Alkan, Charles Valentin

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2017. július 30-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 32 szerkesztést igényelnek .
Charles Valentin Alkan
fr.  Charles-Valentin Alkan
alapinformációk
Születési név fr.  Charles-Valentin Morhange
Születési dátum 1813. november 30.( 1813-11-30 ) [1] [2] [3]
Születési hely
Halál dátuma 1888. március 29.( 1888-03-29 ) [1] [2] [3] (74 éves)
A halál helye
eltemették
Ország
Szakmák zeneszerző , zongoraművész , nyelvész , fordító , zenepedagógus , bibliafordító , zenész , orgonista
Eszközök orgona és zongora
Műfajok klasszikus zene
Autogram
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Charles Valentin Alkan ( fr.  Charles-Valentin Alkan , valódi nevén Morange , fr.  Morhange ; 1813. november 30. , Párizs  - 1888. március 29. , uo.) - francia virtuóz zongoraművész és zeneszerző , a zenei romantika egyik megalapítója .

Életrajz

Zsidó családban született Párizs Marais zsidónegyedében. Apja, Alkan Moranges magánzene tanár volt, és gyermekeinek adta az első leckéket (Charles Valentin testvérei is zenészek lettek). Charles Valentin apja nevét használta álnévként .

Alkan a Párizsi Konzervatóriumban tanult Joseph Zimmermannnál . Körülbelül 24 éves koráig rengeteget koncertezett, és Liszttel , Thalberggel és Kalkbrennerrel kivívta korának egyik legnagyobb virtuóz zongoristája hírnevét, még technikában is túlszárnyalva őket. Később azonban gyakorlatilag nem szerepelt a nyilvánosság előtt, bár élete utolsó évtizedében félig zártkörű kamarakoncert-ciklussal, az úgynevezett "petit koncertekkel" lépett fel Párizsban.

Életének bizonyos szakaszaiban Alkan magántanított, és tanárként a legnagyobb hírnévnek örvend (különösen Frederic Chopin tanítványai az utóbbi 1849 -es halála után kerültek rá  ). Alkan életének más időszakairól keveset tudunk, kivéve azt, hogy tanulmányozta a Bibliát és a Talmudot. Alkánnak a német zeneszerzővel , Ferdinand Hillerrel folytatott levelezéséből az következik, hogy Alkan teljesen lefordította franciára az Ó- és Újszövetséget, a Talmudot, a Tórát, a Tanakh-t, a Zsoltárt, valamint sok ókori irodalmat - görög mítoszokat, Horatius ódáit. , Suetonius: A tizenkét Caesar élete , Aesop mesék, Aiszkhülosz és Euripidész tragédiái, Arisztophanész "A békák " című vígjátéka, Ovidius elégiái, Dante " Isteni színjátéka ", Efezusi Hérakleitosz és Démokritosz filozófiai tanításai Abdera; ezek a művek nem maradtak fenn (csak Alkan zongora-, kórus-, ének-, kamara- és pedálos kompozíciói maradtak fenn ezekről a témákról néhány epigráfiával), valamint számos Alkan zenei kompozíció, amelyek létezésére megbízható bizonyítékok vannak: egy szimfónia zenekarra h-mollban vonósnégyesek, kvintettek, szextettek, egyfelvonásos opera Leon Gozlan librettójára stb.

Alkan egy balesetben halt meg otthonában; a népi legenda szerint egy könyvespolcot ejtett magára, amikor kivette a Talmudot a felső polcról, amit ott tároltak, hogy közelebb kerüljön a mennyországhoz. Más verziók szerint Alkan egy leesett vállfában halt meg, van olyan verzió is, hogy Alkan egy egyszerű agyvérzésben halt meg. Alkan törvénytelen fia és tanítványa Eli Miriam Delaborde zeneszerző és zongoraművész volt .

Zene

Alkan első eredeti kompozíciója 1828 -ból származik . Ezek az E-dur op.1 variációi a Steibelt-versenyen, amelyet a zeneszerző 14 évesen írt. Fennmaradt öröksége szinte kizárólag zongoraszólóra írt művekből áll, de van benne kamara- és pedálos, valamint orgona- és együttes, valamint számos szimfonikus, ének- és kórusmű is. Az Alkan a 19. század második felében a romantikus zongoraművészet egyik legnagyobb mesterének számított. Hans von Bülow "a zongora Berliozjának", az UGK professzorának nevezte. Muszorgszkij Borisz Borogyinja – „démoni és pokoli”, Ferruccio Busoni Lisztről azt írta, hogy „a Beethoven után élt legnagyobb zeneszerzők közé sorolható: Chopin, Schumann, Alkan és Brahms”. Anton Rubinstein ötödik zongoraversenyét az Alkannak dedikálta [4] .

Alkan műveit kivételes technikai összetettség jellemzi. 24 etűdje (12 dúr, op.35 és 12 moll, op.39) technikai kifinomultságban még Liszt Ferenc Transzcendentális etűdjeit is felülmúlja. A „ 12 etűd minden kisebb hangnemben” op.39 pedig a legösszetettebb etűdciklus nemcsak Alkan művében, hanem az egyik legnehezebb etűdciklus az egész zenei kultúrában. A humor nem volt idegen Alkantól: övé különösen a „Temetési menet c-mollban egy papagáj haláláért” három oboára, fagottra és énekesekre.

Az Alkan átiratai között szerepelnek Mozart és Beethoven zongoraversenyei, Haydn zongoraszólóra írt szimfóniái, valamint Händel Messiás oratóriumának és Mozart Don Giovanni című operájának töredékei pedálosra.

Az Alkan zenéje közel egy évszázadon át kiesett a zongoristák aktív repertoárjából, nem utolsósorban nehézségei miatt. A 20. század második felében viszont felélénkült az érdeklődés iránta Raymond Leventhal és Bernard Ringeisen interpretációi , majd a 20-21. század fordulóján az Alkan Jack Gibbons , Marc repertoárjának szerves részévé vált. -Andre Hamelin , Yuri Favorin és Vincenzo Maltempo.

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Valentin Alkan // Encyclopædia Britannica 
  2. ↑ 1 2 Charles Valentin Alkan // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  3. ↑ 1 2 Charles-Valentin Morhange Alkan // Musicalics  (fr.)
  4. ↑ Kuprina E. Yu., Bayazitova D. I. Alkán kód // PHILHARMONICA. Nemzetközi Zenei Folyóirat. - 2019. - 2. szám - P.63-82 . Letöltve: 2021. szeptember 7. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 7..

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Fotó, videó és hang
Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák
Genealógia és nekropolisz