Erfurt program

Erfurt program
Protokoll des Parteitages der SPD in Erfurt
Létrehozva 1891
Ratifikálva 1891
Eredeti nyelv német  {{{egy}}}

Az Erfurti Program a Németországi Szociáldemokrata Párt  első és egyetlen programja, amelyet K. Kautsky (elméleti rész) és E. Bernstein (gyakorlati rész) a marxista álláspontok alapján írt, és amelyet az 1891 -es erfurti kongresszuson fogadtak el . Felváltotta az 1875-ben elfogadott Gotha-programot , amely Lassalle -féle elméleti hatásokat tartalmazott. A F. Engels döntő befolyása alatt írt program egyrészt természetesnek tartotta a termelőeszközök magántulajdonának szocialista tulajdonba való átalakulását, a párt fő célja a politikai hatalom proletariátus meghódítása volt. másrészt Engels bírálta a programot, mivel az nem tűzte ki célul a demokratikus köztársaságért és a proletariátus diktatúrájáért folytatott harcot . 1921-ben a Görlitz Kongresszuson ezt egy új opportunista program váltotta fel, amely a marxizmustól való eltérést hirdette.

A szociáldemokrácia alapjai: (Erfurt Program)
Das Erfurter Program in feinem grundfahlichen theil erläutert von Karl Kautsky
Szerző Kautsky, Carl
Eredeti nyelv német  {{{egy}}}
Az eredeti megjelent 1892
Tolmács Lenin, Vlagyimir Iljics
Kiadás 1894
Oldalak 250
Szöveg egy harmadik fél webhelyén

Roman Gul "Dzerzsinszkij (A terror kezdete)" New York, 1974 című könyvében azt írja, hogy F. E. Dzerzsinszkijnek az "Erfurti program" című brosúra olvasása hozott forradalmat az elméjében, és a katolikusból olvasztotta be. egy marxista:

Dzerzsinszkij a katolicizmus fanatikus megvallása és a katolikus szentek élete iránti szenvedélye után, hirtelen „megölve Istent”, összejött Alfons Moravsky gimnazistáinak körével, és miután elolvasta az „Erfurti program” című brosúrát, saját kezűleg. bevallása szerint „egy szempillantás alatt a híve lett”.

A katolicizmus istenét Dzerzsinszkij lelkében az „Erfurti Program Istene” váltotta fel. És ismét mindenütt, testvérek, elvtársak, rokonok, ismerősök körében, Felix Dzerzsinszkij szenvedélyesen hirdette új forradalmi nézeteit, az ateizmus alapelveit és a marxizmus rendelkezéseit.

Irodalom