Tao nyelv (yami)

tao (yami)
önnév ciciring no Tao
Országok Tajvan
Régiók Orchidea-sziget (Lanyu)
A hangszórók teljes száma < 4500 fő (2020)
Állapot működésképtelen
Osztályozás

Ausztronéz család

Fülöp ág Batanikus nyelvek
Írás latin
Nyelvi kódok
ISO 639-1 —
ISO 639-2 —
ISO 639-3 tao
WALS ymi
A világ nyelveinek atlasza veszélyben 2026
Etnológus tao
Nyelvi szféra 31-CAA-a
ELCat 10747
IETF tao
Glottolog yami1254

A tao (eredeti neve: ciciring no Tao , kínai : 達悟語), más néven yami ( kínai : 雅美語), egy maláj-polinéz nyelv , amelyet az Orchidea -sziget yami (tao) népe beszél , 46 kilométerre délkeletre. Tajvan . Ezt a nyelvet ivatai dialektusnak is nevezik.

Maguk az anyanyelvi beszélők ciriciring no Tao -nak, azaz "emberi beszédnek" nevezik. Az anyanyelvi beszélők jobban szeretik a "tao" önnevet [1] .

A tao a tajvani őslakosok egyetlen anyanyelve , amely nem tartozik az ausztronéz nyelvek formózai csoportjába. Úgy gondolják, hogy ez az egyik Batan nyelv, amely a Fülöp -szigetek északi részén is megtalálható .

Fonológia

A nyelvnek 20 mássalhangzója és 4 magánhangzója van [2] :

Magánhangzók

Elülső magánhangzók Középső magánhangzók Hátsó magánhangzók
Magas magánhangzók én


Közepes magánhangzók ə


o


Alacsony magánhangzók a


Az északi parton, Dziraralai faluban beszélt tao változat különbséget tesz a geminatív mássalhangzók között (például az opa "comb" versus oppa "csirke" egy ilyen minimális párt ) [3] .

Mássalhangzók

Tao mássalhangzók
Ajak Alveoláris Palatális Retroflex Veláris Uvuláris torokhang
orr m


n


ŋ


Robbanóanyagok /



Afrikátok 		süket p


t


t͡ʃ


k


( q ) ʔ


zöngés b


d͡ʒ


ɖ


ɡ


frikatívák v


ʂ


ʁ


( ɦ )
hasított szonoránsok l


j


ɻ


w


Remegő mássalhangzók r


Nyelvtan

A beszédrészek, például az igék, főnevek, melléknevek, elöljárószavak és határozószavak alapvető besorolása tekintetében az általános elemző vagy más átfogó nyelvekben különbségek vannak a tajvani ausztronéz nyelvek között. Például általában nem tartalmaznak határozókat, és funkcionálisan a határozószók általában helyettesítik az igéket, amelyeket funkcionálisan gerundoknak nevezhetünk, hasonlóan az orosz gerundokhoz [4] . A tao nyelv osztályozása a beszéd főbb nyelvtani részeinek, a toldalékok, a szószerkezet és az osztályozási módszerek elemzéséből és megkülönböztetéséből, valamint a beszédrészek osztályozási módszereinek összehasonlításából és elemzéséből áll [5] .

Névmások

A következő névmások a Tao-ban [6] találhatók .

névmások tao
Jelölő Birtokos lokatívusz
szabad forma diszjunktív forma szabad forma diszjunktív forma
1 személy egyes számban yaken ko niaken ko jiaken
2 személyes egyes szám imo ka nimo mo jimo
egyes szám 3. személy iya igen nia na jia
1 személy többes szám (beleértve) yaten ta,

tamo,

takamo

niaten ta jiaten
1. személy többes szám (kizárólag) yamen namen niamen namen jiamen
2 személy többes szám inio kamo, kanio ninio nio jinio
Többes szám 3. személy sira sia nira da jira

Igék

A következő lista a tao nyelvben [7] található igevégződéseket mutatja be .

Dinamikus intransitívek: Statikus: Dinamikus: Tranzitív: Statikus, átmenetileg működik:

Affixes

A következő lista a tao nyelvben található toldalékokat mutatja:

*icia- "ilyen és olyan elvtársak, akiknek azonos az arcvonásai vagy sorsa"

*ikeyka- "még több annál"

*ika- "Én ezt és ezt érzem, mert..."

*ika- "sorozatszám"

*ipi- "többes szám"

*ji a - "tagadás vagy megerősítés"

*ka- "egy társaság, mint egy absztrakt főnév"

*ka- "na akkor, csak most, csak"

*ka- "statikus ige előtagja, amely újra megjelenik a tranzitív igék képzésében"

*ka- "nagyon" (reduplikáció)

*ka- "bizonyos tulajdonságok alapján elnevezett állatok" (reduplikáció)

*ka- ...-an - "köznév"

*ma- ... -hu - "Szeretem ezt és azt csinálni"

*mapaka - "tégy úgy, mintha ilyen vagy olyan"

*mapi- "olyan és olyan foglalkozást végezni"

*mi-/mala- "kapcsolatok kettő vagy három fős csoportban"

*mika-/mapika-/ipika- "együtt, egyesével"

*mala- “ízlés szerint vagy nézni...”

*mipa- "egyre nagyobbra..."

*mipipa- "Még többet..."

*mapi-/mapa-/pa- ... -en/ipa- "ige okozó toldalékok"

*ni- "tökéletes kilátás"

*ni- ... na "szuperlatívusz"

*noka- "múlt"

*noma - "jövő" (távoli)

*sicia - "igazi"

*sima - "jövő" (legközelebbi)

*tey- "irány"

*tey- "nagyon is"

*tey- "mindegyikhez kiosztott rész" (reduplikáció)

Szókincs

Köznyelvi kifejezések

tao orosz
akokay kamo / akokay Sziasztok! / Szia!
ayoy Köszönöm! / Szerencsére!
asnesneken Elnézést (amikor találkozunk)
délben Jó, igen
beken Nem
tosia Nem / nem kell
mikonan Viszontlátásra! (kilépő)
mi namen rana an. Ideje hazamennünk.
akma ka i alipasalaw. Jó egészséget kívánok!

filippínó rokon szavak

angol tao Tagalog / Ilokan / Bisai nyelvek stb.
személy tao tao (tagalog), tawo (Cebuano Vis.)
Anya ina ina
Apa ama ama
fej oo ulo
Igen nohon oho (opo)
Barát kagagán kaibigan
WHO sino sino, sin-o (Hiligaynon Vis.), hin-o (Waray Vis.)
ők sira sila (tagalog), sira/hira (Waray Vis.)
az övék nira Nila
utódok anak anak
én (névmás) ko ko, -ko (Ilokano)
Ön ka ka, -ka (Ilokano)
nap araw araw, aldaw (Ilokano), adlaw (Cebuano Vis.)
eszik kanen kain, kanen (Ilokano), kaon (minden Visayan)
ital inomen inumin, inomen (Ilokano)
beszéd keringő chirichirin (Itbayaten Ivatan), siling (Hiligaynon Vis., mondjuk), apa (Waray Vis., mondjuk)
és más néven saka
Jaj Ananay Aray, Agay (Cebuano Vis.), Annay (Ilokano)
itthon vahay bahay, balay (Ilokano, Cebuano Vis.)
malacok viik biik (tagalog, malac)
kecske kadling kambing, kanding (Cebuano Vis.), kalding (Ilokano)
kő vato bato (tagalog, minden Visayan stb.)
város vagy ili (Ilokano)
egy mint a isa (tagalog, Hiligaynon Vis.), maysa (Ilokano), usa (Cebuano Vis.)
két doa (raroa) dalawa (tagalog), duha (cebuano), dua (ilokano)
három tilo tatlo, tulo/tuto (Cebuano Vis.), tallo (Ilokano)
négy veregetés apat (tagalog, Hiligaynon Vis.), upat (Cebuano Vis.), uppat (Ilokano)
öt lima lima
hat anem anim (tagalog), innem (Ilokano), unom (Cebuano Vis.), anum (Hiligaynon Vis.)
hét pito pito
nyolc wao walo
kilenc Sziám sziám, sziám (Ilokano)
tíz kaki sampu (tagalog), sangapulo (ilokano), napulo (minden Visayan)

Japán kölcsönszavak

angol tao japán
Repülőgép sikoki hikouki (飛行機)
alkohol saki sake (酒)
csatahajó gengkang gunkan (軍艦)
Biblia seysio seisho (聖書)
Krisztus Kizisto kirisuto (キリスト)
orvos koysang o-isha-san? (お医者さん)
villanófény dingki denki (電気)
Szentlélek seyzi seirei (聖霊)
kulcs kagi kagi (鍵)
Gyógyszer kosozi kusuri (薬)
Majom Sazo saru (猿)
motorbicikli otobay ōtobai (オートバイ; autókerékpár )
Rendőrség kisat keisatsu (警察)
iskola gako gakkō (学校)
Iskolatáska kabang kaban (鞄)
tanár sinsi sensei (先生)
Jegy kipo kippu (切符)
kamion tozako torakku (トラック; teherautó )

Kölcsönzések kínaiból

angol tao kínai
Bor potaw cio putaoju (葡萄酒)

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Rau, D. Victoria; Dong, Maa-Neu. 達悟語：語料、參考語法、及詞彙/ Yami Texts with Reference Grammar and Dictionary (en, ch) // Taipei: Academia Sinica.. - 2006. - P.
  2. ↑ Rau, D. Victoria; Dong, Maa-Neu. 達悟語：語料、參考語法、及詞彙/ Yami Texts with Reference Grammar and Dictionary (en, ch) // Taipei: Academia Sinica .. - 2006.- 8 P. 77
  3. ↑ Rau, D. Victoria; Dong, Maa-Neu. 達悟語：語料、參考語法、及詞彙/ Yami Texts with Reference Grammar and Dictionary (en, ch) // Taipei: Academia Sinica.. - 2081. - P.
  4. ↑ Jui-chuan Yeh  . — 2021-05-11. - T. 22 , sz. 3 . – S. 475–512 . — ISSN 2309-5067 1606-822X, 2309-5067 . doi : 10.1075 / lali.00089.yeh .
  5. ↑ Barbara H. Partee, Alice Ter Meulen, Robert E. Wall. Matematikai módszerek a nyelvészetben  // Nyelvészeti és filozófiai tanulmányok. - 1993. - ISSN 0924-4662 . - doi : 10.1007/978-94-009-2213-6 .
  6. ↑ Rau, D. Victoria; Dong, Maa-Neu. 達悟語：語料、參考語法、及詞彙/ Yami Texts with Reference Grammar and Dictionary (en, ch) // Taipei: Academia Sinica.. - 2012. - P.
  7. ↑ Rau, D. Victoria; Dong, Maa-Neu. 達悟語：語料、參考語法、及詞彙/ Yami Texts with Reference Grammar and Dictionary (en. ch) // Taipei: Academia Sinica.. - 2006.- 13.6 .

Linkek