Khunisavank

Khunisavank ( örményül  Խունիսավանք ) egy 9-10. századi örmény kolostor [1] . A kolostor romjai a Getabek folyó bal partján, az azerbajdzsáni Gadabay régióban [3] található Soukbulak (korábbi Komintern) [2] falu déli részén találhatók .

Építészet

A templom – az egyetlen fennmaradt épület – falai durván faragott kőből épültek, minden dísztől mentesen. Az egyetlen bejárat a nyugati oldalon található, a kupola nyolcszögletű dobja négy keskeny ablakkal rendelkezik, a falak kupolás négyzete vitorlák segítségével halad át a kupolába . A templomot belülről szinte teljesen megőrzött mészhabarcs borítja. A feliratok nem maradtak fenn [4] . Khunisavank környékén épületromok találhatók, amelyek nagy részét ma sűrű erdő borítja [5] .

Történelem

A Khunisavank kolostort a 9. században [3] építették, az arab uralom alóli felszabadulást követő időszakban, amelyet az újjáéledő örmény királyság felemelkedése jellemez . Ugyanabban a keresztes stílusban és hasonló kupolával, mint Khunisavank főtemploma, a varazgi kolostor (ma Lachin régió ) temploma épült [6] .

M. Barkhudaryants "Artsakh" című könyvében 1895-ben ezt írta:

Nor-Getabektől keletre, a Getabek bal partján épült, mellette található Mollalu tatár falu. A kis kolostor gyönyörű építészettel rendelkezik, de mára elhagyatott.

Lásd még

• Az örmény templomok listája a modern Azerbajdzsán területén
• Ani királyság
• Gadabay régió
• Örmény építészet

Jegyzetek

1. ↑ Maria Adelaide Lala Comneno, Pablo Cuneo, Setrag Manoukian. Garabagh. - OEMME Edizioni, 1988. - 85. o.Eredeti szöveg  (olasz)[ showelrejt] A Khunisavank' (IX-X. század) templomának uralma Ketabek tartományban. Ruderi della chiesa del monastero di Khunisavank' (IX-X sec.) nella provincia di Ketabek. La pianta cruciforme nelle sue diverse varie rappresenta una delle modalità più tipiche dell'architettura armena dei secoli V-VII; si possono trovare chiese con questa tipologia in quasi tutte le regioni abitate a quell'epoca dagli armeni.
2. ↑ Ս. Կարապետյան . Հյուսիսային Արցախ . - Ե. : Գիտություն, 2004. - P. 85. - 616 p. — (ՀՃՈՒ գիտական ուսումնասիրություններ). — ISBN 5-8080-0566-3 .
3. ↑ 1 2 3 M. Barkhudaryants, "Artsakh", Baku (1895), 314. o.
4. ↑ Karapetyan S. G. խ երկու եկեղեցիներ ն (két keresztkupolás templom az artza területén)  (Arm.)  // պ բ հ = Történelmi-filológiai folyóirat. - 1983. - Փետրվար. - Էջ 203-205 . — ISSN 0135-0536 .
5. ↑ Ս. Մելիք-Բախշյան . Հայոց պաշտամունքային վայրեր . - Ե. : ԵՊՀ հրատարակչություն, 2009. — 432 + 10 p. - 500 példányban.  - ISBN 978-5-8084-1068-8 .
6. ↑ Jean-Michel Thierry. Eglises et Couvents du Karabagh. - Antelais, 1991. - 87. o.

Irodalom

• Makar Barkhudaryants püspök . Artsakh = Արցախ / ösz. és készülj fel. szöveg B. A. Grigorjan, V. G. Grigorjan, ford. N. Aleksanjan. - Szentpétervár. , B .: Nauka , Aror, 2009 (1895). — 384 p. - 1000 példányban.  - ISBN 978-5-02-025551-7 .
• Ե. Լալայան . Գանձակի գավառ. — Թիֆլիս , 1899.

Linkek

• ARTSAKH MŰVÉSZETÉNEK ÉS ÉPÍTÉSZETÉNEK RÖVID TÖRTÉNETE – NAGORNO  KARABAKH
• Fotók a kolostorról