Herceg-Bosna Horvát Köztársaság

fel nem ismert állapot
Herceg-Bosna Horvát Köztársaság
bosn. és horvát Hrvatska Republika Herceg-Bosna
szerb. Herceg-Bosna Hrvatska Köztársaság
Zászló Címer
    1991. november 18.  - 1996. augusztus 14
Főváros Mostar nyugati része
nyelvek) horvát
Hivatalos nyelv horvát
Pénznem mértékegysége horvát dinár
Államforma parlamentáris köztársaság
kormánypárt Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség
államfők
Az elnök
 •  1991. november 18.1994. február 8 Boban társ
 •  1994. február 8.1996. augusztus 14 Kresimir Zubak
miniszterelnök
 •  1993. november 20.1996. június 16 Jadranko Prlic
 •  1996. június 16 - augusztus 14 Pero Markovic
Sztori
 •  1991. június 25 Jugoszlávia felbomlása
 •  1991. november 18 A Herzeg-Bosznia Horvát Nemzetközösség megalapítása
 •  1993. augusztus 28 Függetlenségi Nyilatkozat (Bosznia és Hercegovinából)
 •  1994. március 18 Csatlakozás a Muszlim-Horvát Föderációhoz
 •  1995. december 14 Bosznia-Hercegovina területi integritásának helyreállítása
 •  1996. augusztus 14 megszüntetése
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Herceg-Bosna Horvát Köztársaság ( Bosn. és horvát Hrvatska Republika Herceg-Bosna , szerb. Herceg-Bosna Hrvatska Köztársaság (szó szerint fordítva : Horvát Hercegovinai Köztársaság-Bosznia ) egy el nem ismert állam Bosznia - Hercegovinában , amely 1991-1994 között létezett, Jugoszlávia összeomlása és a boszniai háború eredményeként jött létre . Herceg-Bosna fővárosa Nyugat-Mosztar volt . Herzeg-Bosna 1994-ben szűnt meg, amikor a Washingtoni Megállapodás aláírása után csatlakozott a Bosznia-Hercegovinai Föderációhoz . 1995 óta, a Daytoni Megállapodás után, a volt Herceg-Bosna Köztársaság területét Bosznia-Hercegovina két alanya (entitása) egyikének különálló kantonjai osztották fel .

Történelem

A Horvát Köztársaságban (Horvát Demokratikus Nemzetközösség) kormányzó párt szervezte és ellenőrizte a párt bosznia-hercegovinai fiókját (Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Unió ). 1991 végén a párt vezető pozícióit a legradikálisabb erők vették át Mate Boban, Dario Kordic és mások vezetésével, Franjo Tudjman és Gojko Shushak támogatásával.

1991. november 18-án Mate Boban és Dario Kordic, akit később a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszék háborús bűnökért elítélt, bejelentette a Herceg-Bosna Horvát Nemzetközösség létrehozását, amely egy különálló politikai, kulturális, gazdasági és területi egységként működik. Bosznia-Hercegovina területén.

Herzeg-Bosna vezetése (főleg 1992 májusa óta, vagyis miután Bosznia-Hercegovina áprilisban kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától ) részt vett azon települések „horvátosításában” (etnikai tisztogatásban), amelyekről azt állították, hogy Herceg részei. Boszna. Folyamatosan nőtt a nem horvát (különösen a bosnyák) lakossággal szembeni üldöztetés és diszkrimináció száma. A Horvát Védelmi Tanács, a horvát katonai alakulatok átvették az irányítást a helyi boszniai vezetők számos önkormányzata felett. A horvát hatóságok katonai erő segítségével lefoglalták és átvették az irányítást a médiában. Bevezették a horvát szimbólumokat és valutát, az iskolákban pedig a horvát programokat és a horvát nyelvet. Sok bosnyákot és szerbet eltávolítottak az állami és magánvállalkozásokból; a humanitárius segítség kezelhető volt, és a bosnyákokra és szerbekre korlátozódott. Sokukat a koncentrációs táborokba deportálták: Heliodromot, Dretelyt, Gabelát, Voino-t és Sunye-t.

A HDZ részt vett Bosznia-Hercegovina három etnikai köztársaságra való felosztásáról szóló genfi ​​tárgyalásokon, amelyet a boszniai fél nem fogadott el. 1993. augusztus 28-án Herzeg-Bosna horvát közössége Herzeg-Bosna Horvát Köztársaságnak nyilvánította magát. Első elnöke Mate Boban második elnöke Zubak volt Herceg-Bosna függetlenségét egyetlen állam sem ismerte el. A bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság 1992. szeptember 14-én, majd 1994. január 20-án ismét törvényen kívül helyezte Herceg-Bosnát.

Herceg-Bosna vezetői (Jadranko Prlic, Bruno Stoich, Slobodan Praljak , Milivoj Petkovic , Valentin Coric és Berislav Pusic) ellen emberiesség elleni bűncselekmények, a genfi ​​egyezmények súlyos megsértése és a genfi ​​egyezmények megsértése miatt indult eljárás az ICTY -nél. törvények és háborús szokások.

Franjo Tudjman és Herzeg-Bosna vezetése közötti titkos beszélgetések leiratából kiderült, hogy Bosznia-Hercegovinát fel akarják osztani Horvátország és Szerbia között [1] .

Herceg-Bosna felszámolása

A nyugati országok kezdetben negatívan fogadták a független horvát állam létezését Bosznia-Hercegovina területén . 1994-ben az ő nyomásukra Herceg-Bosna megszűnt, és a Washingtoni Megállapodás aláírásával belépett a Bosznia-Hercegovinai Muszlim-Horvát Szövetségbe .

1995 óta, a Daytoni Megállapodást követően a Herceg-Bosna Köztársaság területét Bosznia-Hercegovina két alanya (entitása) egyikének kantonjai osztották fel .

Armed Forces

Jelenlegi helyzet

Az utóbbi időben egyre több kezdeményezés született Herceg-Bosna helyreállítására, egy harmadik entitás létrehozására Bosznia-Hercegovinában. Ivo Miro Jović kezdte 2005-ben Nem akarom szemrehányást tenni a boszniai szerbeknek, de ha van saját Szerb Köztársaságuk , akkor létre kell hozni egy horvát és egy bosnyák (muzulmán) köztársaságot is. " [2] . Bosznia-Hercegovina horvát hivatalos hatóságai ellenzik az ilyen kezdeményezéseket, de néhány horvát politikus támogatja egy harmadik (horvát) hatóság létrehozásának gondolatát [3] .

Dragan Covic , az egyik fő boszniai horvát párt, a Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Unió elnöke kijelentette, hogy „... minden horvát pártnak elő kell terjesztenie egy javaslatot Bosznia három etnikai egységre, Szarajevó pedig különálló egységre történő felosztására. vidék. A horvát politikusoknak egy új alkotmány kezdeményezőinek kell lenniük, amely ugyanazokat a jogokat biztosítaná a horvátoknak, mint a többi népnek. Minden szövetségi részlegnek meglesz a maga törvényhozó, végrehajtó és bírósági szerve.” Azt is megjegyezte, hogy a jelenlegi két tantárgyból álló rendszer tarthatatlan, mivel a horvátok asszimilációnak vannak kitéve, és megfosztják őket az alapvető emberi jogoktól a bosnyákokkal való szövetségben.

2009. január 26-án Bosznia-Hercegovina három legnagyobb, muszlimokat, szerbeket és horvátokat képviselő pártjának vezetői a Szerb Köztársaság nem hivatalos fővárosában tartott tanácskozáson közös döntést hoztak a meglévő rendszer megváltoztatásáról. Bosznia-Hercegovina négy nemzeti közigazgatási egységre osztva [4] .

A horvát kérdés Bosznia-Hercegovinában 2011 elején ismét eszkalálódott. 2011. április 19-én Mostarban tartották a „Horvát Nemzetgyűlést”, amelyen az ország tíz horvát pártjának 500 küldötte vett részt. A bosznia-hercegovinai horvát pártok vezetői alkotmányreformot követeltek az ország közigazgatási-területi átszervezése és "a horvát nép marginalizálódásának megszüntetése" céljából. A horvát nemzetgyűlés kezdeményezéséhez legalább három területi egység – muszlim, szerb és horvát – létrehozására van szükség. „Csak egy alapvető alkotmányreform, amely biztosítaná a teljes intézményi egyenjogúságot és az ország új közigazgatási-területi struktúráját több szövetségi egységre alapozva, amelyek közül legalább egy horvát többségű lenne, garantálhatja a valódi egyenlőséget. a horvát nép Bosznia-Hercegovinában” – áll a mostari határozatban [5] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. Horvátország be akarta csatolni Boszniát (elérhetetlen link) . Letöltve: 2012. augusztus 13. Az eredetiből archiválva : 2013. május 8.. 
  2. A boszniai horvátok saját "köztársaságukat" követelik, ha a szerbeknek lesz köztársaságuk
  3. Bosznia: táblázat övezeti javaslat Archiválva 2014. február 22.
  4. Bosznia-Hercegovina: "Inkább nem lesz Bosznia-Hercegovina, mint a Bosznia-Hercegovina".
  5. A boszniai horvát vezetők Bosznia-Hercegovina újjáépítését követelik

Linkek