| Rachel Strauss | |
|---|---|
| Rachel Strauss, orvostanhallgató (1905) | |
| Születési dátum | 1880. március 21. [1] |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1963. május 15. [1] (83 éves) |
| A halál helye | |
| Ország | |
| Foglalkozása | nőgyógyász , aktivista |
| Gyermekek | Ernst Strauss |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Rachel Strauss ( németül: Rahel Straus ; nevén Goethein; 1880. március 21., Karlsruhe , Baden , Németország - 1963. május 15. , Jeruzsálem , Izrael ) az első nő a Heidelbergi Egyetem orvosi karán . Orvos, szociális munkás, szakszervezeti, feminista és cionista aktivista. Ernst Strauss matematikus anyja .
Goitein Gábor ortodox rabbi és Goitein Ida általános iskolai tanár családjának negyedik gyermeke , szül. Loewenfeld. Karlsruhéban született és nőtt fel . Apa 1883-ban halt meg. 1893-tól középiskolában, majd karlsruhei női gimnáziumban (ma Lessing Gymnasium) tanult, ahol 1899-ben érettségi vizsgát tett. Ott tartotta első beszédét a női gimnázium befejezésének ünnepségén, amelyben egyebek mellett érdemben taglalta a nők oktatásának lehetőségét [2] . Rafael Loewenfeld bácsi anyagilag támogatta az oktatását. Egyes professzorok negatív hozzáállása ellenére [3] első orvostanhallgatóként lépett be a Heidelbergi Egyetemre [4] . 1901/1902 téli szemeszterétől a "Heidelbergi Diákok Női Szövetségének" elnöke, részt vett a Badeni Zsidó Diákszövetségben .[5] . 1902-ben, az ötödik félév után fizikumot kapott(bachelor diploma) "nagyon jó" minősítéssel. 1905-ben sikeresen letette az államvizsgát. 1907-ben doktori fokozatot szerzett az orvosi doktori tanulmányokból, és védte meg disszertációját a chorion carcinomáról .. 1905-ben hozzáment egy karlsruhei származásúhoz, a tudomány kandidátusához, Elias (Eli) Strauss ügyvédhez, egy bankár fiához. A pár 1907-ben Palesztinába utazott. 1908-ban nőgyógyászati rendelőt nyitott Münchenben, és ő lett az első gyakorló orvos, aki végzett német egyetemen [6] . Öt gyermeket szült Münchenben:
Egyetlen testvérének, Ernst Goyteinnek az első világháborúban bekövetkezett halála után felerősödött a császár iránti szívből jövő vak hűsége és a hűséges zsidó körök támogatása a német politikához a háborúban, ami ennek megfelelően elsősorban az ő beszámolóiban nyilvánult meg, és Németország és a német kultúra iránti változhatatlan hajlamának következménye.
Orvosként és feministaként a német büntető törvénykönyv abortuszt tiltó 218. §-ának eltörléséért küzdött. Aktívan részt vett szociális és pedagógiai szemináriumokon, elnöke volt a Palesztinai Dolgozó Zsidó Nők Szövetségének, valamint tagja a Nemzetközi Női Cionista Szervezetnek (WIZO). 1918 - ban részt vett a Bajor Tanácsköztársaság több bizottságában .
1932-ben Bertha Pappenheim kérésére vezető szerepet vállalt a Zsidó Nőszövetségben, egy tényleges anticionista szervezetben, ami politikai és diplomáciai felkészültségének, valamint magas köztiszteletének jeleként tekinthető. A Nőszövetség a törvénytelen gyermeket nevelő anyáknak és az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott segítséget.
1933-ban Eli Strauss férje rákban halt meg. Ugyanebben az évben Rachel két iskoláskorú gyermekével Palesztinába emigrált. Életük első időszaka Palesztinában tele volt nehézségekkel. Rachel Strauss továbbra is orvosként és szociális munkásként dolgozott. Az 1952-ben Izraelben alapított Nők Nemzetközi Liga a Békéért és Szabadságért tiszteletbeli elnökét választotta, aki 1963-ban bekövetkezett haláláig maradt.
Jeruzsálemben, a Szanhedria temetőben temették el.
Egyik szociális projektje, a Jerusalem Center for Assistance to the Disabled (AKIM) ma is működik [8] . és egy oktatási intézményt vezet, amely az ő nevét viseli (Beit Rachel Strauss).
Karlsruhe, München és Oldenburg városokban az utcákat Rachel Straussról nevezték el.