Armorica

Armorica ( Aremorica ; lat.  Armorica , Aremorica ) történelmi régió a mai Franciaország északnyugati részén . Gyakran ezt a nevet Bretagne -ra is használják . Armorica az ókorban létezett, és az Atlanti-óceán partján, a Szajna és a Loire , néha - és a Garonne folyók között fekvő Galllocated részének tekintették .

Az "Armorica" ​​helynév a mori ("tengeren") gall kifejezésből és az -ika utótagból származik , amelyet földrajzi megjelölésekre használnak. Sze: bret. Páncél "Páncél (Bretagne tengerparti területei)", ar mor "tenger"; fal. ar y môr "(a partra) a tenger mellett"; lat. ōra maritima "tengerpart".

Kezdetben a kifejezést a jelenleginél jóval tágabban értelmezték: magában foglalta a jelenlegi Normandiát , sőt a modern Franciaország teljes Atlanti-óceáni partvidékét is.

Idősebb Plinius azt állítja, hogy Armorica Aquitánia egykori neve , így déli határa a Pireneusok mentén húzódik . Felsorolja az Armoricában élt kelta törzseket is. Közülük ketten, az Aeduiak és a Carnutenesek szövetséges szerződést kötöttek Rómával , mire Természettörténete megírta, a többiek viszonylag függetlenek voltak [1] . „Az Óceán partja mentén élő közösségek az aremóriaiak általános nevén” – sorolja Julius Caesar [2] .

Diodorus Siculus elmondja, hogy Armorica szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápolt Nagy- Britanniával . Strabo szerint Nagy-Britannia "a szárazföldről a szigetre való átkeléskor általában használt átkelőhely" négy pontja a Rajna (és a Pas de Calais ), a Szajna, a Loire és a Garonne [3] .

Armorica nevét viseli a (774) Armor nevű aszteroida , amelyet 1913-ban fedezett fel Charles le Morvan francia csillagász, aki a régióból származott. A gallok kitalált faluja, amelyben az Asterix képregények, rajzfilmek és filmek játszódnak, Armoricában kapott helyet; "romjainak" a régészek általi felfedezéséről a The Independent című brit lap 1993. április 1-jén megjelent képregényes cikkében számoltak be [4] .

Jegyzetek

  1. ↑ Plinius. Természetrajz tíz kötetben. V.II; tr. írta H. Rackham. [3-d ed.] - Cambridge, MA: Harvard University Press - L.: W. Heinemann Ltd., 1961. - 9, 664 p. – 201., 203. o.
  2. ↑ Caesar G. Yu. Gallic War // Julius Caesar és utódai feljegyzései a gall háborúról, a polgárháborúról, az alexandriai háborúról, az afrikai háborúról; per. M. M. Pokrovszkij. 2. kiadás - M.: A Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadója, 1962. - 418 p. - S. 133.
  3. ↑ Strabo. Földrajz (17 könyvben); per. G. A. Sztratanovszkij. - L .: Nauka, 1964. - 957 p. - S. 190.
  4. ↑ Keys, David Asterix szülőfaluja lelepleződött Franciaországban: Régészeti feltárás 10 hektáros területen megerősített vaskori települést tár fel . The Independent (1993. április 1.). Letöltve: 2015. április 17. Az eredetiből archiválva : 2015. április 17..

Lásd még

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák