Stabat mater
Stabat mater [stabat mater] (lat.) - középkori katolikus sorozat .
Rövid leírás
A sorozat a nevét a "Stabat mater dolorosa " ("A gyászoló anya állt") kezdetű betűről kapta. A szöveg első része Szűz Mária szenvedését meséli el Jézus Krisztus keresztre feszítése során ; a második a bűnös imája az Istenszülőhöz, azzal a kéréssel végződve, hogy adjunk neki egy megmentő paradicsomot .
A 20 háromsoros versszakból álló szöveget ( négyláb trochaikus ) hagyományosan az olasz vallásos költőnek , Jacopone da Todi ferences szerzetesnek tulajdonítják ; egy másik hagyomány szerint - III. Innocent pápa vagy Bonaventure . A dallam a II. egyházi hangnemhez tartozik . Verseket és (névtelen egyszólamú ) éneket először a 13. századi források jegyeznek fel. A XVI. század közepéig. a szekvencia (sok mással együtt) szerepelt a római misekönyvben . A tridenti zsinaton a Stabat mater sorozatot betiltották; Róma 1727-ben újra befogadta.
Szöveg és fordítás
A latin szöveg (eredeti) több kiadásban is létezik. A szabvány a vatikáni kiadás, amely a reform előtti Liber szokásosisban és a katolikusok más szabványos énekkönyveiben szerepel:
|
1. Stabat mater dolorosa 2. Cuius animam gemmentem, contristatam 3. O quam tristis et afflicta 4. Quae maerebat et dolebat, 5. Quis est homo qui non fleret, 6. Quis non posset contristari, 7. Propeccatis suae gentis 8. Vidit suum dulcem natum 9. Eia mater, fons amoris, 10. Fac, ut ardeat cor meum 11. Sancta mater, istud agas, 12. Tui nati vulnerati, 13. Fac me tecum pie flere , crucifixo condolere 14. Juxta crucem tecum stare, 15. Virgo virginum praeclara, 16. Fac, ut portem Christi mortem, passionis 17. Fac me plagis vulnerari, 18. Flammis ne urar succensus , per 19. Christe, cum sit hinc exire, 20. Quando corpus morietur, |
Volt egy gyászoló anya Kinek a lelke nyög, Ó, milyen szomorú és bűnbánó volt ő, az
Egyszülöttek
Hogyan szomorkodott és szenvedett a Ki ne sírna az emberek közül, Ki ne tudna együtt érezni A fajtájának bűnei miatt Láttam a drága Fiút, Ó anya, szeretet forrása! Égesd szívemet Szent Anyám, tedd ezt; - Erősítsd
meg szívemben
a Megsebzett Fiad, Hadd sírjak veled, Hogy veled álljak a keresztnél, szüzek szent szűze! Hadd osszam meg veletek Krisztus halálát, tegyem Hadd bántsanak engem ütésekkel, Ne égjek [a pokol] Krisztus, amikor elhagyom ezt a világot, Amikor a test meghal, |
A szöveg alternatív változata ( J. B. Pergolesi , Dvorak és számos más zeneszerző):
|
Stabat mater dolorosa Cuius animam gemmentem, contristatam O quam tristis et afflicta Quae maerebat et dolebat, Quis est homo qui non fleret, Quis non posset Propeccatis suae gentis Vidit suum dulcem natum Eia, Mater, fons amoris Fac, ut ardeat cor meum Sancta mater, istud agas, Tui nati vulnerati, Fac me vere tecum flere, Juxta crucem tecum stare, Virgo virginum praeclara, Fac, ut portem Christi mortem, passionis Fac me plagis vulnerari, cruce hac Inflammatus et accensus, Fac me cruce custodiri, Quando corpus morietur, |
Volt egy gyászoló anya Nyögő lelke, Ó, milyen szomorú és bánatos Hogy kesergett és szomorkodott, Milyen ember marad közömbös, Ki ne érezne együttérzést a Népe bűneiért Látja, hogy drága Gyermeke Ó anya, szeretet forrása! Legyen szívem Szent Anyám, gondoskodj róla, hogy a A te megsebzett gyötrelem Fiad, Hadd sírjak őszintén Veled, Hogy veled a kereszt közelében álljak, Szűzek Szűze, Elszenvedd Krisztus halálát, Hadd sírjak a Sebesülten, Tűzben és lángban Add meg nekem a kereszt közbenjárását, Erősítsd meg Amikor a test meghal, |
A szövegnek vannak más változatai is. A "Stabat mater" legrégebbi változatát K. Blume és H. M. Bannister a híres középkori liturgikus költészet Analecta hymnica [8]medii aevi
Recepció
A Stabat maternek számos költői fordítása létezik orosz nyelvre, köztük V. A. Zsukovszkij ("Keservesen síró és zokogó"), L. A. Mey ("Az Istenanya állt / És zokogva csendben") és D. S. Merezhkovsky ("A Golgotán, Isten Anyja" ) ").
A Stabat mater szövege (de nem az eredeti dallam) számos zeneszerző számára szolgált ihletforrásként a 18. század óta (a szöveg külön zenei inkarnációi már korábban is ismertek, először - Josquin Despres motettájában ) . Jelenleg több mint 200 dal található a telepített szekvencia alapján. Az ismertek között
- 1715 – Antonio Vivaldi
- 1723 – Alessandro Scarlatti
- 1725 – Antonio Caldara
- 1727 – Agostino Steffani
- 1736 – Giovanni Battista Pergolesi
- 1767 – Franz Joseph Haydn
- 1815 – Franz Schubert
- 1837 – Gioacchino Rossini
- 1877 – Antonin Dvorak
- 1898 – Giuseppe Verdi
- 1907 – Charles Villiers Stanford
- 1926 – Karol Szymanowski
- 1950 – Francis Poulenc
- 1962 – Krzysztof Penderecki
- 1967 – Alemdar Karamanov
- 1985 – Arvo Pärt
- 1994 - Vlagyimir Martynov
- 2007 Carl Jenkins
- 2011 – Hilarion metropolita (Alfeev)
A gyászoló Krisztus Anyja cselekményét gyakran használták a művészek (lásd az illusztrációt)
Jegyzetek
- ↑ Reform utáni kiadás: piam matrem.
- ↑ Reform utáni kiadás: morientem desolatum.
- ↑ Reform utáni kiadás: Fac me vere tecum flere.
- ↑ Reform utáni kiadás: cruce hac inebriari.
- ↑ Reform utáni kiadás: Flammis urar ne succensus.
- ↑ Reform utáni kiadás: Fac me cruce custodiri / morte Christi praemuniri, / confoveri gratia.
- ↑ Vagyis úgy szeretni Őt, ahogy Ő szerette a bűnös embert.
- ↑ AH 54, 312-313.
Irodalom
- Nohl P.-G. Lateinische Kirchenmusiktexte. Übersetzung-Geschichte-Commentar. Kassel, Basel: Bärenreiter, 2002.
Linkek
- A "Stabat Mater"-nek szentelt webhely (szerző: Hans van der Velden)
- Kotta, hang, videó "Stabat Mater" Met. Hilarion (Alfeeva)
 Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|---|---|---|---|---|
| ||||