| székesegyház | |
| Szent Quirinus-bazilika | |
|---|---|
| német Quirinus-Munster | |
| Keleti keresztút | |
| 51°11′56″ s. SH. 6°41′35″ K e. | |
| Ország | Németország |
| Város | Nem igen |
| gyónás | katolikus templom |
| Egyházmegye | Kölni érsekség |
| épület típusa | Háromhajós bazilika két kereszthajóval |
| Építészeti stílus | késő római |
| Építész | Volbero ( német Wolbero ) |
| Az alapítás dátuma | 1209 |
| Építkezés | 1209-1230 év _ _ |
| Ereklyék és szentélyek | Szent Quirinus ereklyéi |
| Állapot | jelenlegi |
| Weboldal | st-quirinus-neuss.de |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Szent Kvirin-bazilika ( németül Quirinus-Münster ) egy katolikus templom Neuss városában ( Észak- Rajna - Vesztfália ).
Neuss-t ie 16-ban alapították. e. A rómaiak Novesiusnak hívták . Már az 1. században keresztény közösség alakult Neussban , valamint Kölnben és Xantenben . A rómaiaknál megszokott módon a halottakat a városon kívül temették el. Ilyen temetkezés ma a Szent Quirinus-bazilika területén található. A székesegyház apszisának alapja alatt temetkezésekre bukkantak, amelyek közül a legrégebbi a római korból származik.
850-ben bencés kolostort alapítottak a római nekropolisz helyén . Nem tudni, hogy ez a kolostor túlélte-e a normannok 866-os invázióját, de azt biztosan tudni, hogy később ezt a kolostort nemesi származású hölgyek kolostorává alakították át.
A kolostortemplom első említése 1043-ból származik. Ugyanekkor a Noé Quirinus nevét először említették a város patrónusaként. 1050-ben IX. Leó pápa vezetésével a bencés kolostorba tartó Hepa apátnő kérésére a szent ereklyéit ünnepélyesen átszállították a római katakombákból Neussba.
A Szent Quirinus ereklyéit megérinteni akaró zarándokok áradata jó jövedelmet hozott a kolostornak. A bevétel növekedése tette lehetővé, hogy a kolostor új templomot építsen. A leendő templom alapkövét 1209. október 9-én tették le [1] . A déli falon elhelyezett táblán ez áll:
"Im Jahr der Fleischwerdung des Herrn 1209 im ersten Jahr der kaiserlichen Herrschaft Ottos IV, als Adolf Kölner Bischof und Sophia von Altena Äbtissin war, hat Meister Wolbero den ersten Fundamentstein dieses (Németország)
( Tempels gesetionerssdeseseterGysiuners am Gysiurmansdes ) ) fordításában: „Urunk születésétől számított 1209-ben és IV. Ottó császár uralkodásának első évében Volbero mester I. Adolf kölni érsek és Sophia von Altena apátnő jelenlétében letette az alapkövét ez a templom Szent Dionüsziosz vértanú napján "
A leendő templom tervének alapja a kölni Capitoliumi Mária -templom volt. A két templom rokonsága különösen szembetűnő a keleti kereszteződés környékén , amely a „lóherelevél” típus szerint épült. De a Capitoliumi Szt. Mária-templomtól eltérően a Westwerk -i Szent Kvirin-bazilikának hatalmas, csaknem 100 m magas tetraéderes tornya volt.A templom építése 1230 -ban fejeződött be .
1741- ben villámcsapás érte a templomot, ami súlyos károkat okozott. A helyreállítási munkák során a keleti útkereszteződés fölé 45 m magas barokk kupola épült, melynek tornyán Szent Quirinus alakja látható. Ezzel egy időben a nyugati torony magasságát 30 m-rel csökkentették, fölé 4 saroktornyot építettek.
1802. június 9-én, Talleyrand napóleoni miniszter vezetésével lezajlott mediatizálás során a Rajna-vidék összes kolostorát szekularizálták , az Alsó-Rajna francia forradalmi hadsereg általi megszállása idején pedig a Szent Bazilikát. Quirinust kifosztották és raktársá alakították, az összes többi kolostorépületet pedig lerombolták.
A következő évek sem kímélték a templomot: 1914-ben a bazilikát tűzvész, 1944-ben pedig a brit repülőgépek bombázása során bombarobbanás érte . A bazilika folyamatos és igen költséges felújítása a mai napig tart, de még ma is látható közel 800 éves, kiváló állapotú épület.
2009. június 10- én XVI . Benedek pápa a Szent Quirinus- bazilikát Pápai Kisbazilika ( lat. Basilica minor ) címmel ruházta fel [2] [3] .
| Kisebb bazilikák Észak-Rajna-Vesztfáliában | ||
|---|---|---|
| ||