Lipari felszínformák
Lipari felszínformák (az ógörögül Αἴολος - a szelek istene Aeolus ) - a szél pusztító vagy felhalmozódó tevékenysége által kialakított domborzatforma a szél által szállított homok- és porszemcsék miatt [1] [2][ pontosítás ] .
Leírás
A részecskék szél általi szállítása szuszpenzióban vagy gördülésben történik, a szél sebességétől és a szemcsemérettől függően. Az agyag , a por és a finom homokszemcsék szuszpenzióban kerülnek szállításra . A homokszemcsék elsősorban a talajon gördülve, néha kis magasságban mozogva szállítódnak. A szélsebesség csökkenésével és egyéb kedvező feltételekkel a szállított anyag lerakódik ( felhalmozódás ) - szél ( eolikus ) lerakódások képződnek. .
Osztályozás
Szobrok
- oszlopok
- táblázatok
- mélyedéseket
- fülkék fújása
- sejtes és méhsejt felületek
Akkumulatív
- A dűnék a folyók, tengerek partjai mentén alakulnak ki, ha a szél valamilyen akadály (bokrok, egyenetlen terep, épületek stb.) köré homokot fúj. Ezek dombszerű homokfelhalmozódások, amelyek akár 20-40 m magasak és még magasabbak is. A dűnék jellegzetessége a homokszemcsék szél által a domb egyik oldaláról a másikra gördülő mozgása. A dűnék befelé irányuló mozgásának sebességét a térségben uralkodó szelek erőssége határozza meg, és 0,5-1 és 20-22 m/év között mozog. A dűnék általában dombláncot alkotnak [1] .
- A barchanok a sivatagokban fordulnak elő, ahol folyamatosan erős, túlnyomórészt egyirányú szelek fújnak. Félhold alakú homokdombokról van szó, a dűnék keresztszelvénye aszimmetrikus - a szél felőli lejtő enyhe, dőlésszöge nem haladja meg a 12°-ot, a hátszél oldala meredekebb - a lejtőszög eléri a 30-40°-ot. A dűnék magassága átlagosan eléri a 60-70 m-t, a sivatagokban egész dűneláncok képződnek. A dűnék erősen mozgékony homokból állnak. Mozgásuk sebessége a szél erősségétől, hatásának időtartamától és a dűne méretétől függ. A legmobilabb önálló dűnék. 5-6-50-70 m/év sebességgel tudnak mozogni. A dűnék összetett kombinációi kis sebességgel, az ember számára szinte észrevehetetlenül mozognak.
- gerinchomok
A többi mozgó homokot a növények nem rögzítik, és könnyen mozognak a szél hatására. A mozgó homok veszélyes a mozgásukban. Mozogva hoznak mezőket, oázisokat , csatornákat , utakat, épületeket, falvakat, sőt városokat is.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ 1 2 A. N. Krisztofovics. Földtani szótár . — Ripol Classic, 2013-03. — 449 p. - ISBN 978-5-458-36654-0 .
- ↑ György Rychagov. Geomorfológia 4. kiadás. Tankönyv az akadémiai alapképzéshez . Liter, 2018-12-20. — 429 p. - ISBN 978-5-04-093503-1 .
Linkek
 Szótárak és enciklopédiák |
|
|---|