor a balkáni nyelvi unió már alapvetően kialakult.
Leírás
Nyelvtan
Névleges deklinációs rendszerA névleges deklinációt alacsony esetszám és sok esetjelentés előtagos szerkezetekkel történő kifejezése jellemzi (kivéve a szerb és cigány nyelvet, amelyek esetrendszere gazdagabb).
A balkáni nyelvre jellemző esetkészlet a következő:
- névelő
- tárgyeset
- datívus / genitivus (a formák azonosak)
- vokativusz
A balkáni nyelvekben a genitivus és a datívus esetek alakjai, valamint a jelentésükben a hozzájuk tartozó elöljárószóval alkotott névkombinációk gyakran azonos alakúak.
Példa:
| Nyelv | Részeshatározó | Birtokos |
|---|---|---|
| orosz | Odaadtam a könyvet Masának . | Ez Masha könyve . |
| albán | Ia dhashë librin Marisë . | Është libri i Marisë . |
| Aromunian | U-ded vivlia pi Maria . | Easte vivlia ali Marie . |
| bolgár | Dadoh könyv Máriáról . | Bookta e on Maria . ; |
| román | Cartea Mariei vagyok . bontsa ki női (kötelező férfi): I-am dat cartea lui Marian . |
Este cartea Marie . bontsa ki női (kötelező férfi): Este cartea lui Marian . |
| macedón | Ѝ ја dadov knigata on Maria ја . | A könyv Mary nyelvű . |
| görög | Έδωσα το βιβλίο στη Μαρία .
is: Έδωσα το βιβλίο της Μαρίας . Της το έδωσα – "én adtam neki" |
Είναι το βιβλίο της Μαρίας . |
| Nyelv | "Görögországban" | "Görögországba" |
|---|---|---|
| albán | në Greqi | në Greqi |
| Aromunian | te Elladha | te Elladha |
| bolgár | Garciának | Garciának |
| macedón | Görögországban | Görögországban |
| görög | στην Ελλάδα | στην Ελλάδα |
| román | Görögországban | Görögországban |
| romani (keldarari dialektus) |
ando Grecija | ando Grecija |
A balkáni nyelvekben a jövő idő formáját analitikusan alakítják ki, egy segédige vagy egy szándék vagy vágy jelentésű részecske segítségével. Ez a forma először az 1. században jelent meg. n. e. görögül. Bizonyos fokig ez a tulajdonság minden balkáni nyelv velejárója. Egyes egyes.szerb,vor,veţi,vom,va,vei,voi.rum(paradigmátragozásiasegédige megtartjaanyelvekben [8] .
| Nyelv | választási lehetőség | Oktatás | Példa: "Majd meglátom" |
|---|---|---|---|
| albán | Tosk dialektus | do (invariáns) + kötőszó | Do te shikoj |
| Gheg nyelvjárás | kam (ragozás) + én + verbális főnév | Kam me shik | |
| Aromunian | va (változatlan) + kötőszó | Va s-ved | |
| görög | θα (invariáns) + szubjunktív | Θα δω | |
| bolgár | sche (invariáns) + jelenlét | Látás | |
| macedón | ќе (invariáns) + jelenlét | nem látom | |
| szerb | (irodalmi norma) | hteti (ragozás) + infinitivus | látom ( videó ) |
| (köznyelvi) | hteti (ragozás) + kötőszó | Igen, látjuk | |
| román | (irodalmi norma) | a voi (ragozás) + infinitivus | Voi vedea |
| (köznyelvi) | o (invariáns) + kötőszó | Körülbelül să văd | |
| (köznyelv, másik változat) | a avea (ragozás) + kötőszó | Am să văd | |
| (archaikus forma) | va (változatlan) + kötőszó | Va să văd | |
| romani (keldarari dialektus) |
ka (invariáns) + kötőszó | Ka dikhav |
A balkáni nyelvekben a tökéletes elemző formáit egy "van" jelentésű segédige segítségével alakítják ki. Ennek a jelenségnek a gyökereit talán a latin nyelvben kellene keresni. A bolgárban és a szerbben azonban a tökéletest a "lenni" ige alakjával és az aktív hang múlttagjával képezik: megígért (bulg. "megígért") + съм (bol. "[I] vagyok") ; obћao + magát (szerb. is). A „to have” igét tartalmazó szerkezetek a macedón nyelvre jellemzőek ( imam veteno , „Megígértem”).
Az infinitivus használatának mellőzéseAz infinitivus alakjai, amelyek például a román és a szláv nyelvekre jellemzőek, a Balkánon kevéssé hasznosak; a görögben a hasonló konstrukciókhoz hasonlóan az oroszban kötőmódra emlékeztető szerkezetek (alszó) váltják fel.
- a macedón, görög, cigány és toszk nyelvjárásban az albán infinitivus teljesen elveszett;
- a szerb aromuni, bolgár és déli dialektusaiban - szinte teljesen;
- az albán gheg nyelvjárásában és a megleno-román nyelvben az infinitivus csak korlátozott számú kifejezésben használatos;
- a román, a szerb és a horvát nyelv irodalmi normájában az infinitivus és a kötőszó részben felcserélhető (a horvátban a főnévi igenév, a szerbben pedig az ige személyalakjával való szerkesztést részesítik előnyben);
- a Sliven és Shumen (Bulgária) városokban használt török nyelvjárásokban az infinitivus szinte elveszett - ez egy példa a nem indoeurópai idiómára, amely a balkáni nyelvunió jellegzetességeit mutatja be.
Így néz ki az „írni akarok” kifejezés a balkáni nyelveken:
| Nyelv | Fordítás | Megjegyzések |
|---|---|---|
| albán | Dua të shkruaj | de a gheg nyelvjárásban: me fjet , "aludni", me hangr , "enni" |
| macedón | Sakam hadd írjak | |
| bolgár | Kérdezz és írj | |
| modern görög | Θέλω να γράψω | de ógörögül: βούλομαι γράψαι |
| román | Vreau să scriu | vö. más néven : Vreau a scrie , kevésbé elterjedt, de nyelvtanilag helyes forma |
| szerb | Írni akarunk | a horvátban gyakoribb az infinitivussal való szerkesztés: želim napisati |
| A török bolgár dialektusa | İsterim yazayım | az irodalmi törökben infinitivusú szerkezetet használnak: yazmak istiyorum |
| romani (keldarari dialektus) |
Me kamav te xramosarov |
Hasonlítsa össze azonban a bolgár nyelven fennmaradt archaikus építmény példáját a modernnel együtt:
| infinitivus nélkül | Az infinitivus maradványaival | Fordítás | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
| Hetek igen írj | írás hete | "Ne írj" | A bolgár nedey szó a not negatív előtagból és a "to do" ige felszólító alakjából, deyből áll . A pis , i , zna és yes alakok a főnévi igenév régi formáinak ( pisati , eat , nemesség , dati ) maradványai. A második oszlopban közölt szerkezetek csak a köznyelvben, főleg a keleti nyelvjárásokban találhatók meg. A "nedy yazh" alak a "to do" ige felszólító hangjának negatív formájából és az "enni" ige felszólító formájából áll. Az infinitivus csonkított alakjai gyakran egybeesnek az aorista egyes szám harmadik személyének alakjaival , de az utolsó három példa ritka eset, amikor ez az egybeesés nem figyelhető meg. |
| Nedey igen yadesh , Nedey yazh | hét i | "Ne edd meg" | |
| héten tudod | hét ismert | "Nem tudom" | |
| Tudsz adni nekünk ? _ | Lehet igen ? | "Tudna adni?" |
A csak kötőmódú igéből álló mondatok kívánságot, kérést, szándékot vagy javaslatot fejezhetnek ki.
Adjunk példákat a "Go!" kifejezés balkáni nyelvekre történő fordítására. a kötőszót használva.
| Nyelv | Fordítás | Megjegyzések |
|---|---|---|
| macedón | Na gyere! | |
| bolgár | Hadd menjen! | |
| szerb (torlaki nyelvjárás) | Gyerünk! | |
| albán | Te shkosh! | |
| görög | Να πας! | |
| cigány | Te džas! | |
| román | Să te duci! | a románban a "menni" ige visszaható |
| megleno-román | S-ti duţ! | |
| Aromunian | S-ti duts! |
A görög és a romani kivételével minden balkáni nyelvben van utópozitív határozott névelő , azaz a név végéhez (és nem az elejéhez, mint például az angolban, németben és franciában) kapcsolódik. Egyetlen román és egyetlen szláv nyelvnek sem, amely nem tartozik a balkáni nyelvi unióhoz, nincs utópozitív szócikk. Olyan újításnak tekintik, amely vagy általános balkáni talajon, vagy albán földön jött létre (és onnan terjedt el az egész balkáni térségben). Tekintettel arra, hogy egyes észak-orosz dialektusokban posztpozitív partikulát használnak, valószínűleg ez az újítás szláv eredete.
Bár a posztpozitív szócikk meglétének ténye egyesíti a balkáni nyelveket, maguk ezek a szócikkek olyan szavak alapján keletkeztek, amelyek nem tartoznak az általános balkáni alapba. Tehát a román szócikk a román nyelvekben megszokott demonstratív névmásokból , a bolgár pedig szláv eredetű névmásokból származott.
| Nyelv | Nőies | férfias | ||
|---|---|---|---|---|
| meg nem határozott
a nyomtatvány |
def.
a nyomtatvány |
meg nem határozott
a nyomtatvány |
def.
a nyomtatvány | |
| albán | shtepi | shtepi a | qiell | qiell i |
| bolgár | feleség | az a feleség | férj | mzh ut |
| macedón | feleség | az a feleség | mazh | kend le |
| román | casă | cas a | cer | cerul _ |
| Torlakian | feleség | az a feleség | férj | férje _ |
A balkáni nyelvek 11-től 19-ig terjedő számokat alkotnak a szláv nyelvekben elterjedt helynévi típus szerint, azaz a <szám> + „be” + „tíz” séma szerint. Csak a görög és a romani nyelvben a számneveket másképp alkotják.
| Nyelv | Egy szó fordítása
"tizenegy" |
Összetett |
|---|---|---|
| albán | njëmbëdhjetë | njы + mbы + dhjetы |
| bolgár | Egyesült Államok | egy + (n)a + deset |
| macedón | egyesült | élelmiszer(ek)n + (n)a + (e)eset |
| román | unsprecece | un + spre + zece < * unu + supre + dece |
| szerb | eatanaest | jedan + (n)a + (d)es(e)t |
Egyes balkáni nyelvekben van névmási repriz , vagyis a kiegészítést kifejező név mellett a mondatban szerepel egy névmás is , amely nemben, számban és kisbetűben is megegyezik vele. Ezek a névmások nem hordoznak hangsúlyt, ezért klitikusok . Ez a jelenség román, görög, bolgár, macedón és albán nyelven figyelhető meg. Az albán és a macedón nyelvben az ilyen névmások teljesen grammatikalizálódnak, szükségszerűen kísérik a közvetett tárgyakat, és szinte mindig a közvetleneket. A bolgár nyelvben nem kötelező a duplikált klitika, ahogy a görögben is, ahol gyakran kiegészítik az objektum meghatározottságának kategóriáját. Ez az újítás vélhetően Délnyugat-Macedóniából származik.
Íme az „I see George” kifejezés balkáni nyelvekre történő fordítása:
| Nyelv | Fordítás |
|---|---|
| albán | E Shikoj Gjergjin |
| bolgár | Vijdam go Georgi (köznyelvi forma; lásd a megjegyzést) |
| macedón | Irány Gledam Gorgi |
| modern görög | Τον βλέπω τον Γιώργο |
| román | Îl văd pe George |
Jegyzet. A bolgár nyelv legsemlegesebb kifejezése a vizhdam Georgi , de a köznyelvben előfordulhat egy klitikus alak is: vizhdam go Georgi . Kötetlen köznyelvi beszéd esetén azonban, és akkor is, ha témaként kiemelkedik a kiegészítés (stílustól függetlenül), a szórendet direktről fordítottra változtatják, és egy klitikát adnak hozzá: Georgi go vizhdam .
MelléknevekA melléknevek összehasonlító fokának szintetikus formáját a balkáni nyelvekben kiszorította az analitikus. A következő előtagokat használjuk az összehasonlító fokozat kialakításához:
- bolgár: által ;
- albán: më ;
- románul: mai ;
- romani: maj ;
- újgörög: πιό (néhány fennmaradt archaikus formával együtt).
- aromán: (ca)ma
A terület nyelveit több gyakori utótag is jellemzi, például az albán, a görög, a román és a cigány nyelvben van egy szláv eredetű kicsinyítő képző -ica .
Szókincs
KölcsönfelvételekA balkáni nyelveknek több száz közös szava van, többnyire szubsztrát, görög, török és szláv eredetű ( a Bizánci , illetve az Oszmán Birodalomból származó kölcsönzések).
Ezen kívül az albán, a román és a bolgár nyelvben számos különböző eredetű közös szó található.
| Forrás
kölcsönzés |
Formula | Fordítás | albán | bolgár | görög | román | macedón | szerb-horvát |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| latin | mensa | "asztal" | menca | masa | — | masă | masa | — |
| trák | rompea | "lándzsa" | rrufe | rofeya | ρομφαία | — | — | |
| közép-görög | λιβάδιον | "rét" | livadhe | livada | λιβάδι | livada | livada | livada |
| közép-görög | διδάσκαλος | "tanár" | dhaskal (mësues) | Daskal (köznyelv) | δάσκαλος | dascal | Daskal (köznyelv) | |
| közép-görög | κουτίον | "doboz" | kuti | kutia | κουτί | szivi | kutija | kutija |
| szláv | *prich | "kecske" | purts | pruch | πούρτσος | purts | prch | prch |
| török | boya | "szín, festék" | boje | harc | μπογιά | boia | harc | harc |
A balkáni nyelveket a közvetlen kölcsönzések mellett a calques jellemzi , vagyis a halmazkifejezések és kifejezések egyik nyelvről a másikra (főleg albán, macedón, bolgár, görög és román között) történő szó szerinti fordítása.
Tehát az „érleni” ige sok balkáni nyelvben (alb. piqem , rum. a (se) coace , ritka görög ψήνομαι) a „süt (-sya)” jelentésű gyökből keletkezik (alb. pjek ). , bolgár a coace , görög ψήνω) [9] .
Egy másik példa az orosz „sok év”-hez hasonló jókívánság kifejezés fordítása:
| Nyelv | Fordítás |
|---|---|
| közép-görög | εις έτη πολλά |
| modern görög | χρόνια πολλά |
| latin | ad multos annos |
| Aromunian | ti multsa-anj |
| román | la multi ani |
| albán | për shumë vit |
| bolgár | sok éven |
| macedón | sok éven |
Vannak párhuzamos kifejezések is, amelyek jelentése közel áll az orosz „akár tetszik, akár nem” [10] .
| nyelv | fordítás |
|---|---|
| bolgár | még – még nem |
| görög | θέλει δε θέλει |
| román | vrea nu vrea |
| török | ister istemez |
| szerb | hteo – nem hteo |
| albán | deshti-nuk deshti |
| macedón | szakál – nem szakál |
| Aromunian | i vrei - i nu vrei |
Fonetika
A balkáni nyelvekben közös fonetika főbb jellemzőinek listája:
- kerekítetlen magánhangzó jelenléte a középső schwa /ə/ középső sorában vagy felső-középső emelkedésben:
- alb. ë ; bolgár és készült. (tárcsázza.) ъ ; rum. ă ;
- románul és albánul a schwa hangsúlytalanra tér vissza /a/
- pl.: lat. camisia "ing" > rum. cămaşă /kə.ma.ʃə/ , Alb. këmishë /kə.mi.ʃə/ )
- A shva a legtöbb macedón dialektusban megtalálható, kivéve a Nyugat-Közép dialektusait (amelyeken az irodalmi norma alapul).
- cigány nyelven az instabil helyesírási norma miatt a varrat különböző nyelvjárásokban „a”, „e” vagy „y” közötti ingadozásként közvetítődik (példa: a halasztott eset vége -tar / ter / tyr vagy -dar / der / dyr).
- a magánhangzók harmóniájának kezdetleges jelenléte, amely a hangsúlyos szótagban nyilvánul meg:
- a románban a hangsúlyos középső hátsó magánhangzók enyhe siklást kapnak, ha a következő szótagban mélyhangú magánhangzó fordul elő;
- az albánban és a bolgárban az [i] előtti hátsó magánhangzók előre tolódnak.
Ez a hatás a görögben is megfigyelhető, de más balkáni nyelvekben hiányzik. A semleges magánhangzó megtalálható a románban, bolgárban, albánban és a macedón és szerb egyes dialektusaiban, de a görögben és a szó szerinti macedónban nincs.
Megjegyezhet kevésbé gyakori jellemzőket is, amelyek főleg a román és/vagy albán nyelvben rejlenek:
- [l] elvesztése [i] előtt az albán, a román és néhány roma nyelvjárásban;
- [n] és [r] váltakozása albán és román nyelven;
- változtassa az [l]-t [r]-re a román, görög, albán, roma nyelvjárásokban és (nagyon ritkán) a bolgár nyelvben;
- az [o]-nak [u]-ra való redukálása a hangsúlytalan szótagokban bolgár, román, roma és albán nyelven;
- [ea] módosítása [e]-re az [i] előtt bolgár és román nyelven.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Kopitar, Jernej K. Albanische, walachische und bulgarische Sprache (neopr.) // Jahrbücher der Literatur (Wien). - 1829. - T. 46 . - S. 59-106 .
- ↑ Schleicher, augusztus. Die Sprachen Europas (német) . — 1850.
- ↑ Miklosich, F. Die slavischen Elemente im Rumunischen (német) // Denkschriften der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-historische Klasse. - 1861. - Bd. 12 . - S. 1-70 .
- ↑ Trubetzkoj, N. S. Bábel tornya és a nyelvek zűrzavara // Eurázsiai időkönyv. - T. 3 . - S. 107-24 .
- ↑ K. Sandfeld, Linguistique balkanique , 1930 (először dánul, 1926)
- ↑ Chase Faucheux, Nyelvosztályozás és manipuláció Romániában és Moldovában , Mesterdolgozat, Louisiana Állami Egyetem, 2006, idézve André Du Nay, The Origins of the Rumanians: The Early History of the Rumanian Language , 1996.
- ↑ Lindstedt, J. Linguistic Balkanization: Contact-induced change by kölcsönös megerősítés // Languages in Contact / D. G. Gilbers & al. (szerk.). — (Szláv és általános nyelvészeti tanulmányok, 28.). - Amsterdam & Atlanta, GA, 2000: Rodopi, 2000. - P. 231-246. — ISBN 90-420-1322-2 .
- ↑ Heine, Bernd és Tania Kuteva. Nyelvi érintkezés és nyelvtani változás . Cambridge: Cambridge University Press, 2005.
- ↑ A görögben általában a medi-passzív hangot használják, és az ige nemcsak a gyümölcsökre, hanem a természet egyéb ajándékaira is utalhat. G. babiniotis szótára (λεξικό της νέας ελληνικής γλώσας (1998)) a következő példát mutatja be: "φέτος ψήθηκαν νωρίς τα καugόκια" ""
- ↑ Winford, Donald. Bevezetés a kontaktnyelvészetbe . — Blackwell Publishing , 2003. — ISBN 0-631-21251-5 .
Linkek
- Du Nay, André A románok eredete: Balkán Nyelvi Unió (elérhetetlen link) (1977). Az eredetiből archiválva: 2004. augusztus 12.
- Victor A. Friedman. "170 év balkáni nyelvészet után: hová a millennium?", Mediterrán Nyelvi Szemle 12 : 1-15, 2000. PDF - ismertető cikk
- Sarah Gray Thomason. Nyelvtudományi területek és nyelvtörténet (PDF) (1999). Az eredetiből archiválva: 2012. február 20.
- Joseph, Brian D. Románia és a Balkán: Néhány összehasonlító perspektíva (PDF) (1999). Az eredetiből archiválva: 2012. február 20.
- Rosetti, Alexandru. A román nyelv története ( Istoria limbii române ) (angol) . — 2 köt. — Bukarest.
- Russu, Ion. A trák-dákok nyelve ( Limba Traco-Dacilor ) (angol) . - Bukarest: Editura Ştiinţifică, 1967.
- Thomason, Sarah G. Nyelvi kapcsolat: Bevezetés . Washington, DC: Georgetown University Press, 2001, pp. 108–9.
- Tomić, Olga Mišeska The Balkan Sprachbund tulajdonságok: Bevezetés a balkáni szintaxis és szemantika témaköreibe (PDF) (nem elérhető link) (2003). Az eredetiből archiválva: 2005. április 15.
- A balkáni nyelvek kis dialektológiai atlasza. Szerk. A. N. Szobolev. Próba kiadás. München: Biblion Verlag, 2003. Lexikai sorozat. I. kötet. A spirituális kultúra szókincse. München: Biblion Verlag, 2005. Lexikai sorozat. kötet II. Emberi. Egy család. München: Biblion Verlag, 2006. Lexikai sorozat. kötet III. Állatállomány. Szentpétervár: Tudomány; München: Otto Sagner Verlag, 2009. Nyelvtan sorozat. I. kötet. A főnév kategóriái. München: Biblion Verlag, 2005.
- A. Yu. Rusakov, A. N. Sobolev. A balkáni nyelvunió és a szláv nyelvek szubsztanciális-funkcionális elmélete Archivált 2017. augusztus 29-én a Wayback Machine -nél . Jelentés a szlávisták XIV. Nemzetközi Kongresszusának Ohridban, Macedóniában. Szentpétervár: Nauka, 2008.
- Andrej N. Sobolev . "Anti-Balkanisms", "Južnoslovenski filolog" 2011 PDF Archiválva : 2020. március 10. a Wayback Machine -nél
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |