| ázsiai saga | |
|---|---|
| Ázsiai Saga | |
| Szerző | James Clavell |
| Műfaj | kalandregény |
| Eredeti nyelv | angol |
Az Asian Saga James Clavell amerikai író, forgatókönyvíró, rendező és producer alkotásainak sorozata . Minden regényben közös a jelenet - Ázsia (innen a név - "ázsiai saga"). Hat műből áll (a regények listája az első megjelenés idejére rendezett):
A "The Rat King" című regény a Szingapúr-sziget keleti csücskén található Changi tábor eseményeit írja le. Clavell egykor ennek a tábornak volt foglya [1] : miután katonai pályát választott, és részt vett a második világháborúban, japán fogságba esett a malajziai dzsungelben, és a háború végéig két japánban tartották fogságban. táborok. Az egyik Jáva szigetén, a másik Changi volt. Összesen mintegy 50 ezer hadifoglyot tartottak Changiban a háború éveiben (ebből 850 meghalt). Most a helyén található az azonos nevű nemzetközi repülőtér , amely Szingapúr fő repülőtere és Ázsia fő légiközlekedési csomópontja . [2] [3]
A regény cselekménye a második világháború végén játszódik Délkelet-Ázsia festői szegletében , nevezetesen Szingapúr szigetén , annak keleti részén. De ez nem a turisták üdülőhelye. Ez egy Changi nevű tábor, amelyet a japánok hoztak létre hadifoglyok számára . A tábort dzsungel veszi körül , amelyen túl a tenger kezdődik. Ne menekülj... Körülbelül nyolcezer fogoly volt a táborban. Többnyire britek voltak itt , valamint amerikaiak , új-zélandiak és kanadaiak – mindannyian részt vettek a Csendes-óceánon vívott harcokban . Japán és koreai katonák szolgáltak itt őrként , a tábornak pedig részleges önkormányzata volt, sőt saját katonai rendőrséggel is rendelkezett. Pedig a hadifogolytáborban való tartózkodás nem nevezhető kényelmesnek - éhség, szúnyogok és az egyenlítői hőség éjjel-nappal kínozta az embereket. De 1945 volt az év , ami azt jelenti, hogy egyszer mindennek véget kellett vetni, mert a háború már a végéhez közeledett...
Van néhány történelmi pontatlanság a Tai-Pan regényben. Például: Hongkongba érkezik a nagyherceg , aki a Szergejev vezetéknevet viseli , Karaganda város kozákjaitól származik . Az Orosz Birodalomban nem voltak ilyen vezetéknevű nagyhercegek, és egyetlen kozák sem volt nagyherceg , Karagandát pedig 1931 -ben alapították ( 1934 -ben városi rangot kapott ).
A regényben leírt események a 19. század közepén játszódnak , amikor az angol-kínai kapcsolatok válsága elérte tetőfokát, és fegyveres konfliktushoz vezetett, amelyet később első ópiumháborúnak neveztek . A csúcson 1841-ben a britek elfoglalták Hongkongot Kínától . A vállalkozó szellemű kereskedők szabadkereskedelmi bázist kívánnak létrehozni ezen a szigeten. A regényben a valódi történelmi események hátterében „felbukkan” a főszereplő, a skót Dirk Struan alakja. Sikerült sok fontos kínai szokást átvennie, a „csupasz sziklát” (ahogy az európaiak megvetően nevezik ezt a szigetet) a brit hatalom legyőzhetetlen fellegvárává változtatta, és sikerült a hatalom csúcsára emelkednie, így a Struan kereskedőház a legerősebb. Ázsia és a legfőbb úrrá válás - Tai-Pan! A regény rengeteg intrikát, kereskedelmi és politikai üzletet, harcot, kalandot és ... szerelmet tartalmaz.
A „ Sógun ” regény ideje 1600 , a nagy földrajzi felfedezések korszaka . A főszereplő az angol John Blackthorne, egy holland katonai kereskedelmi hajó kapitánya , amely többek között viharba esett a Csendes-óceánon . Egy bajba jutott hajó leszáll Japán partjainál . A csapat életben maradt tagjai a kapitány vezetésével egy számukra teljesen ismeretlen országban találják magukat. Itt senkik, piszkos barbárok . A külföldiektől szinte teljesen elzárt világban, az európaitól eltérően a saját élete folyik. De ennek ellenére a jezsuitáknak sikerült már itt letelepedniük , kezükben tartva a kereskedelmet ezzel az országgal.
Tulajdonságainak köszönhetően Blackthornnak sikerül elérnie az egyik herceg pártfogását. Ám ő és csapata ismételten veszélyben van: a katolikusok látják a megérkezett ellenségeket (a csapat protestánsokból áll ) és versenytársakat a kereskedelemben. Ráadásul maga Toronaga herceg is felemelte őt, és ettől csak növekedtek az ellenségek és az irigyek. Ráadásul az országban polgári viszályok vannak, és Blackthornnak el kell kísérnie a herceget a hadjárataiban, és harcolnia kell az oldalán. Bátorságának, találékonyságának és ügyességének köszönhetően nem csak a saját életét tudja megmenteni ...
Gésák , nindzsák , szamurájok – mindez a japán íz jelen van a regényben. Részletesen leírja a japánok mindennapi életét , mentalitásukat és szokásaikat, amelyek különböznek az európaiaktól (néha élesen), Japán természetét és hagyományait, például a teaszertartást , etikettet és még sok mást.
A Struan-házról és másokról szóló regényciklustól eltérően a regénynek valós történelmi alapja van: Toronaga név alatt egy igazi történelmi karaktert vezetnek le - Tokugawa Ieyasu sógunt , aki 1603-ban egyesítette a feudális Japánt, John Blackthorne képét. William Adams (jap. Miura Anjin) angol navigátor életrajzának valós vonásait és tényeit tükrözte , aki a 17. század elején valóban eljutott a Felkelő Nap Földjére, körülbelül 20 évig élt ott és 1620-ban halt meg. 55 évesen.
A "Nemesház" című műben nagy figyelmet fordítanak a Szovjetunióra . A könyv 1981-ben íródott, a fegyverkezési verseny eszkalálódásának időszakában . A regény számos történelmi pontatlansággal és szovjetellenes irányultsággal "bűn".
A Nemes Ház regénye egy hatalmas könyv (több mint 1000 oldal), sok szereplővel és lebilincselő cselekményrel. A könyv a Struan kereskedőház történetének folytatása. Az akció 1963 -ban játszódik Hongkongban . Itthon nem mennek jól a dolgok, de ennek a brit koronagyarmatnak a gazdaságában továbbra is jelentős részt foglalnak el. A "felszínen" maradáshoz korrigálnia kell az anyagi helyzetet. A Struan-hagyaték, az amerikai milliók, a brit ügynökök, a szovjet kémek, a kínai kommunisták és a tajvani nacionalisták, végül a maffia mind részt vesz a regényben leírt események forgatagában. Pénzügyi csaták, véres bűncselekmények, egyedi és élénk Hongkong . Erről szól a "Nemes ház" című regény.
A regény az 1979 - es eseményeket írja le a forradalmi Iránban , és a Struan-házról szóló történet utolsó része. Ez az ország akkoriban az ellentmondások összetett csomópontja volt. Az országban akkor kialakult helyzet a híres " mindenki háborúja mindenki ellen " kifejezéssel jellemezhető . A fő ellenfelek Shah Pahlavi és Khomeini ajatollah támogatói . Mindegyik csoport a maga udvarát lépett fel az ellenségek felett – vakok és fanatikusok. A regényben különféle hírszerző szolgálatok – a Szovjetunió , Nagy-Britannia , Izrael , az Amerikai Egyesült Államok és természetesen a Nemes Ház képviselői, a Struan család – ügynökei „öntsünk olajat a tűzre” . Az olaj (amelyben Irán gazdag ) válik a Struan-ház fő üzletágává. A regény leírja az irániak életét és kultúráját , valamint az iráni társadalom különböző képviselőinek és az ország olajmezőit kiszolgáló Struan helikoptercég pilótáinak kapcsolatát... Végül a helikopter cég kénytelen volt megszervezni egy akció az alkalmazottak vagyonának és életének megmentésére a forradalom sújtotta Iránból . A műveletet "Shamal"-nak hívták ( arabból shamal - észak - egyenletes északnyugati szél). Innen a megfelelő cím az orosz kiadásban.
Az ázsiai saga utolsó regénye. Ez a "Tai-Pan" folytatása, és 1862 -ben átveszi a cselekmény "stafétabotját" . Japán . Az Edo-korszak vége . Japán még mindig ugyanolyan titokzatos és távoli ország az európaiak számára. De már nem annyira zárt , és nagyszámú külföldi érkezik belé. Mindegyiküknek hasonlóak a céljai és vágyai - kereskedelem Japánnal, győzelem a versenytársak felett és kapzsiság. A Struan kereskedőház meg tudta szervezni üzletét ebben az országban (nevezetesen Yokohamában ). A Struanok legidősebbje, Culum beteg, örököse, Malcolm pedig a házfőnök helyére készül. Japán azonban még mindig feudális ország, saját hagyományaival, értékeivel és nézeteivel, amelyek néha élesen különböznek az európaiaktól. Nem minden japán fogadja az idegeneket . Az országban polgári viszályok vannak – hadurak versengenek egymással, szamurájok harcolnak a hatalomért és eszményeikért. Ebben a küzdelemben senki nem akar engedni – sem az európaiak, sem a japánok. A kegyetlenség és a kapzsiság sokak velejárója. A végén a föld megremeg a földrengésektől, Yokohama pedig leég ... Japán a "Gaijin"-ban a cselszövések, az erőszak és az árulás világa szerelmi történetekből származó "betétekkel", valamint rengeteg különféle cselekményrel és karakterrel.
Az Ázsiai Saga mind a hat regényéből négyet forgattak, és Clavell közvetlenül részt vett mind a négy filmadaptációban: King Rat (King of the Rat, 1965) - forgatókönyvíró, Shogun (TV-sorozat, 1980) - forgatókönyvíró és producer, Tai -Pan (Tai- Pan, 1986) - forgatókönyvíró, Noble House (Noble House, tévésorozat, 1988) - forgatókönyvíró és producer [4] .
A sorozat összes könyve: