| Pick Szeged | |
|---|---|
| Típusú | privát vállalat |
| Bázis | 1869 |
| Elhelyezkedés | Magyarország :Szeged |
| Ipar | élelmiszer feldolgozás ( ISIC : 10 ) |
| Termékek | húskészítmények |
| Alkalmazottak száma |
|
| Weboldal | pick.hu |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Pick Szeged egy magyar cég, amely húskészítmények széles választékát, köztük a híres " téli szalámi " típusú kolbászt gyártja . A cég 1869-ben alakult, székhelye Szeged . Támogatója a Pik Szeged magyar kézilabdaklubnak.
A magyarországi szalámigyártást Mark Pick zsidó hentes szervezte, aki 1869-ben Szegeden szalámigyárat alapított, majd elkezdte országszerte fejleszteni a kolbászgyártást . 1883-tól olasz munkásokat hívott meg, 1885-től pedig megkezdődött a kolbász tömeggyártása. Peak 1892-es halála után özvegye és testvére vették át a vezetői feladatokat. A legidősebb fiú, Yenyo 1906-ban kezdett dolgozni a vállalkozásnál, és megszerezte a romos tiani gyárat, így a család birtokba vehetett egy nagy telket. Jönö Pik maga is változtatásokat eszközölt a gyártástechnológiában, megkezdte az előállított termékek aktív reklámozását és a szalámit vezető termékké tette. Pik Jönö 1934-től az államosításig vezette a gyárat.
Szeged környéke elsősorban mezőgazdaságra és szarvasmarha-tenyésztésre alkalmas : a földrajzi fekvés és a megfelelő szaktudás azt mutatja, hogy itt lehet nagyméretű sertéseket nevelni, amelyek húsából szalámit készítenek. A fehér szalámit sovány sertéshús és sertés hasi zsír keverékéből, fűszerekkel együtt készítik egy titkos recept szerint. A keveréket a héjba öntik, majd hideg füstölésnek, szárításnak és érlelésnek vetik alá. Végül a szalámit nemespenész borítja. A téliszalámit kezdetben nem sertéshúsból, hanem szamárhúsból készítettek , de mivel Magyarországon szinte minden szamár hús volt, sertéshúsból készült a kolbász, aminek az íze sem volt rosszabb.
A Pick szalámi egyik fő jellemzője, hogy a száradás és az érés során penészréteg jelenik meg. A penészgombának hideg hőmérsékletre és elegendő páratartalomra van szüksége a csillapításhoz, ezért kolbászgyárak épültek a folyók (például ugyanazon a Tisza) partján. Az 1950-es évek végén bevezetett hűtési technológia hosszú eltarthatóságot biztosított, így a téliszalámi csak a nevét őrizte meg "szezonális" jellegéből. Manapság a szegedi szalámi az eredeti anyagoknak, a hagyományos technológiának és a megőrzött tudásnak köszönhetően világszerte ismertté vált.