1991 a Szovjetunióban és Oroszországban
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. november 21-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 48 szerkesztést igényelnek .
Az alábbiakban felsoroljuk az 1991 -ben a Szovjetunióban és Oroszországban történt eseményeket .
január
február
- Február 9. – A Szovjetunió összeomlása: „ Választási konzultáció ” Litvániában: a szavazók 84%-a vett részt, 90,4%-uk a független, demokratikus Litván Köztársaságra szavazott
- Február 12. – A Szovjetunió összeomlása: Izland a világon elsőként ismerte el Litvánia függetlenségét
- Február 19. - a Központi Televíziónak adott interjújában B. N. Jelcin kijelentette, hogy elhatárolódik a Szovjetunió elnökének politikájától, és lemondását követelte
- február 21
- 6,7-es erősségű földrengés rázta meg a Bering-tengert . A térség legerősebb feljegyzett földrengése
- Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsának ülésén felolvastak egy „hatos levelet” (a Legfelsőbb Tanács elnökhelyettese, S. Goryacheva és B. Isaev, mindkét kamara elnöke V. Isakov és R. Abdulatipov, valamint helyetteseik A. Veshnyakov és V. Syrovatko), amely bírálta a tekintélyelvű B. N. Jelcin stílusát a Legfelsőbb Tanács munkájának irányításában
- Február 22 - 24 - tömeggyűlések Moszkvában B. N. Jelcin támogatására
- február 23
- A Leningrád Hotelben keletkezett tűz 16 ember életét követelte, köztük 9 tűzoltó.
- A Szojuz és a Moszkvai helyettes csoportok szervezésében az SZKP katonák és támogatói a Szovjetunió megőrzéséért, a polgári békéért, a harmóniáért és a társadalom további demokratizálódásáért tartott nagygyűlés Moszkvában a Manezsnaja téren. Egy ilyen hatalmas tüntetésen először fejezték ki bizalmatlanságát Borisz Jelcinnel és a Szovjetunió jelenlegi elnökének, Mihail Gorbacsovnak a támogatását.
- Február 26. – A glasznoszty védelmében 40 ezres tüntetés zajlott a Moszkva Hotel előtt. A közönség a „Vzglyad” tévéműsor tilalmának feloldását követelte
- Február - a Szovjetunióban a demokratikus ellenzék tömeges tüntetései zajlottak Moszkvában
március
- Március 1. – A Szovjetunióban megkezdődtek a bányászsztrájkok, a gazdasági és politikai követelésekkel együtt, köztük Mihail Gorbacsov lemondását (a sztrájkok májusig folytatódtak)
- Március 3. – A Szovjetunió összeomlása: „Választási konzultációk” Lettországban és Észtországban. Az elsőben a függetlenségre szavazók 73,6%-a, a másodikban 77,8%-a
- Március 10. – 500 ezres nagygyűlés Moszkvában a Manezsnaja téren. Az akció fő jelszavai a Szovjetunió elnökének, Mihail Gorbacsovnak a lemondása, Borisz Jelcin támogatása, valamint az összuniós népszavazáson való aktív részvétel. Szervezők: „ Demokratikus Oroszország ”, „ Moszkvai Szavazók Szövetsége ”, „ Memorial ” társaság
- Március 13. – Megalakul a Szovjetunió Biztonsági Tanácsa , amelybe a konzervatívok is beletartoznak
- Március 14. - Az NDK egykori vezetőjét , Erich Honeckert Mihail Gorbacsov személyes utasítására egy szovjet katonai repülőgépen titokban a Szovjetunióba vitték Németországból , ahol elfogatóparancsot adtak ki.
- Március 17. – Összszövetségi népszavazást tartottak a Szovjetunió megőrzéséről . 6 köztársaság bojkottálta a birtokát. A népszavazáson a szavazók a Mihail Gorbacsov által javasolt, a szocialista szuverén köztársaságok megújult szövetségének létrehozására irányuló projektre szavaztak. A lakosság mintegy 80%-a vett részt, 76%-a a megújult Unióért. Oroszországban - 71,34% az Unió számára, 69,85% az RSFSR elnökének közvetlen megválasztásakor .
- Március 18. – Dél-oszét háború (1991-1992) : gyilkosság Eredviben
- Március 21. - a Szovjetunió Fegyveres Erőinek "védelme" érdekében számos orosz képviselő kérésére betiltották a moszkvai tüntetést az RSFSR Népi Képviselői Szovjetek 3. Kongresszusának közelgő összehívása kapcsán.
- Március 23. – Repülőbaleset a Navoi repülőtéren (Üzbegisztán, Szovjetunió).
- Március 26. – Megjelent a Szovjetunió Miniszteri Kabinetének határozata a moszkvai gyűlések és tüntetések 1991. március 26. és április 15. közötti tilalmáról.
- Március 28. - az RSFSR Népi Képviselői III. Kongresszusának megnyitója. A csapatok bevonulása Moszkvába azzal az ürüggyel, hogy megvédjék a népképviselőket a tüntetők „erkölcsi terrorjától”, a Kongresszus kivonulási követelése, sokezres tüntetés és a Kertgyűrűn tartott gyűlés. Másnap kivonták a csapatokat
- Március 29. – Diplomáciai kapcsolatok lépnek fel a Szovjetunió és Panama között.
- Március 31. – A Szovjetunió összeomlása: Grúziában népszavazást tartottak az állami szuverenitás visszaállításáról . A szavazók 90,79%-a vett részt a népszavazáson, 99,08%-uk Grúzia állami szuverenitásának visszaállítása mellett.
április
május
június
július
augusztus
- Augusztus 5. – Litvániában forgalomba bocsátották a litván kupont – a Szovjetuniótól való függetlenség kikiáltása után a szovjet rubellel párhuzamosan használt ideiglenes nemzeti valutát.
- Augusztus 6. - A haditengerészeti gyakorlatok részeként végrehajtották a Behemoth-2 hadműveletet , amelynek során a K-407 Novomoskovsk szovjet atomtengeralattjáró 16 R-29RM ballisztikus rakétát lőtt ki sikeresen . Sem a gyakorlatok előtt, sem utána nem hajtottak végre ilyen tömeges ICBM-eket tengeralattjáróról sehol a világon.
- Augusztus 18. - M. S. Gorbacsov, a Szovjetunió elnökének elszigetelése a Krím-félszigeten
- Augusztus 19. - 22. - Augusztus puccs a Szovjetunióban: A Vészhelyzet Állami Bizottságának (GKChP) létrehozása. Rendkívüli állapot kihirdetése az ország egyes régióiban. A csapatok bevonulása Moszkvába. Az RSFSR elnökének és kormányának felhívása „Oroszország polgáraihoz”, amelyben az Állami Vészhelyzeti Bizottság intézkedéseit államcsínyként jellemzik, és felszólítja a lakosságot a „gekachepesták” visszaverésére. Tömeggyűlések és tüntetések kezdete Moszkvában
- augusztus 20
- augusztus 21
- Augusztusi puccs a Szovjetunióban: a tömegtüntetésekre tekintettel az Állami Vészhelyzeti Bizottság elrendelte a csapatok kivonását Moszkvából. Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa rendkívüli ülésének megnyitása. A. V. Ruckoj és I. S. Silaev elutazása a Krímbe, hogy találkozzon M. S. Gorbacsovval. Gorbacsov visszatér Moszkvába
- A Szovjetunió összeomlása: Lettország kikiáltotta függetlenségét a Szovjetuniótól
- augusztus 22
- Augusztus 23. - Az Orosz Föderáció elnökének rendelete "Az RSFSR Kommunista Pártja tevékenységének felfüggesztéséről"
- augusztus 24
december
- December 8. - a Belovežszkaja megállapodások aláírása
- December 21. - az Alma-Ata Nyilatkozat aláírása
- December 25. – M. S. Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke bejelentette, hogy megszünteti a Szovjetunió elnöki tevékenységét.
- December 26. - A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a 142-N számú nyilatkozatot a Szovjetunió fennállásának megszüntetéséről a FÁK megalakulásával összefüggésben, valamint kiadta a 141-N számú rendeletet a népi képviselők szabadon bocsátásáról. a Szovjetuniót 1992. január 2-a óta állandó jelleggel hivatali feladatok ellátásától a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Unió Tanácsában és a kamarákban
- December 28. – Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége határozatot fogadott el a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Választottbíróságának és a Szovjetunió Ügyészségének 1992. január 2-tól való megszüntetéséről.