Kasprowicz, jan

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2017. szeptember 24-én áttekintett verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .
Jan Kasprowicz
Születési dátum 1860. december 12.( 1860-12-12 ) [1] [2] [3] […]
Születési hely
Halál dátuma 1926. augusztus 1.( 1926-08-01 ) [4] [1] [2] […] (65 évesen)
A halál helye
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása költő , műfordító , író , drámaíró , professzor
A művek nyelve fényesít
Díjak
Autogram
Wikiforrás logó A Wikiforrásnál dolgozik
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Jan Kasprowicz ( lengyelül Jan Kasprowicz ; 1860. december 12. Szymbozh falu Inowroclaw mellett, Posen tartomány , jelenleg a Kujav -Pomerániai Vajdaságban  - 1926. augusztus 1. , Poronin Zakopane mellett , ma Kis-Lengyelország vajda ) költő , drámaíró , irodalomkritikus, műfordító .

Életrajz

Szegény írástudatlan paraszt családjába született. Tanulmányait Inowroclawban , Poznańban , Opoleban , Racibórzban a német gimnáziumokban végezte . Részt vett az önképző titkos hazafias köreiben. 1884 -ben beiratkozott a lipcsei egyetemre , majd a wroclawi egyetemen tanult. Részt vett lengyel és német diákszervezetekben. 1887 -ben kétszer letartóztatták a szocialista mozgalomban való részvétel miatt. Az 1880-as évek végén Lvovban telepedett le . Cikkeket írt a Kurier Lwowski újságba irodalmi és politikai témákban. Megjelent a " Życie " folyóiratban .

1904 -ben a Lvivi Egyetemen doktori fokozatot kapott Teofil Lenartovics dalszövegeiről szóló disszertációjáért . 1909 - től a Lvivi Egyetem irodalomkomparatív tanulmányok tanszékét vezette .

A harmadik házasságban feleségül vette Maria Buninát ( 1911 ).

A lvovi Jan Casimir Egyetem rektora volt ( 1921-1922 ) . 1924 óta állandóan a poronini "Harenda" villában élt .

Kreativitás

Az 1890-es évek elejéig valósághűen ábrázolta a paraszti szegénység képeit a Költészet ( 1889 ), A paraszti mezőről ( 1891 ), valamint a Világvége ( 1891 ) című drámában. A „Krisztus” ( 1890 ) költemény az emberiség etikai átalakulásának útjain a társadalmi ellentétek megoldásának kereséséről tanúskodik.

1891-re a modernista fordulópontot és a szimbolista poétika meghonosodásának kezdetét tulajdonítják Kasprowicz munkásságában . Istenharcos hangulatok színesítették a „A haldokló világba” és a „Salve Regina” ( 1902 -ben megjelent , később a „Himnuszok” gyűjteménybe, 1921 ) című versciklusokat, a „Hősi lóról és a bukásról” című verses prózakönyvet. ház” („O bohaterskim koniu i walącym się domie”, 1906 ).

A vallási-misztikus világkép megtalálható a "A nyomorultak könyve" ("Księga ubogich", 1916 ) és a "Világom" (1926) gyűjteményekben.

Fordítások

Kasprowicz egymástól függetlenül tökéletesen elsajátította a latint és az ógörögöt , elsajátította a franciát , az angolt és más nyelveket. Számos lengyel nyelvű fordítása van a világirodalom kiemelkedő alkotásainak - Aiszkhülosz és Euripidész az ógörögből, Shakespeare , Marlowe , Byron , Shelley , Keats , Swinburne , Wilde angolból, Goethe és Schiller németből, Rimbaud és Maeterlinck franciából , Ibsen norvég és sok más költő és drámaíró.

Jegyzetek

  1. ↑ Kasprowicz 1. 2. // Encyclopædia Britannica 
  2. ↑ 1 2 Jan Kasprowicz // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  3. ↑ Jan Kasprowicz // Lengyel életrajzi online szótár  (lengyel)
  4. ↑ Kasprovics Jan // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / szerk. A. M. Prohorov – 3. kiadás. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1969.
  5. ↑ https://hls-dhs-dss.ch/fr/articles/041500
  6. ↑ https://brockhaus.de/ecs/enzy/article/kasprowicz-jan
  7. ↑ http://www.hls-dhs-dss.ch/textes/f/F041500.php
  8. ↑ https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb12155302c
  9. ↑ https://proleksis.lzmk.hr/30357
  10. ↑ http://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb12155302c

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák