Yao (nyelv)

Yao
önnév Iu Mienh
Országok Mianmar , Kína , Vietnam , Laosz , Thaiföld , USA , Franciaország .
Régiók Guangdong , Guangxi Zhuang Autonóm Region , Guizhou , Hunan , Jiangxi , Yunnan
hivatalos állapot Kína ( Guangxi Zhuang Autonóm Terület )
A hangszórók teljes száma 900 ezer ember
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

miao yao család

Yao
Írás latin
Nyelvi kódok
ISO 639-1
ISO 639-2 mis
ISO 639-3 bmt - biao-mon
ium - yu-mien
WALS mie
Etnológus ium
IETF ium
Glottolog iumi1238

A yao (önnév - Iu Mienh; [ju˧ mjɛn˧˩] ) a Kínában , Laoszban , Vietnamban , Thaiföldön és újabban az Egyesült Államokban élő yao nép egyik fő nyelve . Összesen körülbelül 900 000 Yao hangszóró van a világon.

Az osztályozás kérdései

A Yao nyelvvel távoli rokonságban áll a Miao nyelv . Együtt alkotják a Miao-Yao (Hmong-Mien) nyelvcsaládot.

A kínai nyelvészek a Guangxi Zhuang Autonóm Terület dialektusát tekintik standard dialektusnak. Nyugaton azonban a yao népet főként laoszból származó menekültek képviselik , így a nyugati kutatások az ő dialektusukra koncentráltak.

A yao nyelv szókincsében 78%-ban hasonló a kimmun dialektushoz , 70%-ban a byaumin dialektuscsoporthoz és 61%-ban a dzaumin nyelvjáráshoz .

Nyelvföldrajz

Terjedelem és bőség

A yao nyelvet körülbelül 400 000 ember beszéli Kínában , 350 000 Vietnamban , 60 000 Laoszban , 40 000 Thaiföldön , 25 000 az Egyesült Államokban és 2 000 Franciaországban .

Kínában a jaot beszélik a Vietnammal határos Guangxi Zhuang Autonóm Területen , Guangdong , Yunnan , Hunan és Guizhou tartományokkal .

Írás

A múltban az ábécé hiánya volt az oka a Yao beszélők alacsony írástudási arányának. Kínában a nyelvet kínai írással írták , azonban más országokban, például Laoszban , az anyanyelvi beszélők számára egy ilyen rendszer rendkívül nehézkes volt .

1984 -ben megpróbálták megváltoztatni ezt a helyzetet - egy közös Yao írást hoztak létre a latin ábécé alapján . A vietnami nyelvtől eltérően nem használ diakritikus jeleket a hangok jelzésére vagy a magánhangzók megkülönböztetésére – a latin ábécé mindössze 26 betűjét használja. A rendszer lehetővé teszi 30 kezdő és 128 végső hang, valamint nyolc hang megkülönböztetését . Egy korábbi, Kínában kifejlesztett írásrendszeren alapul .

A yao ábécé hasonló a miao nyelvben használt romanizált népi ábécéhez , valamint a kínai átírására használt pinjin rendszerhez .

A mien dialektus yao ábécéjét 1984-ben vezették be, és a Guangxi Zhuang Autonóm Köztársaságban, Guangdong, Hunan, Yunnan tartományokban, valamint Thaiföldön, az USA-ban és Franciaországban használják a yao ábécét [1] .

Kezdőbetűk :

Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY
b [p] f [f] n [n] s [s] nj [dʑ] k [kh]
p [ph] w [w] hn [n̥] l [l] ny [ɲ] nq [g]
mb [b] t [th] z [ts] hl [l̥] hny [ɲ̥] hng [ŋ̥]
m [m] d [t] c [tsh] j [tɕ] y [j] ng [ŋ]
hm [m̥] nd [d] nz [dz] q [tɕh] g [k] h [h]

döntők :

Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY
én [én] et [iet] iung [iuŋ] aang [a:ŋ] ENSZ [ENSZ] uo [uo] iaap [ia:p] ek [ek] tovább [tovább] ork [ɔ:k] uang [uaŋ]
im [im] ieq [azaz] iut [iut] ap [ap] ung [ENSZ] uom [uom] iat [iat] ekv [e] ong [tovább] uen [uen] uat [uat]
ban ben [ban ben] ia [ia] iuq [iu] aap [a:p] ut [ut] uon [nyerte] iaat [ia:t] ae [ɛ:] op [op] ueng [ueŋ] uaq [ua]
ing [ban ben] iop [iop] e [e] nál nél [nál nél] uq [u] uot [uot] io [io] aeng [ɛ:ŋ] ot [ki] uet [uet] uerng [uəŋ]
ip [ip] én vagy [iɔ] ei [ei] aat [nál nél] uie [ti] iai [iai] adóslevél [adóslevél] aet [ɛt] rendben [rendben] uae [uɛ] uoq [uoʔ]
azt [azt] iorg [iɔŋ] eu [eu] ak [ak] uin [yn] iau [iau] iom [iom] aeq [ɛ] oq [o] uaeng [uɛŋ] er [ə]
iq [én] iorp [iɔp] aau [a:u] aq [a] uing [yŋ] iaau [ia:u] iong [ion] a [a] vagy [ɔ] uaeq [u:ʔ] em [ən]
azaz [azaz] iort [iɔt] am [am] o [o] uien [jen] Én vagyok [Én vagyok] em [em] ai [ai] orm [ɔ:m] ua [ua] ir [l]
iei [iei] iorq [iɔ] aam [a:m] oi [oi] uierng [yəŋ] iaam [Én vagyok] hu [hu] aai [a:i] orn [ɔ:n] uai [uai]
iem [im] iu [iu] an [an] orq [ɔ:] uiang [yaŋ] iang [iaŋ] eng [eŋ] au [au] orng [ɔ:ŋ] uaai [ua:i]
ien [ien] iui [iui] aan [a:n] u [u] uei [uei] iaang [ia:ŋ] ep [ep] ou [ou] orp [ɔ:p] uan [yuan]
iep [ep] június [június] ang [aŋ] ui [ui] ueu [ueu] iap [iap] et [et] om [om] ort [ɔ:t] uan [ua:n]

A hangokat a szótag utáni h, v, z, x, c betűk jelzik .

1983-ban egy ábécét fejlesztettek ki és alkalmaztak a Yunnan tartomány Kim-Mun nyelvjárására.

Kezdőbetűk :

Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY
b [p] mbl [bl] h [x] gl [cl]
mb [b] d [t] j [tɕ] nq [g]
m [m] z [ts] x [ɕ] nql [gl]
f [f] nd [d] nj [dʑ] ng [ŋ]
v [v] s [θ] ny [ɲ]
w [w] n [n] y [j]
bl [pl] l [l] g [k]

döntők :

Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY
én [én] ing [ban ben] eeu [e:u] et [et] au [au] aap [a:p] om [om] jaj [o:t] uun [ENSZ]
ir [ɪ] ip [ip] em [em] eet [e:t] aau [a:u] nál nél [nál nél] óóó [o:m] rendben [rendben] ung [ENSZ]
iu [iu] iip [i:p] eem [e:m] ek [ek] am [am] aat [nál nél] tovább [tovább] rendben [rendben] uung [ENSZ]
iiu [i:u] azt [azt] hu [hu] eek [e:k] aam [a:m] ak [ak] oon [tovább] u [u] fel [fel]
im [im] iit [azt] een [e:n] er [ə] an [an] aak [a:k] ong [tovább] ui [ui] uup [fel]
iim [én:m] ik [ik] eng [eŋ] erm [ən] aan [a:n] o [o] ooong [tovább] uui [u:i] ut [ut]
ban ben [ban ben] e [e] eeng [e:ŋ] a [a] ang [aŋ] oi [oi] op [op] hm [um] uut [u:t]
iin [ban ben] ei [ei] ep [ep] ai [ai] aang [a:ŋ] ooi [o:i] hopp [o:p] uum [u:m] Egyesült Királyság [uk]
ing [ban ben] eu [eu] ep [e:p] aai [a:i] ap [ap] ou [ou] ot [ki] ENSZ [ENSZ] uuk [u:k]

A hangokat a szótag utáni d, h, v, s, z, x, w, c, q, f, y, r betűk jelzik .

Nyelvi jellemzők

A miao nyelvhez , valamint a vietnamihoz és a kínaihoz hasonlóan a yao nyelv is tonális és elszigetelt.

Fonetika és fonológia

Hangok

A hangokat minden szó végén egy további mássalhangzó jelzi. Ezt a mássalhangzót nem ejtik ki, és az egész szó az általa jelzett hangot kapja.

Meglévő hangok:

  • v - Nagyon magas hangszín ( maiv - nem, nézeteltérés)
  • c – Nagyon alacsony hangok ( maaic – eladni)
  • h - Eső hang ( maaih - rendelkezni)
  • x - Emelkedő hang ( maaix - farok)
  • z - Alacsony, hosszú, emelkedő-eső hang ( maaiz - vásárlás)
  • Mássalhangzó nélkül a végén - a szokásos egyenletes hang. ( mai_ - döntve)
Kezdő mássalhangzók

A Yao nyelvben a szótag a következő betűk egyikével kezdődhet:

Yao IPA Yao IPA Yao IPA Yao IPA Yao IPA
Hangtalan robbanóanyagok/affrikátok b /p/ d /t/ z /ts/ j /tɕ/ g /k/
Szívott robbanóanyagok/afrikátok p /pʰ/ t /tʰ/ c /tsʰ/ q /tɕʰ/ k /kʰ/
Hangos robbanóanyagok/affrikátok mb /b/ nd /d/ nz /dz/ nj /dʑ/ nq /ɡ/
Hangos nazális/oldalsó m /m/ n /n/ l /l/ ny /ɲ/ ng /ŋ/
Süket orr / oldalsó hm /m̥/ hn /n̥/ /l̥/ hny /ɲ̥/ hng /ŋ̊/
frikatívák f /f/ s /s/ h /h/
Félmagánhangzók w /w/ y /j/
Magánhangzók

A yao nyelvben a magánhangzókat 5 betű kombinációi képviselik: a, e, i, o és u , valamint a szintén magánhangzónak számító vagy kombináció.

Több diftongus létezik : a, aa, ae, ai, aai, au, aau, e, ei, eu, o, oi, ou, vagy, i, ie, iu, u, ui, uo. A fenti magánhangzók közül sok i vagy u előtagja lehet . Az i az iotizált kiejtést jelenti. Az U ebben a helyzetben nem szótagként ў ejtik .

Végső mássalhangzók

A miao nyelvtől eltérően a yao nyelv végső mássalhangzókat beszél , amelyek a szótag végén, a hangbetű előtt állnak . Ezek a mássalhangzók lehetnek n, ng, m, p, t vagy k . A p, t és k zárszó után csak c vagy v lehet . A q -t a magánhangzó után a rövidség jelzésére használják (egyenértékű a glottális stoppal ). A zárszó mássalhangzókhoz hasonlóan csak v vagy c állhat maga után .

Nyelvtan

A yao nyelv nyelvtana hasonlít a vietnami nyelvére . Nincsenek esetek , igeidők és többes számok. A szavak megváltoztathatatlanok.

A Yao egy SVO típusú nyelv (tárgy-predikátum-közvetlen objektum). A melléknevek a főnév után jönnek, és kötőjellel választják el őket tőlük. A „hol”-hoz hasonló kérdőszavak a mondat végére kerülnek.

A maiv szó jelentése "nem" vagy "nem", és az ige elé kerül , hogy tagadást képezzen. Írásban gyakran mv -nek rövidítve .

A Yao nyelvben sok rövidítés létezik. Néha a szavak egy rövidített szótaggal kezdődnek (amely csak "m" lehet) aposztrófcal , amelyet egy teljes második szótag követ.

Irodalom

  • Panh Smith [Koueifo Saephanh]: Modern angol-mienh és mienh-angol szótár (Trafford 2002), ISBN 1-55369-711-1 .
  • Tony Waters. "Adaptáció és migráció a délkelet-ázsiai mien nép körében." Ethnic Groups vol. 8, 127-141 (1990).
  • Máo Zōngwǔ 毛宗武,Méng Cháojí 蒙朝吉,Zhèng Zōngzé 郑宗泽 stb. (szerk.): Yáoyǔ jiǎnzhì瑶语简志 ( A yao nyelv áttekintése ; Běijīng 北京, Mínzú chūbǎnshè 民族出版社 1982)
  • Máo Zōngwǔ 毛宗武: Yáozú Miǎnyǔ fāngyán yánjiū瑶族勉语方言研究.
  • Minglang Zhou: Többnyelvűség Kínában . The Politics of Writing Reforms for Minority Languages, 1949-2002 (Berlin, Walter de Gruyter 2003); ISBN 3-11-017896-6 .

Jegyzetek

  1. Minglang Zhou. Többnyelvűség Kínában: a kisebbségi nyelvekre vonatkozó reformok megírásának politikája. Berlin, 2003. ISBN 3-11-017896-6

Linkek