| kerület [1] / önkormányzati kerület [2] | |
| Altajszkij kerület | |
|---|---|
| é. sz. 51°56′. SH. 85°19′ kelet e. | |
| Ország | Oroszország |
| Tartalmazza | Altáj régió |
| Adm. központ | Altaj |
| Adminisztráció vezetője | Cserepanov Szergej Vasziljevics |
| Történelem és földrajz | |
| Az alapítás dátuma | 1925 |
| Négyzet | 3490,29 [3] km² |
| Magasság | 695 m |
| Időzóna | MSK+4 ( UTC+7 ) |
| Népesség | |
| Népesség | ↗ 26 153 [ 4] ember ( 2021 ) |
| Sűrűség | 7,49 fő/km² |
| Digitális azonosítók | |
| Telefon kód | +7 38537 |
| Hivatalos oldal ( orosz) | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Az Altajszkij körzet közigazgatási -területi formáció ( vidéki körzet ) és önkormányzati formáció ( községi körzet ) Oroszország Altaj területén .
A közigazgatási központ Altaj falu .
A régió délkeleti részén, Altáj lábánál található . A régió Solonyeshensky , Smolensky , Szovetsky kerületeivel és az Altáji Köztársasággal határos .
A falu Barnaultól 250 km-re található .
A dombormű hegyes és hegyláb. A Katun , Sarasa , Biryuksa , Kamenka , Kuyagan , Peschanaya folyók áthaladnak a kerület területén, az Aya -tó található . A talajok kilúgozott zsíros és közepes humuszos csernozjomok, podzolosak.
ÉghajlatAz éghajlat kontinentális. A januári átlaghőmérséklet -16°С, júliusban +20°С. Az évi csapadék 937 mm. A terület a kedvező mikroklímáról ismert - télen kicsit melegebb, nyáron kicsit hűvösebb, mint Altáj más helyein. A hegység közelsége miatt a régió területe védett az erős széltől és jelentős mennyiségű csapadéktól.
Flóra és faunaA növényzet a füves réttől a tajgáig terjed (luc, vörösfenyő, cédrus, fenyő, nyír, nyárfa, több mint 20 cserjefaj).
Jávorszarvas, maral, őz, nyúl, farkas, róka, hiúz, borz, mókus, mókus élőben, medve is megtalálható. A madarak közül - siketfajd, mogyorófajd, szürke és fehér fogoly, nyírfajd; halakból - chebak, keszeg, csuka, sügér, taimen, ősz, bogány, ide, csuk, kárász; ponty, pisztráng, amur tenyészik a tavakban.
| Népesség | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1959 [5] | 1996 [6] | 1997 [6] | 1998 [6] | 1999 [6] | 2000 [6] | 2001 [6] | 2002 [6] | 2003 [6] |
| 34 706 | ↘ 27 500 | ↘ 27 100 | ↘ 26 700 | → 26 700 | ↗ 27 100 | ↗ 27 800 | ↘ 27 300 | ↘ 26 908 |
| 2004 [6] | 2005 [6] | 2006 [6] | 2007 [6] | 2008 [6] | 2009 [6] | 2010 [7] | 2011 [6] | 2012 [6] |
| ↘ 26 385 | ↘ 25 874 | ↘ 25 471 | ↘ 25 088 | ↘ 24 837 | ↗ 25 538 | ↗ 25 645 | ↗ 25 690 | ↗ 25 766 |
| 2013 [8] | 2014 [9] | 2015 [10] | 2016 [11] | 2017 [12] | 2018 [13] | 2019 [14] | 2020 [15] | 2021 [4] |
| ↗ 25 873 | ↗ 25 949 | ↗ 26 171 | ↘ 26 090 | ↘ 26 022 | ↘ 25 886 | ↘ 25 859 | ↗ 25 939 | ↗ 26 153 |
| állampolgárság | férfiak | nők | Teljes | % |
|---|---|---|---|---|
| oroszok | 11 734 | 13 652 | 25 386 | 94 |
| németek | 413 | 443 | 856 | 3.2 |
| ukránok | 139 | 127 | 266 | 0.9 |
| altájok | 25 | 57 | 82 | 0.3 |
| fehéroroszok | 31 | 31 | 62 | 0.2 |
| tatárok | 17 | 33 | ötven | 0.18 |
| örmények | 31 | 16 | 47 | 0.17 |
| kazahok | tizenöt | tizenegy | 26 | 0.1 |
Az Altáj járás a régió közigazgatási-területi szerkezetét tekintve 10 közigazgatási-területi formációt - 10 községi tanácsot foglal magában [17] .
Az Altáj városi körzet az önkormányzati struktúra keretein belül 10 vidéki település jogállású települést foglal magában [18] :
| Nem. | Vidéki település | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség (fő) | Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|---|
| egy | Aisky falu tanácsa | Aya falu | négy | ↗ 3203 [4] | 417,67 [3] |
| 2 | Altáj Községi Tanács | Altáj falu | egy | ↗ 14 447 [4] | 841,23 [3] |
| 3 | Belovsky községi tanács | Beloe falu | 3 | ↘ 358 [4] | 363,36 [3] |
| négy | Kuyagan községi tanács | Kuyagan falu | négy | ↘ 850 [4] | 398,71 [3] |
| 5 | Kuyachinsky községi tanács | Kuyacha falu | 2 | ↘ 885 [4] | 436,64 [3] |
| 6 | Makaryevsky községi tanács | Makarevka falu | egy | ↘ 406 [4] | 48,13 [3] |
| 7 | Nyizsnekamenszkij községi tanács | Nizhnekamenka falu | egy | ↗ 2106 [4] | 245,04 [3] |
| nyolc | Proletár Falusi Tanács | Sarasa falu | 6 | ↗ 1315 [4] | 410,58 [3] |
| 9 | Rossosinszkij községi tanács | Rossosh falu | egy | ↘ 994 [4] | 102,02 [3] |
| tíz | Starobelokurikha községi tanács | Starobelokurikha falu | 2 | ↗ 1589 [4] | 226,91 [3] |
Az Altaj régióban 25 település található:
|
|
|
A régió gazdaságának egyik fő területe a mezőgazdaság volt: a gabonatermelés, a hús- és tejtermesztés, a lótenyésztés, a maral tenyésztés, a méhészet, a kertészet (a térség legnagyobb kertészeti komplexuma, a Michurinets ma már nem létezik). A kerület területén vaj- és sajtüzem, borászat, kendergyár működött.
Az elmúlt években a turizmus és a szolgáltatási szektor gyorsan fejlődött . A kerület területén a Katun folyó bal partján található a " Türkiz Katun " turisztikai és rekreációs jellegű különleges gazdasági övezet .