Koleciszto-kardiális szindróma ( Gastrocardialis szindróma, Botkin-szindróma, Remheld-szindróma) - a retrosternalis fájdalom megjelenése, beleértve az ischaemia jeleit az EKG -n, kolecisztitisben szenvedő betegeknél . Először Szergej Botkin írt le ilyen jelenséget, aki maga is epehólyagban szenvedett .
Patogenetikailag a szindróma megjelenése az eperendszer és a szív közötti reflex vagális kapcsolat jelenlétével függ össze . Talán az atrioventricularis blokád megjelenése (1. fokozat) és az EKG-komplexum utolsó részének változásai. Egyes betegeknél pitvari extrasystole figyelhető meg , amely kolecisztektómia után múlik el.
A gasztrokardiális szindróma a szív- és érrendszer munkájában bekövetkező reflexelváltozások összessége, amelyek akkor fordulnak elő, amikor a nyelőcső és a gyomor receptorai izgatottak, érzékenyek a mechanikai és kémiai hatásokra. A rohamok kialakulásának oka a vagus ideg irritációja, amikor a gyomor tele van, vagy a hasüregben megnő a nyomás, ami a koszorúerek görcséhez vezet. A fő megnyilvánulása az akut myocardialis ischaemia tüneteinek kialakulása. A diagnózis a gyomor-bél traktus patológiájának azonosításán alapul, amely a Reimheld-szindróma oka lehet. A kezelés magában foglalja a görcsoldók, nitrátok és béta-blokkolók alkalmazását.
A gasztrokardiális szindróma (Botkin-szindróma) egy olyan patológia, amelyet a modern gasztroenterológia a szív- és érrendszer funkcionális elváltozásaként tart számon, amelynek oka a vagus ideg túlzott izgalma. Gyakran a meglévő vegetatív-érrendszeri rendellenességek hátterében alakul ki.
Számos gasztroenterológus a gasztrokardiális szindrómát a koszorúerek atherosclerotikus elváltozásaival hozza összefüggésbe, tüneteit a koszorúér-keringés „ellopásával” magyarázva, amikor a gyomor túltelik élelmiszertömeggel: a szívben a már megzavart vérkeringés a vér újraeloszlása miatt csökken. túlterhelt gyomorba való beáramlásának eredménye. A gastrocardialis szindrómát szívinfarktushoz hasonló tünetek kialakulása jellemzi. Ez az állapot gyakran fordul elő hiperszténikus testalkatú és hasi elhízással rendelkező embereknél.
A gastrocardialis szindróma jellegzetes jeleinek kialakulásának oka a vagus ideg gerjesztése, amely akkor fordul elő, amikor a mechanoreceptorok (nyúlásra érzékeny) és kemoreceptorok (kemikáliák hatására érzékenyek) irritációjára érzékenyek, amelyek az alsóban találhatók. nyelőcső, gyomor és a bél kezdeti szakaszai. Általában a tünetek akkor jelentkeznek, ha a gyomor túltelített étellel, aerofágia (nagy mennyiségű levegő lenyelése). Az ok a súlyos flatulencia következtében megnövekedett intraabdominalis nyomás is lehet, amikor a vagus ideget egy magasan álló rekeszizom irritálja.
A könnyen ingerlékeny idegrendszerű (hiszteroid típusú) emberek hajlamosak a patológia kialakulására. Gastrocardialis szindróma alakulhat ki a rekeszizom nyelőcsőnyílásának sérvének, a gyomorfekélynek, a nyelőcső daganatainak és a gyomor szívének hátterében.
A betegek fő panaszai a szív- és érrendszer károsodott aktivitásával kapcsolatosak. Jellegzetes roham általában étkezés után alakul ki. Leggyakrabban ritmuszavarok, szívfrekvencia (tachycardia, bradycardia és extrasystole), fájdalom a szív területén. A fájdalom eltérő jellegű lehet – a nyomóstól, a fájótól az égetőig és intenzívig, anginás rohamhoz hasonlít, és halálfélelmet okoz. A fájdalom rövid életű vagy több órán át is eltarthat. A betegek egyértelműen leírják a fájdalom lokalizációját - a bal oldali szegycsont mögött, a szív régiójában.
A támadást némi vérnyomás-emelkedés, szédülés, sápadtság, hideg verejték kíséri. A gasztrocardiás szindróma jellemző vonása a tünetek megszűnése a beteg által kiváltott hányás vagy hosszan tartó levegő böfögés után.
Mivel a gastrocardiás szindróma tünetei általában a szív- és érrendszerből erednek, a betegek gyakran fordulnak kardiológushoz. Ha patológiát észlelnek a gyomor-bél traktusból, a gasztroenterológus vizsgálatát jelzik. A gastrocardialis szindróma diagnózisa a szív patológiáinak (ischaemiás betegség, ritmuszavarok), a mediastinalis szervek egyéb betegségeinek (mediastinitis, mellkasi aorta aneurizma) kizárásán, valamint a gyomor-bél traktus patológiájának azonosításán alapul, ami rohamok kiváltója lehet (hiatus hernia, gyomorfekélyes betegség, gyomor-, nyelőcső daganatok).
A szívbetegség kizárása érdekében a gastrocardialis szindróma gyanújával rendelkező betegek elektrokardiográfiát végeznek. Ugyanakkor a kardiogram nem tárja fel az IHD-re jellemző myocardialis ischaemia jeleit. A támadás idején bradycardia vagy tachycardia regisztrálható. A rekeszizom nyelőcsőnyílásának sérvének diagnosztizálása érdekében kontrasztos radiográfiát végeznek. A hasi szervek ultrahangja lehetővé teszi a máj, a hasnyálmirigy patológiájának kizárását. A gyomorfekély megerősítésére vagy kizárására speciális vizsgálatokat végeznek a Helicobacter pylori kimutatására (respirációs ureáz teszt).
A gastrocardialis szindróma diagnosztizálása során az endoszkópos kutatási módszerek (esophagogastroduodenoscopia) kategorikusan ellenjavalltok a kezelés előtt: a pszichológiai stressz és a nyelőcső és a gyomor receptorzónáinak irritációja a vagus ideg túlzott izgalmához és szívmegálláshoz vezethet.
Ennek a patológiának a kezelésében gasztroenterológus, kardiológus és szükség esetén sebész részvétele szükséges. A gasztrocardiás szindróma kezelése az októl függetlenül diétás terápiát foglal magában, melynek alapja a túlevés megelőzése. A betegnek töredékesen, kis adagokban kell ennie. Korlátozni kell a kémiailag durva élelmiszereket, valamint a túlzott gázképződést kiváltó termékeket. Elhízás jelenlétében szükségszerűen meg kell tenni a súly normalizálására szolgáló intézkedéseket.
A görcsoldó szereket (papaverin, drotaverin) a tervezett étkezés előtt fél órával a rohamok kialakulásának megelőzésére alkalmazzák. Ez a kezelés rendkívül hatékony és jelentősen javítja a betegek életminőségét. A gyógyszeres kezelés nitrátok és béta-blokkolók alkalmazásából áll.
A gasztrointesztinális traktus szerves háttérpatológiájának jelenlétében először az alapbetegség kezelése szükséges. Gyomorfekély esetén specifikus terápiát írnak elő a Helicobacter pylori kiirtására, beleértve az antibakteriális szereket, a protonpumpa-gátlókat és a bizmutkészítményeket. A rekeszizom nyelőcsőnyílásának sérveivel konzervatív terápia lehetséges, amelynek célja a gastrooesophagealis reflux csökkentése, a hasüregben a nyomásnövekedés megelőzése és a gastrocardialis szindróma megelőzése.
A gyógyszeres kezelés hatástalansága miatt, beleértve a rohamok gyakori előfordulását, valamint szövődmények jelenlétében, sebészeti kezelést végeznek. A műtét célja a sérvnyílás varrása, a nyelőcső-rekeszizomszalag erősítése (cruroplasztika), a gyomor rögzítése.
A gastrocardialis szindróma prognózisa kedvező. A betegség jól reagál a korrekcióra, a szervi ok megszüntetésével teljes gyógyulás következik be. A megelőzés az életmód és a táplálkozás normalizálásából, a túlevés megelőzéséből, a napi 5-6-szori étkezésből, a megfelelő szintű fizikai aktivitásból, a normál testsúly fenntartásából áll.