| Falu | |||
| Atkar | |||
|---|---|---|---|
| lógott. Atkar | |||
|
|||
| 47°43′16″ é SH. 19°53′28″ K e. | |||
| Ország | |||
| Magyarország régiói | Észak-Magyarország | ||
| megye | Heves | ||
| Yarash | Gyöngyös | ||
| Polgármester | Kocis Attila [1] | ||
| Történelem és földrajz | |||
| Négyzet |
|
||
| Időzóna | UTC+1:00 , nyári UTC+2:00 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | |||
| Hivatalos nyelv | Magyar * | ||
| Digitális azonosítók | |||
| Telefon kód | +36 37 | ||
| Irányítószám | 3213 | ||
| atkar.hu | |||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||
Atkar ( Hung. Atkár [ˈɒtkaːr] ) falu Magyarországon , az Észak-Magyarországi régióban , Heves megyében , Gyöngyös Jarashban .
A megye délnyugati részén, a Mátra nyugati lábánál, az M3-as autópálya közelében , Gyöngyöstől 9 km- re, Hatvantól 21 km-re, Eger megye közigazgatási központjától 50 km-re található .
A terület az őskor óta lakott volt, ezt bizonyítja a kőkorszaki , rézkorszaki és a dunai honfoglalás korának számos régészeti leletanyaga is . A falu első dokumentált említése 1325 -ből származik , Athkar néven . Ekkor a falu az Aba családé volt, tulajdonosa Compolt Péter volt. 1325- ben fiai felosztották egymás között apjuk örökségét, az Atkar birtok III. Kompolthoz, a Nanai Kompolti család őséhez került. 1468 - ban a telek Compolti Miklós tulajdonába került, de Margit asszony fiai, Compolti János leányai, György és Sen Péter is tulajdonjogot követeltek ezen a földön, pert indítva ezzel Compolti Miklóssal. 1522 - ben Orsag Mihály négy fia és Kompolti János fiai között örökösödési szerződés jött létre, melynek értelmében Atkar Orsag Mihály fiainak birtokába került.
Az 1552 -es adóösszeírásban az okiratban megjelölt falvak között szerepeltek a török által elpusztított, adómentesített falvak. 1554 - re az Atkart újjáépítették. Az 1564 -es adóösszeírásban ismét 11 háztartást jelöltek meg.
1567- ben , Orsag Krisztof halála után nővére, Törek Ferenc felesége, Orsag Borbála kapta ezt a földet ajándékba II. Maximilian római császártól .
1741 - ben Atkar az esztergomi székesegyház fejének birtokában volt.
A 19. század első felében a következő családok birtokolták a területet: Benecki, Gostoni, Brezovai, Orci, Fehér, Kyurti, Kovács, Malatinsky, Petyo, Borhi, Varkonyi, Hamar, Gyorki, Makai, Gal, Bako, Marton, Petesh, Harmosh, Tashshi, Huska és Markovich.
1857- ben az egész falu leégett tűzvészben. Ugyancsak ebben az évben épült a római katolikus templom, amely a falu összes hívének központja lett.
1910 - ben 1755 római katolikus vallású magyar lakos élt a faluban. A 20. század elején Atkar a Heves megyei Gyöngyosi járáshoz tartozott .
Atkar lakói 1486 óta foglalkoznak mezőgazdasággal , szőlőtermesztéssel.
Atkar közelében található Tassh , egy hely, amely egykor önálló település volt, jelenleg üres.
Tashsh (Tass) üres, egykor az Aba klán Redea ágának birtokában volt .
1340 -ben Redea Péter fiát, Demetert Tassi vezetéknévvel emlegetik, így feltehetően ő lehetett Tass tulajdonosa.
Az 1554 -es adóösszeírásban is önálló település státuszban szerepel 3 háztartással a vagyonban, 1564 -ben közel ugyanennyi volt, az 1576 -os dokumentációban pedig további 6 háztartást jelöltek meg. Az 1635-ös és 1647-es adóösszeírásokban 3 háztartás volt, 1675-ben - 1 3/4, 1686-ban - 1 1/4.
Tashsh üresen az Eszterházy fejedelmek birtoka volt, akiknek itt volt egy nagy báránytenyésztő farmja.
| Év | népesség | |
|---|---|---|
| 2013 | 1738 | [3] |
| 2014 | 1725 | [négy] |
| 2015 | 1715 | [2] |
Atkar lakosságának nemzeti összetétele a 2001 -es népszámlálás szerint : magyarok - 100%. [5]
| Heves megye | |
|---|---|
| |
| Közigazgatási központ | Eger |
| Yarashi |
|
| Városok |
|
| falvak | |