Kender

kender

cannabis sativa
tudományos osztályozás
Tartomány:eukariótákKirályság:NövényekAlkirályság:zöld növényekOsztály:VirágzásOsztály:Kétszikű [1]Rendelés:RosaceaeCsalád:kender
Nemzetközi tudományos név
Cannabaceae Martynov [2] , nom. hátrányok
Szinonimák

A kender ( lat.  Cannabaceae ) a rosaceae rendjébe tartozó kétszikű növények családja . Korábban a család az Urticales rendbe tartozott .

A leghíresebb képviselőket, a komlót ( Humulus ) és a kendert ( Cannabis ) gyakran termesztik, és széles körben megtalálhatók a bolygó mérsékelt és meleg vidékein.

Biológiai leírás

A föld alatti rizómákon és gyökereken , valamint fákon és cserjéken áttelelő kannabisz- évelő vagy egynyári gyógynövények .

A Komló nemzetség szára göndör, a Kender nemzetségé függőleges.

A levelek tenyeresen karéjosak vagy összetettek, a szár tetején egymással szemben vagy váltakozva helyezkednek el.

A virágok egyivarúak, a növények kétlakiak. A hím virágokat egy összetett panicle, a nőstény - egy fülbevalóban vagy kúpban gyűjtik össze. A hímvirágnak egyszerű lágyszárú vagy hártyás, ötágú periantája van , öt porzója a periant lebenyeivel szemben. A női virágban a hártyás periantus egy egész kis tál alakú, és csak a petefészek tövét fedi. Egy mozsártörő . Petefészek felső egysejtű, egy lelógó ívelt petesejttel. Két vagy egy oszlop, kétrészes.

Virágképlet : ; [3]

A gyümölcs  dió; fehérjementes mag ; csíra vagy hajlott (kenderben) vagy fodros, csiga (komlóban).

Osztályozás

A modern molekuláris filogenetika a következő családon belüli kapcsolatokat erősíti meg: [4] [5] [6] [7]

Aphananthe aspera , Lozanella enantiophylla , Trema orientalis , Celtis australis , Humulus lupulus , Cannabis ruderalis

Jegyzetek

  1. A kétszikűek osztályának magasabb taxonként való feltüntetésének feltételéhez az ebben a cikkben ismertetett növénycsoporthoz, lásd a "Kétszikűek" cikk "APG-rendszerek" című részét .
  2. Techno-Bot. Szlovákia: 99. 1820. augusztus 3
  3. Mirkin B. M., Naumova L. G., Muldashev A. A. Felsőfokú növények: szisztematika rövid kurzusa a vegetáció tudományának alapjaival: Tankönyv. — 2., átdolgozott. — M. : Logosz, 2002. — 256 p. - 3000 példányban.  - ISBN 5-94010-041-4 .
  4. Kenneth J. Sytsma, Jeffery Morawetz, J. Chris Pires, Molly Nepokroeff, Elena Conti. Urticalean rosids: körülírás, rozidák származása és filogenetika az rbcL, trnL-F és ndhF szekvenciák alapján  //  American Journal of Botany. - 2002-09-01. — Vol. 89 , iss. 9 . — P. 1531–1546 . — ISSN 1537-2197 . - doi : 10.3732/ajb.89.9.1531 . Archiválva az eredetiből 2018. február 14-én.
  5. Michael S. Zavada, Muyeol Kim. Az Ulmaceae filogenetikai elemzése  (angol)  // Plant Systematics and Evolution. - 1996-03-01. — Vol. 200 , iss. 1-2 . — P. 13–20 . — ISSN 1615-6110 0378-2697, 1615-6110 . - doi : 10.1007/bf00984745 . Archiválva az eredetiből 2018. június 18-án.
  6. C. Yesson, S. J. Russell, T. Parrish, J. W. Dalling, N. C. Garwood. Phylogenetic Framework for Trema (Celtidaceae)  (angol)  // Plant Systematics and Evolution. — 2004-09-01. — Vol. 248 , iss. 1-4 . — P. 85–109 . — ISSN 1615-6110 0378-2697, 1615-6110 . - doi : 10.1007/s00606-004-0186-3 . Archiválva az eredetiből 2018. június 16-án.
  7. Mei-Qing Yang, Robin van Velzen, Freek T. Bakker, Ali Sattarian, De-Zhu Li. A Cannabaceae molekuláris filogenetikája és karakterfejlődése  // Taxon. — 2013-06-17. - T. 62 , sz. 3 . – S. 473–485 . - doi : 10.12705/623.9 . Archiválva az eredetiből 2017. október 7-én.

Linkek