Diocletianus rendelete az árakról
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. december 22-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 18 szerkesztést igényelnek .Diocletianus rendelete ( lat. Edictum Diocletiani ) a maximális árakról – Diocletianus római császár idején adták ki 301-ben, és célja a spekuláció és az uzsora elleni küzdelem volt .
Az árakról szóló Diocletianus-rendelet a legnagyobb, egymást követő bér- és árfelmérés a Római Birodalomban. Mint sok modern eset az árbefagyasztási politika bevezetésével kapcsolatban, ez a gyakorlat is kudarcot vallott, mert áruhiányhoz és az áruk árnyékgazdaságba való mozgásához vezetett.
Sajnos a rendeletet nem őrizték meg teljesen, ezért vannak hiányosságai. Magát a szöveget többször töredékesen továbbították latin és görög nyelven, és esetenként a két változat összehasonlításával lehetett javítani a fordítás és az írás során előforduló hibákat.
A rendelet ártarifa szakasza 37 fejezetre tagolódik, a gabonától és a bérektől a tengeri fuvarozásig. A rendelet mintegy 1000 élelmiszerre rögzített árat, valamint a kézművesek és más szakmák munkáinak díjait [1] .
Történelem
Diocletianus különféle fiskális és monetáris rendeleteket adott ki az adórendszer megreformálása és a valuta stabilizálása céljából. Nehéz megérteni, hogy a pénzrendszer mennyiben változott, mivel a különböző érmék jelentése, sőt neve is gyakran ismeretlen.
Az ediktumban szereplő összes érme az elavult dénáron alapult (amelyet azonban sokáig "hagyományos egységként" emlegettek), amelyet Diocletianus az ezüst argentus értékén és annak értékén alapuló rendszerrel kívánt felváltani. törtek. Úgy tűnik, hogy az argentus névértéke 100 dénárnak felelt meg, az ezüstözött nummius pedig 25-nek. Az arany aureust , amely akkoriban körülbelül 833 dénárt ért, egy solidusnak nevezett érmére cserélték, amelynek értéke 1000 dénár (a solidustól eltérő pénznem , amelyet Konstantin 314-ben vezetett be). Az érmék Diocletianus uralkodása alatt megőrizték névértéküket, de a bronz- és rézérmék kivételével, amelyek tömeggyártásban voltak, az ezüstpénz nagyon ritka volt, és nem volt hatással a gazdaságra.
| Szilárd | Argenteus | Nummius | Sugárzik | díjazott | Dénár | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Szilárd | egy | tíz | 40 | 200 | 500 | 1000 |
| Argenteus | 1/10 | egy | négy | húsz | ötven | 100 |
| Nummius | 1/40 | 1/4 | egy | 5 | 12 1/2 | 25 |
| Sugárzik | 1/200 | 1/20 | 1/5 | egy | 2 1/2 | 5 |
| díjazott | 1/500 | 1/50 | 2/25 | 2/5 | egy | 2 |
| Dénár | 1/1000 | 1/100 | 1/25 | 1/5 | 1/2 | egy |
Mindenesetre ezeknek a milliárdos érméknek a megjelenése inflációs hatással járt, és ennek a problémának a leküzdésére Diocletianus 301-ben kiadta a maximális árakról szóló rendeletét. A rendelet első kétharmada megduplázta a réz- és bronzérmék értékét, és halálbüntetést vezetett be a spekulánsokkal szemben , akiket az inflációért hibáztatott, és akiket a birodalmat fenyegető barbárokhoz hasonlított. A kereskedőknek megtiltották, hogy termékeiket más piacokra szállítsák, ahol magasabb áron értékesíthettek, és a szállítási költségeket nem lehetett ürügyként felhasználni az áru végső árának emelésére.
Diocletianus ediktuma :
A piacokon olyan gyakoriak a mértéktelen árak, hogy a féktelen haszonvágyat a bőséges árukínálat sem csökkenti. Azok az emberek, akiknek mindig az a célja, hogy az általános jólét rovására haszonra tegyenek szert, olyan emberek, akiknek nagy vagyonuk van ahhoz, hogy egész nemzeteket kielégítsenek, vagyonukat próbálják gyarapítani, és tönkretenni az érdekeket. Az emberiségért való aggodalom arra késztet bennünket, hogy korlátozzuk az ilyen emberek kapzsiságát. A spekulánsok, titokban a közjólétet támadva, úgy felduzzasztják az áruk árait, hogy a katona egyszeri vásárláskor elveszíti bérét és jutalmait.
Ezért árplafont határoztunk meg, hogy ha valaha is a magas árak dominálnának, a kapzsiság korlátozható legyen a törvényünk keretein belül. A megfelelő végrehajtás érdekében mindenkit, aki megszegi ezt a törvényt, halálbüntetéssel sújtják. Ugyanez a büntetés jár arra is, aki vásárlási vágyában a törvény megkerülésével összejátszott egy kapzsi eladóval. Halálbüntetéssel is sújtják azt, aki úgy véli, hogy az ítélet miatt ki kell vonnia áruit a közös piacról.
Hűségre hívunk mindenkit, hogy a közjót szolgáló törvényt engedelmességgel és gondossággal tartsák be.
Következmények
Az edikt nem érte el célját, az infláció megállítását, mivel az alacsony értékű érmék tömeggyártása továbbra is leértékelte a valutát és felemelte az árakat, aminek következtében az edikt maximális árai túl alacsonyak lettek. A kereskedők úgy döntöttek, hogy leállítanak bizonyos áruk forgalmazását, vagy illegálisan értékesítik azokat, vagy bartert alkalmaznak , így a rendelet megváltoztatta az árucserét és a kereskedelmet. Néha még egész városok is megszűntek kereskedni. Ráadásul, mivel a rendeletben a béreket is rögzítették, sokan fix béren, különösen a katonák azt tapasztalták, hogy pénzük vásárlóereje egyre kisebb, mivel a mesterséges árak nem tükrözik a tényleges költségeket. Egyes szerzők, például Edward Gibbon , az ediktumot a Nyugatrómai Birodalom bukásának egyik gazdasági okaként azonosítják.
Súlymértékek a rendeletben
- 1 mod : Italicus modius - 8,754 liter; castrensis modius - 17,51 liter;
- 1 mérleg - 327,45 gramm;
- 1 sextárium - 0,547 liter.
A pénzegység a közös dénár ( lat. denarius communis ), amely csak számláló pénzegység volt , nem pedig valódi érme [3] .
Élelmiszer árak
Zöldségek| Termék | Mennyiség | Ár (dinárban) |
|---|---|---|
| saláta, saláta | 5 db, 1. osztály (vagy 10 db, 2. osztály) | négy |
| Fejes káposzta | 5 db, 1. osztály (vagy 10 db, 2. osztály) | négy |
| póréhagyma | 10 db, 1. osztály (vagy 20 db, 2. osztály) | négy |
| mángold | 5 db, 1. osztály (vagy 10 db, 2. osztály) | négy |
| retek | 10 db, 1. osztály (vagy 20 db, 2. osztály) | négy |
| fehér retek | 10 db, 1. osztály (vagy 25 db, 2. osztály) | négy |
| friss hagyma | 25 db, 1. osztály (vagy 50 db, 2. osztály) | négy |
| fokhagyma | 1 közepes | 60 |
| uborka | 10 db, 1. osztály (vagy 20 db, 2. osztály) | négy |
| sárgarépa | 25 db-os csokor, 1. osztály (vagy csokor 50 db, 2. osztály) | 6 |
| Termék | Mennyiség | Ár (dinárban) |
|---|---|---|
| cseresznye | 4 mérleg | négy |
| sárgabarack | 10 darab | négy |
| őszibarack | 10 darab. (1. osztály) (vagy 20 db 2. osztály) | 4 (6) |
| almák | 10 darab. (1. osztály) (vagy 20 db 2. osztály) | négy |
| kis alma | 40 db | négy |
| gránátalma | 10 darab. (1. osztály) (vagy 20 db 2. osztály) | nyolc |
| birsalma | 10 darab. (1. osztály) (vagy 20 db 2. osztály) | négy |
| füge | 25 db. (1. osztály) (vagy 40 db 2. osztály) | négy |
| szőlő | 4 mérleg | négy |
| Termék | Mennyiség | Ár (dinárban) |
|---|---|---|
| sertéshús | 1 mérleg | 12 |
| marhahús | 1 mérleg | nyolc |
| kecskehús | 1 mérleg | nyolc |
| ürühús | 1 mérleg | nyolc |
| sertés méh | 1 mérleg | 24 |
| sertés tőgy | 1 mérleg | húsz |
| sertésmáj | 1 mérleg | 16 |
| besózott marhahús | 1 mérleg | 16 |
| Menap sonka (Gallia) | 1 mérleg | húsz |
| sertés füstölt lukansky kolbász | 1 mérleg | 16 |
| Lucan marha kolbász | 1 mérleg | tíz |
| mezei nyúl | 1 db PC. | 150 |
| nyúl | 1 db PC | 40 |
| mogyoró dormouse | 1 db PC. | 40 |
| vaddisznó | 1 mérleg | 16 |
| vadhús | 1 mérleg | 12 |
| tengeri hal | 1 mérleg, 1. osztályú, csont nélkül (vagy 2. osztályú) | 24 (16) |
| édesvízi hal | 1 mérleg, 1. osztály (2. osztály) | 12. cikk (8) |
| pácolt hal | 1 mérleg | 6 |
| kagyló | 100 darab. | 100 |
| szardínia | 1 mérleg | 16 |
| fácán | 1 db, hízott (vagy vad) | 250 (125) |
| liba | 1 db, hízott (vagy nyersen) | 200 (100) |
| csirkék | pár | 60 |
| nyírfajd | 1 db PC. | harminc |
| rigó | 10 darab. | 60 |
| kacsa | pár | 40 |
| tengelice | 10 darab. sejttartalomból (10 db - vad) | 20 (16) |
| veréb | 10 darab. | 16 |
| páva | férfi nő) | 300 (200) |
| Termék | Mennyiség | Ár (dinárban) |
|---|---|---|
| Falerno bor | 1 sextárium | harminc |
| helyi bor | 1 sextárium | nyolc |
| Bor fűszerekkel | 1 sextárium | 25 |
| Tojás | 4 dolog. | négy |
| olajbogyó, fekete | 1 sextárium | négy |
| édesem | 1. osztály (2. osztály) | 40 (24) |
| só | 1 sextárium | 3 1/8 |
| garum | 1 sextárium, 1 osztály (2. osztály) | 16 (12) |
| ecet, borecet | 1 sextárium | 6 |
| olivaolaj | 1 sextárium , 1 osztály (2. osztály) | 40 (24) |
| búza | 1 modius (castrensis modius) | 100 |
| rozs | 1 modius (castrensis modius) | 60 |
| lencse | 1 modius (castrensis modius) | 100 |
| rizs | 1 modius (castrensis modius) | 200 |
Jegyzetek
- ↑ Diocletianus rendelete. (nem elérhető link) . Letöltve: 2011. február 17. Az eredetiből archiválva : 2010. január 20..
- ↑ Diocletianus rendelete: Esettanulmány az árszabályozásról és az inflációról | Mises Intézet
- ↑ Súlymértékek Diocletianus ediktumából
 Szótárak és enciklopédiák |
|
|---|