Hong Myung-hee (író)

Hong Myung Hee
Születési dátum 1888 [1] [2]
Születési hely
Halál dátuma 1968. március 5.( 1968-03-05 ) [1] [2]
A halál helye
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása író , politikus , újságíró

Hong Myung Hee ( kor. 홍명희 ? ,洪命熹? ; 1888. július 3., Kwesan , Chungcheongbuk -do , Joseon  – 1968. március 5. , KNDK ) koreai és észak-koreai író , közéleti személyiség , államférfi .

Életrajz

Dongburi faluban született a modern Kwesan körzet területén , Chungcheongbuk-do [3] tartományban, gazdag családban, de korán elvesztette édesanyját, és mostohaanyja nevelte.

Miután szülőföldjén középfokú végzettséget szerzett, 1908-1910-ben Tokióban tanult a Tansei Iskolában [4] ; Korea Japán általi 1910-es annektálása után visszatért Koreába [5] .

1919-ben részt vett a Japán-ellenes Március 1. Mozgalomban , ennek egyik vezetője lett; a mozgalom leverése után kénytelen volt Kínába emigrálni és egy ideig szegénységben élt Sanghajban , de aztán visszatért hazájába [6] . Az 1920-as években a Dong'a Ilbo ( Kor. 동아일보 ) című újság főszerkesztője [7] . Ebben az időszakban Hong Myung Hee-t többször letartóztatták, és rövid börtönbüntetésre ítélték Japán-ellenes kijelentései és cikkei miatt. Számos forrás szerint ugyanezen 1920-as években kezdett érdeklődni a marxizmus iránt, sőt egy ideig egy földalatti kommunista cellában is tartózkodott [8] . 1927-ben egyik alapítója lett a "Modern Kritika" ( Kor. 현대평론 ) irodalomkritikai egyesületnek [9] és az úgynevezett " Megújulási Társaságnak " ( Kor. 신간회 , Shinganhwe ) [10] . hazafias japánellenes tevékenység.

Korea 1945-ös felszabadulása idején az Irodalmi Egyesület élén állt [11] . Kezdetben az ország déli részébe került, ahol részt vett a baloldali mozgalomban: tagja volt a Koreai-félsziget feletti ENSZ -gyámság felállítását ellensúlyozó bizottság vezetőségének [12] , ill. 1947 júliusában, Yeo Un-hyun meggyilkolása után a Munkás Néppárt élén állt [13] . 1948 februárjában állítólag titokban meglátogatta a KNDK- t [14] , és ugyanazon év áprilisában, egy második utazás után, ott is maradt [15] . Ugyanezen év szeptemberében a KNDK Miniszteri Kabinetjének egyik alelnöke lett [16] , és 1962-ig töltötte be ezt a posztot.

1961. május 13-án a Koreai Munkáspárt részeként a "Béke és Egyesülés Bizottsága" élén állt , amely bírálta a dél-koreai hatóságok tevékenységét [17] . 1953-tól 1956-ig a KNDK Tudományos Akadémia elnöke, 1959-ben az Olimpiai Bizottság elnöke [18] , 1962-ben pedig a Legfelsőbb Népgyűlés Állandó Bizottságának harmadik alelnökévé választották. [19] . 1952-ben Panegyricát írt Kim Ir Szen tiszteletére [20] , amivel kivívta az államfő tetszését; soha nem nyomták el. Egy forrás szerint azonban Hong Myung Hee élete végén vágyott a szöuli évekre [21] .

1968. március 5-én halt meg, és a Hazafias Mártírok temetőjében temették el Phenjanban [ 19] .

Kreativitás

Hong Myung Hee leghíresebb műve a 16. század végének koreai népi hőséről szóló többkötetes történelmi regény , az "Im Gkokjeong" ( koreai 임꺽정 ), amelyet Byeokcho ( koreai 벽초 ) álnéven írt . A mű első, befejezetlen változata 1928. november 21-től 1939. március 11-ig részletekben jelent meg a Joseon Ilbo újságban [22] , 1940 októberében pedig a 조광 kiadó adta ki külön könyvként [23]. , - azonban a japán cenzúrával való fenyegetés miatt Hong Myung Hee úgy döntött, hogy felfüggeszti a munkával kapcsolatos munkát [24] . A Great Soviet Encyclopedia szerint 1954-1956-ban a KNDK-ban jelent meg második, kiegészített kiadása, amely hat kötetből állt [25] .

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Myŏng-hŭi Hong // A tantárgyi terminológia fazettált alkalmazása
  2. ↑ 1 2 홍명희 // Koreai hatósági fájl  (koreai)
  3. ↑ ( 신문  로 ) _ 
  4. ↑ 首席占領皇城新聞 1909. 06. 09.
  5. 2018.02.19 _ _
  6. ↑ 이우탁《김구, 장보고, 앙드레김》 (이우탁, 출판사 동아시아, 2006.) 127.의
  7. ↑ 동아 일보, 임시 주주 총회 사주 김성수 는 동아기자단과 주주들 의 요구 묵살 하고 신간부 조직 조직 조직 대 대 사장 이승훈 이승훈 주필 겸 국장 국장 국장 홍명희 홍명희 홍명희 신간부 조직 조직 조직 대 대 사장 사장 이승훈 근대사 근대사 근대사 근대사 근대사 근대사 근대사 근대사 근대사 근대사 데이타 데이타 데이타 편집 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 국장 주필 주필 이승훈 데이타 데이타 데이타 데이타 데이타 데이타 데이타 데이타 데이타 베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 데이타베이스 연표 연표 연표 연표 연표
  8. ↑ 장세윤, 벽 초 (碧初) 홍명희 (洪命熹) 의 인식 과 민족 한국 독립 연구 제 제 제 15 집 (독립 기념관, 2000.12), 336 ~ 337 ~ 337
  9. ↑ 〈임꺽정〉, 조선에서 옥중작의 첫기록  (koreai) . Hozzáférés időpontja: 2020. november 13.
  10. ↑ "조선상고사" 103회 연재 주도한 안재홍, 단재 설득해 신간회에 신간회에 참여ary 읬회에 참여ary  ) . Hozzáférés időpontja: 2020. november 13.
  11. ↑ 文學同盟中央委員結成大會에서選擧 Archiválva : 2017. március 24. a Wayback Machine - nél 1945.12.15.
  12. ↑ 아! 비운의 역사현장 경교장 (1993, 백범사상실천운동연합) 255
  13. ↑ 여운형 장례식 거행 1947년 08월 03일 (조선일보 1947년 08월 05일)
  14. ↑ 양동안, 1948 년 남 북 관련 된 북한 의 대남 공작 국가 정보 연구 제 3 권 1 호 (한국 국가 정보 학회 학회 2010-08-17) 21. o.
  15. ↑ 장세윤, 벽 초 초 (碧初) 홍명희 (洪命熹) 의 현실 인식 민족 한국 독립 운동사 연구 연구 제 15 집 (독립 기념관, 2000.12), 344. o.
  16. ↑ 김일성내각 組閣을 완료 , 경향신문 (1948. szeptember 11.), 1. o.
  17. ↑ 조국 평화 통일 위원회 대회 대회 대회 (평양, 위원장 홍명희 (洪命憙)) 1961 년 05 월 13 일: ≪ 북한 연표 ≫ 국토 통일원, 1980 년 년
  18. ↑ 북한 올림픽 위원장 홍명희 홍명희 (洪命憙), 남 북 선수단 구성과 관련 위원장 에게 전문 전문 1959 년 07 월 04 일: ≪ 북한 연표 국토 통일원 통일원 통일원, 1980 년 1980 년 년
  19. ↑ 1 2 홍명희사망(洪命熹死亡) 1968.03.06. 경향신문 2면
  20. ↑ 홍명희 _
  21. ↑ 환상의 터널그 시작과 끝:110 중앙일보 1990.05.28 종합 5면
  22. ↑ 진짜 큰 도적은 임꺽정 아닌, 가렴주구 재상들 - 국가기록원  (koreai) . Hozzáférés időpontja: 2020. november 13.
  23. ↑ 신정일. 신정일의 신 택리지: 북한  : [ kor. ] .
  24. ↑ 홍석중의 증언  (koreai) . Hozzáférés időpontja: 2020. november 13.
  25. ↑ Kontsevich, 1978 , p. 354-355.

Irodalom

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Genealógia és nekropolisz