Abdulaziz kán (seibanida)

Abdalaziz kán ( 1513 - 1550 ) - a hatodik üzbég uralkodó a Sibanida dinasztiából [1] [2] [3] a Buhara Kánságban . 1540-1550 között uralkodott . _

Életrajz

Ubaydullah Khan Abdalaziz Khan legidősebb fia Bukharában született 1513-ban [4] .

1526-27-ben Abdalaziz kánt nevezték ki Astrabad kormányzójává, amelyet Ubaidulla kán elfoglalt [5] . Abdalaziz kán részt vett Ubaidullah Khan más Khorasan-i hadjáratában is: 1529-ben Tahmasp sah ellen harcolt [6] .

1535-36-ban Abdalaziz kán Ubaydullah Khan hadseregének élcsapatának parancsnoka volt, Horezm 1538-as elfoglalása után Abdalaziz kán volt Kharezm kormányzója a fővárosban, Urgencsben . Ám amikor Din Muhammad Szultán és csapatai megérkeztek Khorasanból, Abdalaziz kán Buharába menekült [7]

Ubaidulla kán halála után , 1540 -ben Kucskundzsi kán fia, Abdulla kán I. került hatalomra , de nem sokáig uralkodott. Halála után két uralkodó kezdte uralni az országot. Ubaidulla Abdalaziz fia uralkodott Buharában , Kuchkunji kán fia , Abdulatif kán pedig Szamarkandban . Abdalaziz nem ismerte el Abdulatif kán tekintélyét. A felmerült ellentmondásokat a Juybar sejkek oldották fel. Tehát a Sheibanidák államában kettős hatalom keletkezett, amely az 1550-es évek közepéig tartott.

Belpolitika

Abdalaziz kán a lakosság érdekeit követve csökkentett néhány adót, megpróbált gazdasági reformokat végrehajtani az országban.

Külpolitika

Abdalaziz kán kapcsolatot tartott fenn az Oszmán Birodalommal és Kínával . 1547 - ben követei megérkeztek a Ming császár udvarába [8] .

Kultúrpolitika

Abdalaziz Khan spirituális mentora Jalal sejk volt [9] . Abdalaziz Khan könyvtárát a Közel-Kelet egyik legnagyobb és leggazdagabb könyvtárának tartották. Költőket és tudósokat pártfogolt. Maga Abdalaziz Khan írt verseket török ​​nyelven Azizi álnéven [10] .

Halál

Abdalaziz kán 1550. május 16-án halt meg Buharában , és apja mellé temették el a buharai Mir Arab Madrasahban .

Jegyzetek

1. ↑ Belső-Ázsia cambridge-i története. / Szerkesztette: Nicola di Cosmo, Allen J. Frank és Peter B. Golden. - Cambridge University Press, 2009.
2. ↑ Peter B. Golden, Közép-Ázsia a világtörténelemben. Oxford University Press, 2011
3. ↑ RDMCChesney, Közép-Ázsia: a változás alapjai, The Darvin press, 1996, 126.
4. ↑ lásd: Abu'l-Ḡāzī, II, p. 239. sz. 2
5. ↑ Ḥasan Rūmlū, I, p. 201, II, pp. 98-99
6. ↑ ʿABD-AL-ʿAZĪZ SOLṬĀN - Encyclopaedia Iranica . Letöltve: 2015. szeptember 14. Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 11.. (határozatlan)
7. ↑ Mindezekről az eseményekről lásd uo., I, pp. 215, 220, 245, 267, 291-92, II, pp. 103-04, 112, 132-33; Abu'l-Ḡāzī, I, pp. 223., 225., II., pp. 239, 242.
8. ↑ Kínai dokumentumok és anyagok Kelet-Turkesztán, Közép-Ázsia és Kazahsztán történetéről a XIV-XIX. Almaty, 1994, 55. o
9. ↑ B.V. Norik, A sibanida uralkodók szerepe Maverannahr irodalmi életében a 16. században. // Rahmat-név. SPb, 2008, 247. o
10. ↑ B.V. Norik, A sibanida uralkodók szerepe Maverannahr irodalmi életében a 16. században. // Rahmat-név. SPb, 2008, 247-249

Irodalom

• Üzbegisztán története. T.3. T., 1993.
• Üzbegisztán története a forrásokban. Összeállította: B. V. Lunin. Taskent, 1990

Linkek

• Abd-Al-Aziz Soltan . Iranicaonline.org . Hozzáférés időpontja: 2019. szeptember 6. (határozatlan)