Shefner, Vadim Szergejevics

Vadim Szergejevics Shefner

az 1960-as években
Születési dátum 1914. december 30. ( 1915. január 12. ) vagy 1915. január 12. ( 1915-01-12 ) [1]
Születési hely
Halál dátuma 2002. január 5.( 2002-01-05 ) [2] [1]
A halál helye
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása regényíró , költő , műfordító, újságíró, haditudósító
Irány szocialista realizmus
Műfaj próza, novella , novella, vers , szépirodalom
A művek nyelve orosz
Bemutatkozás vers "A Stoker balladája" (1933)
Díjak Gorkijról elnevezett RSFSR állami díj.png
Puskin-díj a költészetben (1997) [3]
"Vándor" , "Aelita"
Díjak
Autogram
A Lib.ru webhelyen működik
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon
Wikiidézet logó Idézetek a Wikiidézetben

Vadim Szergejevics Shefner ( 1914. december 30. ( 1915. január 12. ), Petrograd  – 2002. január 5., Szentpétervár ) - orosz szovjet prózaíró, költő és műfordító, tudományos-fantasztikus író , újságíró, frontvonali tudósító.

Életrajz

1914. december 30-án ( 1915. január 12- én ) született Petrográdban. Apa - Szergej Alekszejevics Shefner, az őrség kapitánya (1881-1923), anyja - Evgenia Vladimirovna von Lindeström (1889-1942). A. K. Shefner altábornagynak , a vlagyivosztoki kikötő alapítójának unokája .

Szinte egész gyermek- és ifjúkorát Petrográdban töltötte. 1921-ben a család a Novgorod tartományba , Sztaraja Ruszába költözött, apja szolgálati helyére. Apja tuberkulózis miatti halála után egy árvaházban élt édesanyjával , majd egy idő után visszatért Petrográdba. Iskola után az FZU -ban végzett, az 1930 -as években különböző leningrádi gyárak munkása volt.

A Nagy Honvédő Háború első hónapjaiban egy Leningrád melletti repülõtéri szolgálati zászlóalj közlegénye volt, 1942-tõl a Leningrádi Front újságjának, a Znamja Pobedynek frontvonali tudósítója volt , és a háborút honvédségi ranggal fejezte be . főhadnagy . 1945-től az SZKP (b) tagja.

2002. január 5-én hunyt el Szentpéterváron . A temetést a Vlagyimir hercegi székesegyházban tartották január 8-án. Az író akarata szerint nem volt polgári megemlékezés és búcsúbeszéd [5] . A Kuzmolovszkij temetőben temették el .

Petrograd-Leningrád-Szentpétervár címek

Kreativitás

Prózájában bizonyos fokú konvencionalitás mellett árvaházi és katonatörténeti rétegek, humoros és filozófiai fikciók különíthetők el. Sok kritikus megjegyezte, hogy lehetetlen határvonalat húzni fantasztikus munkája és kreativitása között, ahol a fantasztikus összetevő nem fejeződik ki egyértelműen, és "a költészet tudományos-fantasztikus írójának" is nevezték.

Fiatalon kezdett verseket írni. 1933-ban publikálta első költeményét, A Stoker balladáját a Cutter folyóiratban. 1938 óta a Szovjetunió Írószövetségének „Ifjúsági Egyesület” költői szeminárium-stúdiójában tanult (vezető: A. I. Gitovics , Yu. N. Tynyanov , A. A. Akhmatova , N. A. Zabolotsky , M. M. Zoshchenko és mások), ahol közeli barátságba került V. A. Lifshitz és A. T. Chivilikhin költőkkel . 1940-ben adta ki első verseskötetét, A fényes partot.

A második verseskötet ("Védelem") 1943-ban jelent meg az ostromlott Leningrádban . 1943-1945-ben megalkotta legnagyobb költői munkáját - a "Találkozás a külvárosban" című verset, amely Leningrád hősies védelmének eseményeit tükrözi.

A háború utáni években a költészet mellett költői fordítással is foglalkozott - kínaiból, szanszkritból és prakritból , románból és a Szovjetunió unióköztársaságainak nyelveiről ( grúz , fehérorosz , lett , stb.). 1940 óta publikált prózát folyóiratokban ("Literaturny Sovremennik", " Zvezda " stb.). Az első prózagyűjtemény ("Felhők az út felett") 1957-ben jelent meg. Legjelentősebb prózai művének a " Bánat nővére " című történetet tartotta .

Az 1960-as évek óta a sci-fi műfajában is dolgozott, fantasy-műveit "félig valószínű történetek" és "tündérmesék okos embereknek"ként határozta meg. A legnépszerűbb történetek a Lány a sziklán (1963), a The Palace for Three (1968), a Kerek titok (1969) és különösen Az adós kunyhója (1981) voltak.

1973-1975-ben megalkotta "Egy madár név, vagy teaparti a sárga verandán" című történetet ("Benyomások krónikája" alcímmel), amelyben munkája egy másik rétegét – a memoárprózát – alapozta meg .

Shefner összekapcsolja a realizmust a fantáziával, szeret képzeletbeli komolysággal beszélni nyilvánvaló ostobaságokról vagy humorral komoly dolgokról; fantáziája is a mesés elemből táplálkozik [7] .

Jevgenyij Schwartz jellemzői szerint [8] ,

Ez az író különleges, értékes, a szentségig egyszerű. Pontosan az ilyen lények hozták létre azt a jelenséget, amelyet irodalomnak nevezünk.

Díjak és díjak

Memória

Bibliográfia

Próza

Publikációk: Összegyűjtött művek, válogatott művek

Publikációk: Verses könyvek

Publikációk: Szerzői prózagyűjtemények

Színház és mozi

Képernyőadaptációk

Előadások

Idézetek


DOLOGOK

A tulajdonos meghal, de a dolgai megmaradnak,
Nem törődnek a dolgokkal, mielőtt valaki más, emberi szerencsétlenség.
Halálod óráján még a csészék sem vernek a polcokon
S nem olvadnak el a csillogó poharak sorai, mint a jégtáblák.

Talán nem érdemes túlságosan erőlködni a dolgokért, - A
tükrök alázatosan kiszolgáltatják magukat másoknak,
S közönyös székek tolonganak a bámészkodók tömegében,
S az asztal csiszolt lábai nem rezzennek, nem nyikorognak.

Mert valamiért nem leszel a világon,
A villanyóra nem fog fordítani,
Nem hal meg a telefon, nem világít a film a kazettában, A
hűtő zokogva nem követi a koporsódat.

Légy gazdájuk, ne add oda magadat nekik levágásra,
Legyen mindig tisztességes, szenvtelen ura rajtuk, -
Aki a dolgoknak élt - utolsó
                                        leheletével mindent elveszít,
Aki emberekért élt - halál után
                                               az élők között él.

– Vadim Shefner. DOLGOK

Napok toporognak, mint a részeg elefántok,
Mennydörgéssel, villámlásokkal vesztegetve életüket, -
És most lenne egy pohár csend,
Egy pohár csend, egy pohár csend.

– Vadim Shefner. Az "Adós kunyhója" című könyvből

Jegyzetek

  1. 1 2 Képzőművészeti Archívum – 2003.
  2. Vadim Shefner // Internet Speculative Fiction Database  (angol) - 1995.
  3. Az Orosz Föderáció elnökének 1997. május 29-i 533. számú rendelete "Az 1997. évi Puskin-díj költészeti elismeréséről"
  4. Shefner Vadim Szergejevics // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / szerk. A. M. Prohorov – 3. kiadás. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1969.
  5. Vadim Shefner meghalt, Fontanka, 2002.08.01. 13:33
  6. A könyvek halnak a szemetesben Archiválva : 2013. június 23. // 100TV , 2010.11.17
  7. A XX. századi orosz irodalmi lexikon = Lexikon der russischen Literatur ab 1917 / V. Kazak  ; [per. vele.]. - M .  : RIK "Kultúra", 1996. - XVIII, 491, [1] p. - 5000 példány.  — ISBN 5-8334-0019-8 . . - S. 470.
  8. Jevgenyij Schwartz. Leningrád telefonkönyv. 1956. augusztus 4
  9. Megjelenik Szentpéterváron a Vadim Shefner utca
  10. Boldog vesztes - Repertoár - MOST Színház (elérhetetlen link) . Letöltve: 2013. június 12. Az eredetiből archiválva : 2013. február 27.. 

Irodalom

Linkek