Tsereteli, Mihail Georgievich
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. december 3-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .| Mikheil (Mikhako) Georgievich Tsereteli | |
|---|---|
| szállítmány. მიხეილ (მიხაკო) გიორგის ძე წერეთელი | |
| Születési név | szállítmány. მიხეილ წერეთელი |
| Születési dátum | 1878. december 23 |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1965. március 2. (86 évesen) |
| A halál helye | München , Bajorország , Nyugat-Németország |
| Ország | |
| Foglalkozása | diplomata , régész , történész , egyetemi oktató , orientalista |
| Díjak és díjak |
|
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Михаил Георгиевич Церетели ( груз. მიხეილ გიორგის ძე წერეთელი , нем . Michael von Zereteli ; 23 декабря 1878 , Цхруквети [d] , Кутаисская губерния , Российская империя — 2 марта 1965 , Мюнхен , Бавария , ФРГ ) — грузинский князь, историк, филолог, szociológus, publicista és diplomata.
Életrajz
Királyi családból. Vaszilij Tsereteli (1862-1937) öccse .
Diákéveiben részt vett a grúz nemzeti demokratikus mozgalomban. 1907-ben Varlam Cherkezishvilivel és Giorgi Gvazavával együtt kiadta a Georgian Thought c.
A Heidelbergi Egyetemen szerzett diplomát ( 1911 ), 1913-ban védte meg szakdolgozatát. 1914 - től 1918- ig a Heidelbergi Egyetemen tanított .
Ugyanakkor 1914-1917 között a Grúz Függetlenségi Bizottság egyik vezetője volt ; ebben a minőségében titokban Grúziába látogatott, hogy tárgyalásokat folytasson a grúz mensevikek vezetőjével , Noah Zhordaniaval .
Grúzia függetlenségének 1918 -as kikiáltása után a Grúz Demokratikus Köztársaság svédországi és norvégiai nagykövete volt , majd 1919-ben a Tbiliszi Egyetem professzoraként tért vissza Grúziába .
Grúzia szovjet csapatok általi megszállása után 1921 márciusában emigrált . 1921-1933 között Brüsszelben , 1933-1945 - ben a Berlini Egyetem professzora volt . 1945 óta Münchenben élt és dolgozott.
Az emigráció éveiben tagja volt az európai grúz politikai emigránsok szervezetének - a Grúz Nemzeti Bizottságnak. 1925-1954 között a Tetri Giorgi ("Fehér Giorgi") grúz hazafias politikai szervezet egyik vezetője volt .
A Levilszkoje temetőben temették el .
Tudományos tevékenység
Tsereteli tudományos munkáit Grúzia és általában a Kaukázus történetének szentelik . Közelebbről publikált egy összehasonlító elemzést a sumer és grúz nyelvről ("Sumer and Georgian" monográfia, Tiflis , 1912 , grúz nyelven; kiegészített angol fordítás - a londoni "Journal of the Royal Asiatic Society", 45. köt. -48, 1913 - 1916 ), "A hettiták országa , népei, nyelvei, története és kultúrája" című monográfiát ( Isztambul , 1924 , grúz nyelven), a "Georgia and the World War" című könyvet ( németül Georgien und der Weltkrieg Zürich ( más források szerint Potsdam ), 1915 ) és "A Kaukázus faji és kulturális problémái" ( németül: Rassen- und Kulturprobleme des Kaukasus ; Berlin , 1916 , a Német-Grúz Társaság kiadása). 1955 -ben Tsereteli kiadta Shota Rustaveli „A lovag a párducbőrben ” című versének németre fordítását (Der Ritter im Pantherfell. München, 1955) .
Kompozíciók
- Sumér és grúz: tanulmány az összehasonlító filológiából // JRAS, 1913-1916 - 45-48. sz.
- Georgien und der Weltkrieg. [Potsdam], [1915] (2. kiadás - Weimar: Kiepenheuer, 1916; angol változat - Georgia and the war. Zürich: Orient Publishing Company, 1916) .
- La George et la guerre actuelle. Zürich: Orient-Verl., 1915 (2. kiadás - Lausanne: Libraire Nouvelle, 1917) .
- Rassen- und Kulturprobleme des Kaukasus // Osteuropäische Zukunft, 1916 - 3-5. sz. S. 38-40, 57-59, 75-78.
- Rassen- und Kulturprobleme des Kaukasus. Berlin: Welt-Verlag, 1916.
- Les droits du peuple géorgien: rapport présenté au IIIe congrès de l'Union des Nationalités tenu à Lausanne au mois de juin 1916. Lausanne: Union des Nationalités, 1916.
- Die Befreiung Polens und das Nationalitätenprinzip bei den Zentralmächten und bei der Antant. Bern: F. Wyss, 1917.
- Die Rechte Georgiens. Berlin: Der neue Orient, 1917.
- Gilgamesiani. Babilonusi eposi. Isztambul, 1924.
- Die neuen ḫaldischen Inschriften König Sardurs von Urarṭu (um 750 v. Chr.): Ein Beitrag zur Entzifferung des aldischen. Heidelberg: C. Winter, 1928.
- Études Ourartéennes. Párizs: Pr. Univ. de France, 1953-1959.
- Das Leben des Koenige Dawith (Dawith II. 1089-1125) / / Bedi Kartlisa (Revue de Kartvelologie), 1957 - No. 2-3, pp. 45-73.
- Das Sumerische und das Georgische // BK, 1959 - 32-33.
Irodalom M. Tsereteliről
- Levan Z. Urushadze, A "Tetri Giorgi" grúz hazafias politikai szervezet történetéről - J. "Amirani", XXI, Montreal-Tbiliszi, 2009, p. 166-204 (grúz nyelven).
- Levan Z. Urushadze, A szellem halhatatlansága (Mikhako Tsereteli), Artanuji Kiadó, Tbiliszi, 2012, 258 p. (grúz nyelven).
Lásd még
Linkek
 |
| |||
|---|---|---|---|---|