fel nem ismert állapot | |||||
Herceg-Bosna Horvát Köztársaság | |||||
---|---|---|---|---|---|
bosn. és horvát Hrvatska Republika Herceg-Bosna szerb. Herceg-Bosna Hrvatska Köztársaság | |||||
|
|||||
← → 1991. november 18. - 1996. augusztus 14 | |||||
Főváros | Mostar nyugati része | ||||
nyelvek) | horvát | ||||
Hivatalos nyelv | horvát | ||||
Pénznem mértékegysége | horvát dinár | ||||
Államforma | parlamentáris köztársaság | ||||
kormánypárt | Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség | ||||
államfők | |||||
Az elnök | |||||
• 1991. november 18. – 1994. február 8 | Boban társ | ||||
• 1994. február 8. – 1996. augusztus 14 | Kresimir Zubak | ||||
miniszterelnök | |||||
• 1993. november 20. – 1996. június 16 | Jadranko Prlic | ||||
• 1996. június 16 - augusztus 14 | Pero Markovic | ||||
Sztori | |||||
• 1991. június 25 | Jugoszlávia felbomlása | ||||
• 1991. november 18 | A Herzeg-Bosznia Horvát Nemzetközösség megalapítása | ||||
• 1993. augusztus 28 | Függetlenségi Nyilatkozat (Bosznia és Hercegovinából) | ||||
• 1994. március 18 | Csatlakozás a Muszlim-Horvát Föderációhoz | ||||
• 1995. december 14 | Bosznia-Hercegovina területi integritásának helyreállítása | ||||
• 1996. augusztus 14 | megszüntetése | ||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Herceg-Bosna Horvát Köztársaság ( Bosn. és horvát Hrvatska Republika Herceg-Bosna , szerb. Herceg-Bosna Hrvatska Köztársaság (szó szerint fordítva : Horvát Hercegovinai Köztársaság-Bosznia ) egy el nem ismert állam Bosznia - Hercegovinában , amely 1991-1994 között létezett, Jugoszlávia összeomlása és a boszniai háború eredményeként jött létre . Herceg-Bosna fővárosa Nyugat-Mosztar volt . Herzeg-Bosna 1994-ben szűnt meg, amikor a Washingtoni Megállapodás aláírása után csatlakozott a Bosznia-Hercegovinai Föderációhoz . 1995 óta, a Daytoni Megállapodás után, a volt Herceg-Bosna Köztársaság területét Bosznia-Hercegovina két alanya (entitása) egyikének különálló kantonjai osztották fel .
A Horvát Köztársaságban (Horvát Demokratikus Nemzetközösség) kormányzó párt szervezte és ellenőrizte a párt bosznia-hercegovinai fiókját (Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Unió ). 1991 végén a párt vezető pozícióit a legradikálisabb erők vették át Mate Boban, Dario Kordic és mások vezetésével, Franjo Tudjman és Gojko Shushak támogatásával.
1991. november 18-án Mate Boban és Dario Kordic, akit később a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszék háborús bűnökért elítélt, bejelentette a Herceg-Bosna Horvát Nemzetközösség létrehozását, amely egy különálló politikai, kulturális, gazdasági és területi egységként működik. Bosznia-Hercegovina területén.
Herzeg-Bosna vezetése (főleg 1992 májusa óta, vagyis miután Bosznia-Hercegovina áprilisban kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától ) részt vett azon települések „horvátosításában” (etnikai tisztogatásban), amelyekről azt állították, hogy Herceg részei. Boszna. Folyamatosan nőtt a nem horvát (különösen a bosnyák) lakossággal szembeni üldöztetés és diszkrimináció száma. A Horvát Védelmi Tanács, a horvát katonai alakulatok átvették az irányítást a helyi boszniai vezetők számos önkormányzata felett. A horvát hatóságok katonai erő segítségével lefoglalták és átvették az irányítást a médiában. Bevezették a horvát szimbólumokat és valutát, az iskolákban pedig a horvát programokat és a horvát nyelvet. Sok bosnyákot és szerbet eltávolítottak az állami és magánvállalkozásokból; a humanitárius segítség kezelhető volt, és a bosnyákokra és szerbekre korlátozódott. Sokukat a koncentrációs táborokba deportálták: Heliodromot, Dretelyt, Gabelát, Voino-t és Sunye-t.
A HDZ részt vett Bosznia-Hercegovina három etnikai köztársaságra való felosztásáról szóló genfi tárgyalásokon, amelyet a boszniai fél nem fogadott el. 1993. augusztus 28-án Herzeg-Bosna horvát közössége Herzeg-Bosna Horvát Köztársaságnak nyilvánította magát. Első elnöke Mate Boban második elnöke Zubak volt Herceg-Bosna függetlenségét egyetlen állam sem ismerte el. A bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság 1992. szeptember 14-én, majd 1994. január 20-án ismét törvényen kívül helyezte Herceg-Bosnát.
Herceg-Bosna vezetői (Jadranko Prlic, Bruno Stoich, Slobodan Praljak , Milivoj Petkovic , Valentin Coric és Berislav Pusic) ellen emberiesség elleni bűncselekmények, a genfi egyezmények súlyos megsértése és a genfi egyezmények megsértése miatt indult eljárás az ICTY -nél. törvények és háborús szokások.
Franjo Tudjman és Herzeg-Bosna vezetése közötti titkos beszélgetések leiratából kiderült, hogy Bosznia-Hercegovinát fel akarják osztani Horvátország és Szerbia között [1] .
A nyugati országok kezdetben negatívan fogadták a független horvát állam létezését Bosznia-Hercegovina területén . 1994-ben az ő nyomásukra Herceg-Bosna megszűnt, és a Washingtoni Megállapodás aláírásával belépett a Bosznia-Hercegovinai Muszlim-Horvát Szövetségbe .
1995 óta, a Daytoni Megállapodást követően a Herceg-Bosna Köztársaság területét Bosznia-Hercegovina két alanya (entitása) egyikének kantonjai osztották fel .
Az utóbbi időben egyre több kezdeményezés született Herceg-Bosna helyreállítására, egy harmadik entitás létrehozására Bosznia-Hercegovinában. Ivo Miro Jović kezdte 2005-ben Nem akarom szemrehányást tenni a boszniai szerbeknek, de ha van saját Szerb Köztársaságuk , akkor létre kell hozni egy horvát és egy bosnyák (muzulmán) köztársaságot is. " [2] . Bosznia-Hercegovina horvát hivatalos hatóságai ellenzik az ilyen kezdeményezéseket, de néhány horvát politikus támogatja egy harmadik (horvát) hatóság létrehozásának gondolatát [3] .
Dragan Covic , az egyik fő boszniai horvát párt, a Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Unió elnöke kijelentette, hogy „... minden horvát pártnak elő kell terjesztenie egy javaslatot Bosznia három etnikai egységre, Szarajevó pedig különálló egységre történő felosztására. vidék. A horvát politikusoknak egy új alkotmány kezdeményezőinek kell lenniük, amely ugyanazokat a jogokat biztosítaná a horvátoknak, mint a többi népnek. Minden szövetségi részlegnek meglesz a maga törvényhozó, végrehajtó és bírósági szerve.” Azt is megjegyezte, hogy a jelenlegi két tantárgyból álló rendszer tarthatatlan, mivel a horvátok asszimilációnak vannak kitéve, és megfosztják őket az alapvető emberi jogoktól a bosnyákokkal való szövetségben.
2009. január 26-án Bosznia-Hercegovina három legnagyobb, muszlimokat, szerbeket és horvátokat képviselő pártjának vezetői a Szerb Köztársaság nem hivatalos fővárosában tartott tanácskozáson közös döntést hoztak a meglévő rendszer megváltoztatásáról. Bosznia-Hercegovina négy nemzeti közigazgatási egységre osztva [4] .
A horvát kérdés Bosznia-Hercegovinában 2011 elején ismét eszkalálódott. 2011. április 19-én Mostarban tartották a „Horvát Nemzetgyűlést”, amelyen az ország tíz horvát pártjának 500 küldötte vett részt. A bosznia-hercegovinai horvát pártok vezetői alkotmányreformot követeltek az ország közigazgatási-területi átszervezése és "a horvát nép marginalizálódásának megszüntetése" céljából. A horvát nemzetgyűlés kezdeményezéséhez legalább három területi egység – muszlim, szerb és horvát – létrehozására van szükség. „Csak egy alapvető alkotmányreform, amely biztosítaná a teljes intézményi egyenjogúságot és az ország új közigazgatási-területi struktúráját több szövetségi egységre alapozva, amelyek közül legalább egy horvát többségű lenne, garantálhatja a valódi egyenlőséget. a horvát nép Bosznia-Hercegovinában” – áll a mostari határozatban [5] .