Yao | |
---|---|
önnév | Iu Mienh |
Országok | Mianmar , Kína , Vietnam , Laosz , Thaiföld , USA , Franciaország . |
Régiók | Guangdong , Guangxi Zhuang Autonóm Region , Guizhou , Hunan , Jiangxi , Yunnan |
hivatalos állapot | Kína ( Guangxi Zhuang Autonóm Terület ) |
A hangszórók teljes száma | 900 ezer ember |
Osztályozás | |
Kategória | Eurázsia nyelvei |
Yao | |
Írás | latin |
Nyelvi kódok | |
ISO 639-1 | — |
ISO 639-2 | mis |
ISO 639-3 |
bmt - biao-mon ium - yu-mien |
WALS | mie |
Etnológus | ium |
IETF | ium |
Glottolog | iumi1238 |
A yao (önnév - Iu Mienh; [ju˧ mjɛn˧˩] ) a Kínában , Laoszban , Vietnamban , Thaiföldön és újabban az Egyesült Államokban élő yao nép egyik fő nyelve . Összesen körülbelül 900 000 Yao hangszóró van a világon.
A Yao nyelvvel távoli rokonságban áll a Miao nyelv . Együtt alkotják a Miao-Yao (Hmong-Mien) nyelvcsaládot.
A kínai nyelvészek a Guangxi Zhuang Autonóm Terület dialektusát tekintik standard dialektusnak. Nyugaton azonban a yao népet főként laoszból származó menekültek képviselik , így a nyugati kutatások az ő dialektusukra koncentráltak.
A yao nyelv szókincsében 78%-ban hasonló a kimmun dialektushoz , 70%-ban a byaumin dialektuscsoporthoz és 61%-ban a dzaumin nyelvjáráshoz .
A yao nyelvet körülbelül 400 000 ember beszéli Kínában , 350 000 Vietnamban , 60 000 Laoszban , 40 000 Thaiföldön , 25 000 az Egyesült Államokban és 2 000 Franciaországban .
Kínában a jaot beszélik a Vietnammal határos Guangxi Zhuang Autonóm Területen , Guangdong , Yunnan , Hunan és Guizhou tartományokkal .
A múltban az ábécé hiánya volt az oka a Yao beszélők alacsony írástudási arányának. Kínában a nyelvet kínai írással írták , azonban más országokban, például Laoszban , az anyanyelvi beszélők számára egy ilyen rendszer rendkívül nehézkes volt .
1984 -ben megpróbálták megváltoztatni ezt a helyzetet - egy közös Yao írást hoztak létre a latin ábécé alapján . A vietnami nyelvtől eltérően nem használ diakritikus jeleket a hangok jelzésére vagy a magánhangzók megkülönböztetésére – a latin ábécé mindössze 26 betűjét használja. A rendszer lehetővé teszi 30 kezdő és 128 végső hang, valamint nyolc hang megkülönböztetését . Egy korábbi, Kínában kifejlesztett írásrendszeren alapul .
A yao ábécé hasonló a miao nyelvben használt romanizált népi ábécéhez , valamint a kínai átírására használt pinjin rendszerhez .
A mien dialektus yao ábécéjét 1984-ben vezették be, és a Guangxi Zhuang Autonóm Köztársaságban, Guangdong, Hunan, Yunnan tartományokban, valamint Thaiföldön, az USA-ban és Franciaországban használják a yao ábécét [1] .
Kezdőbetűk :
Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
b | [p] | f | [f] | n | [n] | s | [s] | nj | [dʑ] | k | [kh] |
p | [ph] | w | [w] | hn | [n̥] | l | [l] | ny | [ɲ] | nq | [g] |
mb | [b] | t | [th] | z | [ts] | hl | [l̥] | hny | [ɲ̥] | hng | [ŋ̥] |
m | [m] | d | [t] | c | [tsh] | j | [tɕ] | y | [j] | ng | [ŋ] |
hm | [m̥] | nd | [d] | nz | [dz] | q | [tɕh] | g | [k] | h | [h] |
döntők :
Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
én | [én] | et | [iet] | iung | [iuŋ] | aang | [a:ŋ] | ENSZ | [ENSZ] | uo | [uo] | iaap | [ia:p] | ek | [ek] | tovább | [tovább] | ork | [ɔ:k] | uang | [uaŋ] |
im | [im] | ieq | [azaz] | iut | [iut] | ap | [ap] | ung | [ENSZ] | uom | [uom] | iat | [iat] | ekv | [e] | ong | [tovább] | uen | [uen] | uat | [uat] |
ban ben | [ban ben] | ia | [ia] | iuq | [iu] | aap | [a:p] | ut | [ut] | uon | [nyerte] | iaat | [ia:t] | ae | [ɛ:] | op | [op] | ueng | [ueŋ] | uaq | [ua] |
ing | [ban ben] | iop | [iop] | e | [e] | nál nél | [nál nél] | uq | [u] | uot | [uot] | io | [io] | aeng | [ɛ:ŋ] | ot | [ki] | uet | [uet] | uerng | [uəŋ] |
ip | [ip] | én vagy | [iɔ] | ei | [ei] | aat | [nál nél] | uie | [ti] | iai | [iai] | adóslevél | [adóslevél] | aet | [ɛt] | rendben | [rendben] | uae | [uɛ] | uoq | [uoʔ] |
azt | [azt] | iorg | [iɔŋ] | eu | [eu] | ak | [ak] | uin | [yn] | iau | [iau] | iom | [iom] | aeq | [ɛ] | oq | [o] | uaeng | [uɛŋ] | er | [ə] |
iq | [én] | iorp | [iɔp] | aau | [a:u] | aq | [a] | uing | [yŋ] | iaau | [ia:u] | iong | [ion] | a | [a] | vagy | [ɔ] | uaeq | [u:ʔ] | em | [ən] |
azaz | [azaz] | iort | [iɔt] | am | [am] | o | [o] | uien | [jen] | Én vagyok | [Én vagyok] | em | [em] | ai | [ai] | orm | [ɔ:m] | ua | [ua] | ir | [l] |
iei | [iei] | iorq | [iɔ] | aam | [a:m] | oi | [oi] | uierng | [yəŋ] | iaam | [Én vagyok] | hu | [hu] | aai | [a:i] | orn | [ɔ:n] | uai | [uai] | ||
iem | [im] | iu | [iu] | an | [an] | orq | [ɔ:] | uiang | [yaŋ] | iang | [iaŋ] | eng | [eŋ] | au | [au] | orng | [ɔ:ŋ] | uaai | [ua:i] | ||
ien | [ien] | iui | [iui] | aan | [a:n] | u | [u] | uei | [uei] | iaang | [ia:ŋ] | ep | [ep] | ou | [ou] | orp | [ɔ:p] | uan | [yuan] | ||
iep | [ep] | június | [június] | ang | [aŋ] | ui | [ui] | ueu | [ueu] | iap | [iap] | et | [et] | om | [om] | ort | [ɔ:t] | uan | [ua:n] |
A hangokat a szótag utáni h, v, z, x, c betűk jelzik .
1983-ban egy ábécét fejlesztettek ki és alkalmaztak a Yunnan tartomány Kim-Mun nyelvjárására.
Kezdőbetűk :
Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY |
---|---|---|---|---|---|---|---|
b | [p] | mbl | [bl] | h | [x] | gl | [cl] |
mb | [b] | d | [t] | j | [tɕ] | nq | [g] |
m | [m] | z | [ts] | x | [ɕ] | nql | [gl] |
f | [f] | nd | [d] | nj | [dʑ] | ng | [ŋ] |
v | [v] | s | [θ] | ny | [ɲ] | ||
w | [w] | n | [n] | y | [j] | ||
bl | [pl] | l | [l] | g | [k] |
döntők :
Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
én | [én] | ing | [ban ben] | eeu | [e:u] | et | [et] | au | [au] | aap | [a:p] | om | [om] | jaj | [o:t] | uun | [ENSZ] |
ir | [ɪ] | ip | [ip] | em | [em] | eet | [e:t] | aau | [a:u] | nál nél | [nál nél] | óóó | [o:m] | rendben | [rendben] | ung | [ENSZ] |
iu | [iu] | iip | [i:p] | eem | [e:m] | ek | [ek] | am | [am] | aat | [nál nél] | tovább | [tovább] | rendben | [rendben] | uung | [ENSZ] |
iiu | [i:u] | azt | [azt] | hu | [hu] | eek | [e:k] | aam | [a:m] | ak | [ak] | oon | [tovább] | u | [u] | fel | [fel] |
im | [im] | iit | [azt] | een | [e:n] | er | [ə] | an | [an] | aak | [a:k] | ong | [tovább] | ui | [ui] | uup | [fel] |
iim | [én:m] | ik | [ik] | eng | [eŋ] | erm | [ən] | aan | [a:n] | o | [o] | ooong | [tovább] | uui | [u:i] | ut | [ut] |
ban ben | [ban ben] | e | [e] | eeng | [e:ŋ] | a | [a] | ang | [aŋ] | oi | [oi] | op | [op] | hm | [um] | uut | [u:t] |
iin | [ban ben] | ei | [ei] | ep | [ep] | ai | [ai] | aang | [a:ŋ] | ooi | [o:i] | hopp | [o:p] | uum | [u:m] | Egyesült Királyság | [uk] |
ing | [ban ben] | eu | [eu] | ep | [e:p] | aai | [a:i] | ap | [ap] | ou | [ou] | ot | [ki] | ENSZ | [ENSZ] | uuk | [u:k] |
A hangokat a szótag utáni d, h, v, s, z, x, w, c, q, f, y, r betűk jelzik .
A miao nyelvhez , valamint a vietnamihoz és a kínaihoz hasonlóan a yao nyelv is tonális és elszigetelt.
A hangokat minden szó végén egy további mássalhangzó jelzi. Ezt a mássalhangzót nem ejtik ki, és az egész szó az általa jelzett hangot kapja.
Meglévő hangok:
A Yao nyelvben a szótag a következő betűk egyikével kezdődhet:
Yao | IPA | Yao | IPA | Yao | IPA | Yao | IPA | Yao | IPA | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hangtalan robbanóanyagok/affrikátok | b | /p/ | d | /t/ | z | /ts/ | j | /tɕ/ | g | /k/ |
Szívott robbanóanyagok/afrikátok | p | /pʰ/ | t | /tʰ/ | c | /tsʰ/ | q | /tɕʰ/ | k | /kʰ/ |
Hangos robbanóanyagok/affrikátok | mb | /b/ | nd | /d/ | nz | /dz/ | nj | /dʑ/ | nq | /ɡ/ |
Hangos nazális/oldalsó | m | /m/ | n | /n/ | l | /l/ | ny | /ɲ/ | ng | /ŋ/ |
Süket orr / oldalsó | hm | /m̥/ | hn | /n̥/ | l̥ | /l̥/ | hny | /ɲ̥/ | hng | /ŋ̊/ |
frikatívák | f | /f/ | s | /s/ | h | /h/ | ||||
Félmagánhangzók | w | /w/ | y | /j/ |
A yao nyelvben a magánhangzókat 5 betű kombinációi képviselik: a, e, i, o és u , valamint a szintén magánhangzónak számító vagy kombináció.
Több diftongus létezik : a, aa, ae, ai, aai, au, aau, e, ei, eu, o, oi, ou, vagy, i, ie, iu, u, ui, uo. A fenti magánhangzók közül sok i vagy u előtagja lehet . Az i az iotizált kiejtést jelenti. Az U ebben a helyzetben nem szótagként ў ejtik .
Végső mássalhangzókA miao nyelvtől eltérően a yao nyelv végső mássalhangzókat beszél , amelyek a szótag végén, a hangbetű előtt állnak . Ezek a mássalhangzók lehetnek n, ng, m, p, t vagy k . A p, t és k zárszó után csak c vagy v lehet . A q -t a magánhangzó után a rövidség jelzésére használják (egyenértékű a glottális stoppal ). A zárszó mássalhangzókhoz hasonlóan csak v vagy c állhat maga után .
A yao nyelv nyelvtana hasonlít a vietnami nyelvére . Nincsenek esetek , igeidők és többes számok. A szavak megváltoztathatatlanok.
A Yao egy SVO típusú nyelv (tárgy-predikátum-közvetlen objektum). A melléknevek a főnév után jönnek, és kötőjellel választják el őket tőlük. A „hol”-hoz hasonló kérdőszavak a mondat végére kerülnek.
A maiv szó jelentése "nem" vagy "nem", és az ige elé kerül , hogy tagadást képezzen. Írásban gyakran mv -nek rövidítve .
A Yao nyelvben sok rövidítés létezik. Néha a szavak egy rövidített szótaggal kezdődnek (amely csak "m" lehet) aposztrófcal , amelyet egy teljes második szótag követ.
hmong-mien nyelvek | |
---|---|
hmong (miao) nyelvek | |
mien nyelvek (yao) |
|