Schröder, Johann
Johann Joachim Schröder ( németül Johann Joachim Schröder ; 1680 . július 6. Neukirchen , Hesse - Marburg , 1756 . július 19. ) német orientalista , könyvtáros , protestáns teológus és egyháztörténész .
Életrajz
Johann Schröder Johann Christoph Schröder kereskedő és templomgondnok családjában született, valamint Judith Schröder (született Funk) neukircheni polgármester lánya. 13 évesen kezdett Bad Hersfeld gimnáziumába járni . 1698 - tól filozófiát és teológiát tanult a Marburgi Egyetemen , valamint részt vett Georg Otho , Johann Georg Brand , Maximilian Perzelli , Valentin Riemenschneider és Samuel André filozófiai előadásaira .
A keleti tanulmányok és a keleti nyelvek iránt érdeklődő Johann Schröder etióp és örmény tanulásba kezdett Hiob Ludolfnál Frankfurt am Mainban . Ezt követően 1705-ben Schröder az Utrechti Egyetemre ment , ahol találkozott Hermann Alexander Roellel , Melchior Leideckerrel , Heinrich Pontanusszal és Adrian Relanddel . Az Amszterdami Egyetemen, ahová Schroeder Utrecht után kötött ki, sikerült találkoznia két örmény püspökkel és néhány zsidó tudóssal, akikkel folytatott kommunikáció még inkább motiválta a keleti nyelvek tanulmányozására.
Schroeder aktívan kezdte tanulmányozni az örmény nyelvet, és Thomas Goltanesis örmény püspökkel együtt keletre készült. Az út azonban a püspök betegsége miatt meghiúsult, és 1707 -ben Schroeder Moszkvában maradt várakozva, ahol Oroszország szokásait, nyelvét és kultúráját kezdte tanulmányozni. Goltanesis 1708 -ban bekövetkezett halála miatt Schroeder nem tudta folytatni útját, és kénytelen volt visszatérni Amszterdamba. Amszterdamban Schroeder folytatta örmény tanulmányait, és hozzálátott egy örmény nyelvtan összeállításához. Munkáját angliai útja során folytatta, ahol oxfordi és cambridge -i orientalistákkal találkozott . Miután 1711-ben visszatért Németországba, Schröder kiadott egy örmény nyelvtant "Thesauri linguae Armenicae" címmel.
1713-ban Johann Schröder a keleti nyelvek professzora lett a Marburgi Egyetemen, és hamarosan az egyetemi könyvtárban és a hebraisztika karán kezdett dolgozni. 1737-ben Schroeder a teológia rendkívüli professzora lett.
Schroeder kétszer nősült (1715-ben és 1718-ban). Az első házasság Katerina Christiane-val, egy köztisztviselő lányával gyermektelen volt. Maria Amáliával kötött második házasságából Schroedernek négy fia és hat lánya született. Fiai Nikolaus Wilhelm (1721-1798) és Johann Wilhelm (1726-1793) professzorok és orientalisták, fiuk Ludwig Conrad (1724-1801) jogprofesszor, fia Philip Georg udvari orvos lett.
Proceedings
Schroeder fő műve, a Thesaurus linguae Armenicae antiquae et hodiernae (1711) az örmény nyelv történetének és nyelvtanának szentel, és utalásokat tartalmaz az örmény irodalomra. Ezen a könyvön kívül Schroeder a következő műveket is írta.
- Trauercypressen, oder letztes Ehrengedächtniß Th. H. Neuberts Predigers zu Hülse. Marburg 1702
- Diss. inauguralis de Abrahami risu. Marburg 1703
- Progr. de Patriarcharum, et separatim Josephi, laudibus, ad aud. sub ejus praesidio orationem hebraicam JW Schoenfeld, Neukirch. Hass. da vita et rebus gestis Jacobi Patriarchae. Marburg 1713
- Progr. de veritatis stúdió stb. Marburg 1714
- Diss. de rebus Armenicis ad J. Chamberlaynium. Marburg 1714
- Diss. de ruto ardente et non comburente (hirdetés Exod. 3, 1 sqq). Marburg 1714
- Diss. historica de cereorum diurnorum in ecclesiis christianis origine et usu. Marburg 1715
- Diss. de annis Achasiae, Judaeorum Regis, ad concilienda loca 2 Reg. 7, 26 és 2 Chron. 12, 2. Marburg 1715
- Diss. philol. kritika de primaeva lingua Ebraica. Marburg 1716
- Diss. I et II de natura linguae Ebraicae. Marburg 1716-1717
- Diss. Historia de haeresi Audianorum. Marburg 1716
- Theses philosophicae miscellaneae. Marburg 1716
- Diss. de precibus Hebraeorum. Marburg 1717
- Diss. de haeresi Apollinaristica. Marburg 1717
- Diss. de Nebuchadnetsare, Chaldaeorum Rege. Marburg 1719
- Diss. hiszt. eccles. de Nethinaeis. Marburg 1719
- Diss. I et II de Pseudoprophetis. Marburg 1720
- Diss. ad locum difficillimum Gének. 4, 23. 24. de Lemecho homicida ejusque vindicta. Marburg 1721
- Tézisek selectae ex antiquitalibus ebraicis. Marburg 1722
- Diss. philol. dehortis veterum Ebraeorum. Marburg 1722
- Diss. ad locum Judic. 15, 4. 5. de vulpibut Simsonis b, l. vonSimson Füchsen. Marburg 1723
- Diss. de Azazelis hirco ejusque ritibus ac mysterio. Marburg 1725
- Progr. quo publicatum est festum saeculare secundum Acad. Marb. Marburg 1727
- Progr. in obitum Catharinae Christianae, JS Kirchmeieri Theologiae D. et Prof. coni. Marburg 1727
- Veterum Poëtarum Graecorum poëmata aut poëmatum. . . selecta, eo consilio nuno denuo digesta, ut juveatuis non unum, sed plerosque omnes Poëtas Graecos, quorum quidem scripta supersunt, mature cognoscere possit. Marburg 1733
- Orationes veterum Oratorum Graecorum selectae. Marburg 1734
- Hypomnemata historiae ecclesiasticae a Christo nato secundum saeculorum ordinem digesta, et in usum auditii sui edita. Marburg 1737
- Diss. da veterum Ebraeorum primogenitis et eorum praerogativis maxime sacerdotio. Marburg 1741
- Diss. theologico - philologica de Urim et Tymmim in Pontificis Ebraeorum pectorali positis, in qua errores veterum et latestiorum indicantur et refutantur, vera sententia exponitur et de-monstratur, varia Sacrae Scripturae loca, inprimis Exod. 28, 30. 39, 8 nm. Levit. 8. 8. Szám. 27, 21. 5Móz. 83, 8. 1 Sam. 28, 6. 30, 7. Hos. 3, 4 stb. solide vindicantur et explicantur, totumque argumentum in clara luce collocatur. Marburg 1744
- Tézisek selectae ex antiquitalibus Ebraicis. Marburg 1745
- Progr. hirdetés közönsége. orationem inauguralem JG Kraft. Marburg 1745
- Progr. in funere Jo. Borelli, Med. D. Marburg 1747
- Progr. ad eligendum novum Prorectorem akad. Marburg 1748
- Positionas miscellaneae ex antiquitatibus ebraiois depromtae. Marburg 1748
Irodalom
- Friedrich Karl Gottlob Hirsching. Historischliterarisches Handbuch berühmter und denkwürdiger Personen, welche im achtzehnten Jahrhundert gelebt haben. - Verlag Schwickert, 1808. - T. 11. - S. 162.
- Heinrich Doering. Die gelehrten Theologen Deutschlands im achtzehnten und neunzehnten Jahrhundert. - Neustadt an der Orla: Verlag Johann Karl Gottfried Wagner, 1835. - T. 4. - P. 32.
- Carl Gustav Adolf Siegfried. Schröder, Johann Joachim // Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). - Lipcse: Duncker & Humblot, 1891. - T. 32. - S. 519.
Szótárak és enciklopédiák |
- Allgemeine Deutsche Biographie
|
---|
Bibliográfiai katalógusokban |
---|
|
|