Apostolicam Actuositatem – a Katolikus Egyház II. Vatikáni Zsinatának rendelete , amelyet a laikusok apostolkodásának szenteltek. Pál pápa hagyta jóvá 1965. november 18-án , miután a tanács jóváhagyta. A zsinat 2340 résztvevője a dokumentum végleges változata mellett szólt, 2 ellene. A nevét a katolicizmusban elfogadott gyakorlat szerint kapta , az első mondat első két szava szerint - „Apostolicam Actuositatem populi Dei impensiorem reddere volens” (Azt kívánva, hogy Isten népének apostoli tevékenysége élénkebb legyen) .
Az Apostolicam Actuositatem rendelet – a II. Vatikáni Zsinat kilenc rendeletének egyike. A rendelet 33 cikkből áll, 6 fejezetre osztva, bevezetéssel és felhívással.
A rendelet a világiak apostoli tevékenységének, e tevékenységnek a modern világban tapasztalható sajátosságainak és tágabb értelemben a laikusok egyházban betöltött szerepének szól. A fő cél a világiak apostolkodásának mibenlétének és jellegének megvilágítása, alapelveinek hirdetése és lelkipásztori utasítások megadása a sikeresebb megvalósításhoz.
A világiak keresztény hivatásukból fakadó apostolságát mindig az Egyházban végzik. Maga a Szentírás is tele van utalásokkal ( ApCsel 11:19-21 ; 18 ; 26 ; Róm. 16:1-16 ; Fil. 4:3 ), hogy mennyire önkéntes és gyümölcsöző volt ez a tevékenység a korai egyház idejében. De még a mi időnk sem kevesebb buzgóságot vár el a laikusoktól. [1] .
A rendelet hangsúlyozza, hogy az evangélium hirdetése és az egész földön való terjesztése minden keresztény feladata, nem csak az Egyház szolgáié.
A harmadik fejezet az apostoli tevékenység területeit részletezi: egyházi közösségek, család, ifjúság, társadalmi környezet, nemzeti és nemzetközi szint. A negyedik a tevékenységek végzésének módjait dolgozza fel, különös tekintettel a katolikus mozgalmakra és közösségekre. Az ötödik fejezet az Egyház hierarchiája és a világiak mozgalmai közötti kölcsönhatást tárgyalja, a hatodik a laikusok felkészítését az apostoli munkára.
a rendelet végső felhívása így szól:
A legszentebb zsinat tehát buzgón hívja az Urat minden világihoz, hogy készségesen, nagylelkűen és szívből jövő készséggel válaszoljanak Krisztus szavára, aki ebben az órában egyre sürgetőbben hívja őket, és a Szentlélek sugalmazására. ." [2]
| Vatikáni Zsinat dokumentumai | ||
|---|---|---|
| Alkotmány | ||
| rendeletek | ||
| Nyilatkozatok | ||