Beyer páva | |
---|---|
Bázis | 1854 |
megszüntették | 1966 |
Alapítók | Charles Beyer [d] és Richard Peacock [d] |
Ipar | Mozdony- és járműgyártás [d] [1] |
Termékek | mozdony , Beyer Peacock működik sz. 1583 [d] , Beyer Peacock művek sz. 1584 [d] , Isle of Wight központi vasúti sz. 8 [d] , Beyer Peacock művek sz. 2231 [d] , Isle of Wight Railway „Ryde” [d] , Isle of Wight Railway „Sandown” [d] , Beyer Peacock 2-4-0T művek sz. 402 [d] , Isle of Wight Railway „Shanklin” [d] , Beyer Peacock 2-4-0T műsz. 404 [d] és Beyer Peacock művek sz. 205 [d] |
Leányvállalatok | Bowesfield Works [d] és Richard Garrett & Sons [d] |
Weboldal | beyerpeacock.co.uk |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
"Beyer-Peacock" ( orosz "Bayer-Peacock and Co." ) vagy "Beyer, Peacock and Company" - Manchester közelében található angol mozdonyépület (főleg gőzmozdony épület ) .
Öntödeként alapította 1854-ben Charles Beyer és Richard Peacock. Eleinte főleg tartálymozdonyokat gyártott, túlnyomórészt keskeny nyomtávú. Gőzmozdonyokat is gyártott a londoni metró számára, amely 1905 -ig dolgozott rajta . 1902-ben a cég felveszi a „Beyer, Peacock and Company” nevet. 1909 - ben elkészítette az első Garratt ( K-osztályú ) gőzmozdonyt a tasmán vasút számára . Ettől a pillanattól kezdve a cég elsősorban a Garratt gőzmozdonyok fő gyártójaként vált ismertté.
1966-ban a céget bezárták. Összesen, teljes története során mintegy 8000 gőzmozdonyt gyártott, ebből több mint ezer Garratt rendszer volt. Emellett a cég dízelmozdonyokat, illetve a Metropolitan-Vickers- szel együttműködve elektromos mozdonyokat is gyártott.
A Finn Vasúti Múzeumban őrzik a cég egyik legrégebbi gőzmozdonyát , ez egy VR B1 osztályú ( fin. B1 ) gőzmozdony, 1868-ban épült.
Bibliográfiai katalógusokban |
---|