Praeaulacidae
A Praeaulacidae (lat.) az Evanioidea ( Hymenoptera ) szupercsaládból kihalt szűzhártya rovarok családja . Ősi csoportként szerepel az Evanioideában. A jura és kréta lelőhelyeken ( Ausztrália , Kazahsztán , Kína , Mongólia , Mianmar , Oroszország , Franciaország , 165-90 millió évvel ezelőtt) [1] [2] [3] található .
Leírás
Kis és közepes méretű hymenoptera ichneumonok : testhossz 3-10 mm. A szárnyszellőzés 2-3 rm és 2 m-cu fejlett cellákkal teljes. Az elülső szárnyban az RS véna hosszú az elülső részen. A mandibula tapintása 6 szegmensű; a mandibula tapintása legalább 3 szegmenssel (túlélő formákban). Az antennák sok szegmenst tartalmaznak (14-27). A felső ajak nagy és hegyes. Pronotum keresztirányú. Mesoscutum varratok alakultak ki (parapsidal, median és mások). A has artikulációjának helye magasan vagy a köztes szegmens közepén található. A tojástartó jól fejlett. Feltehetően xilofág rovarokon parazitáltak [4] [1] [3] .
Osztályozás
A családot először Alekszandr Pavlovics Rasnyicin ( PIN RAS , Moszkva ) szovjet és orosz paleoentomológus izolálta 1972 -ben [4] . 1980-ban az 1975-ben leírt Anomopterellidae család az Anomopterellinae alcsaládjaként szerepelt a kompozícióban; de 2013-ban visszatértek a külön család szintjére. Jelenleg az Anomopterellidae-t az evanoid ichneumons Evanioidea teljes csoportjának kihalt ősi ágának, valamint a klád testvércsoportjának tekintik ( Aulacidae + ( Evaniidae + Gasteruptiidae )) [1] [2] [3] [5] .
- Anomopterellinae Rasnitsyn alcsalád , 1975 [6]
- Cretocleistogastrinae Rasnitsyn alcsalád , 1990
- Nevaniinae Zhang & Rasnitsyn alcsalád, 2007 [ 12]
- Praeaulacinae Rasnitsyn alcsalád , 1972
- Archaulacus ( Archaulacus probus ) [13]
- Aulacogastrinus Rasnitsyn, 1983 ( Aulacogastrinus ater - Aulacogastrinus hebeiensis - Aulacogastrinus insculptus - Aulacogastrinus longaciculatus ) [14]
- Eosaulacus Zhang & Rasnitsyn, 2008 ( Eosaulacus giganteus - Eosaulacus granulatus ) [1]
- Evanigaster Rasnitsyn, 1972 ( Evanigaster petiolatus )
- Evaniops Rasnitsyn, 1972 ( Evaniops rostratus )
- Gulgonga ( Gulgonga beattiei ) [15]
- Habraulacus Li et al., 2015 ( Habraulacus zhaoi ) [16]
- Praeaulacinus Rasnitsyn, 1972 ( Praeaulacinus crassipes - Praeaulacinus minor - Praeaulacinus parvus )
- Praeaulacites Rasnitsyn, 1972 ( Praeaulacites medius - Praeaulacites minimus - Praeaulacites nigripes - Praeaulacites pachygaster - Praeaulacites subniger )
- Praeulacon Rasnitsyn ,1972 _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
- Praeulacops Rasnitsyn, 1972 ( Praeulacops lucidus )
- Praeaulacus Rasnitsyn, 1972
- Sinaulacogastrinus Zhang & Rasnitsyn, 2008 ( Sinaulacogastrinus eucallus - Sinaulacogastrinus solidus ) [1]
- incertae sedis
- Albiogonalys ( Albiogonalys elongatus Nel et al., 2003) [17]
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 4 5 Zhang H.; Rasnitsyn AP Közép-Jura Praeaulacidae (Insecta: Hymenoptera: Evanioidea) Belső-Mongólia és Kazahsztán (angol) // Journal of systematic paleontology : Journal. - 2008. - Vol. 6. - P. 463-487.
- ↑ 1 2 Li L., Rasnitsyn AP, Shih C., Ren D. Anomopterellidae Restored, with Two New Genera and Its Phylogeny in Evanioidea (Hymenoptera) (angol) // PLoS ONE : Journal. - 2013. - Kt. 8, sz. 12 . — P. e82587. - doi : 10.1371/journal.pone.0082587 .
- ↑ 1 2 3 Li LF, A. P. Rasnitsyn , C. C. Shih, C. C. Labandeira, M. Buffington, D. Q. Li és D. Ren. Az Evanioidea (Hymenoptera, Apocrita) törzsfejlődése, Kínából és Mianmarból származó új mezozoikum fajok leírásával (angolul) // Systematic Entomology : Journal. — London: The Royal Entomological Society & John Wiley & Sons , 2018. — 20. évf. 43. sz. 4 . - P. 810-842. — ISSN 0307-6970 . - doi : 10.1111/syen.12315 .
- ↑ 1 2 Rasnitsyn A.P. 1972. Hymenoptera Preaulacidae a karataui késő jura korszakból. (Rasnitsyn AP Karataui késő jura szűzhártya rovarok (Preaulacidae)). Őslénytani folyóirat 1 : 70-87. ( Paleontological Journal 6 : 62-77).
- ↑ Praeaulacidae _ _ _ _ (Hozzáférés: 2019. március 2.) .
- ↑ Anomopterellidae (angol) információ a Paleobiológiai Adatbázis honlapján . (Hozzáférés: 2019. március 2.) .
- ↑ Rasnitsyn AP 1975. Hymenoptera Apocrita a mezozoikumból. A Szovjetunió Tudományos Akadémia Őslénytani Intézetének tranzakciói 147 : 1-134.
- ↑ 1 2 Rasnitsyn AP 1990. A Praeaulacidae szűzhártyafélék családjának új képviselői a kora kréta Buryatiából és Mongóliából. Vestnik Zoologii 1990 (6): 27-31.
- ↑ Zhang HC és Zheng JF 2000. A Praeaulacidae (Insecta Hymenoptera) felfedezése Kínában és jelentősége. Acta Micropalaeontologica Sinica 17 :416-421.
- ↑ Jell PA és Duncan PM 1986. Gerinctelenek, főként rovarok, édesvízi, alsó-kréta, Koonwarra fosszilis medréből (Korumburra csoport), South Gippsland, Victoria államból. Az ausztrál paleontológusok szövetségének emlékei 3 : 111-205.
- ↑ Zhang HC és Rasnitsyn AP Nevaniinae alcsalád. n, egy új fosszilis taxon (Insecta: Hymenoptera: Evanioidea: Praeaulicidae) a Daohugou középső jurából Belső-Mongóliában, Kínában (angolul) // Insect Systematics and Evolution : Journal. - 2007. - Vol. 38. - P. 149-166.
- ↑ Li L., Shih C., Ren D. 2014. Új fosszilis praeaulacinae darazsak (Rovar: Hymenoptera: Evanioidea: Praeaulacidae) Kína középső jurából. Zootaxa 3814 (3): 432-442. doi : 10.11646/zootaxa.3814.3.10
- ↑ Rasnitsyn AP 1983. A fosszilis rovarok új nevei. Őslénytani Lap 17 (3):99.
- ↑ Oberprieler SK, Rasnitsyn AP, Brothers DJ 2012. Az első darazsak Ausztrália felső jura korszakából (Hymenoptera: Evanioidea, Praeaulacidae). Zootaxa 3503 : 47-54.
- ↑ Li LF, Rasnitsyn AP, Shih CK és Ren D. 2015. A Praeaulacidae (Hymenoptera: Evanioidea) új nemzetsége és faja a felső kréta mianmari borostyánból. Cretaceous Research 55 : 19-24.
- ↑ Nel A., Perrichot V. és Néraudeau D. 2003. A legidősebb trigonalid darázs a Charente-Maritime (DNy-Franciaország) késő albán borostyánjában (Hymenoptera, Trigonalidae). Eclogae Geologicae Helvetiae 96 : 503-508.
Irodalom
- Rasnitsyn A. P. (1988). A szűzhártya rovarok (Vespida rend) evolúciójának vázlata. Oriental Insects 22 : 115-145.
- Rasnitsyn A.P. A mezozoikum magasabb hártyája // A Szovjetunió Tudományos Akadémia tűjének közleménye . - M. : Nauka, 1975. - T. 147. - 132 p.
- Rasnitsyn A.P. A Hymenoptera rovarok eredete és fejlődése // A Szovjetunió Tudományos Akadémia tűjének közleménye . - M. : Nauka, 1980. - T. 174. - 190 p.
- A rovarok osztályának történeti fejlődése / Szerk. B. B. Rodendorf és A. P. Rasnitsyn // Proceedings of PIN AN USSR . - M. : Nauka, 1980. - T. 175. - 256 p. - 2000 példány.