Hobrekke (geológiai képződmény)

A Hobräcke Formáció ( németül  Hobräcke Formation ) egy geológiai képződmény , üledékes kőzetek komplexuma Nyugat - Németországban  - Észak - Rajna - Vesztfáliában és Belgium szomszédos hegyvidéki régióiban . A komplexum üledékei körülbelül 5 millió [2] alatt alakultak ki a Hohenhöfener Formáció (az alsó-devon emsi szakasza) és a Muhlenberg-formáció (a közép-devon eifeli szakasza) közötti intervallumban.

Cím

A név az Ebbe-nyereg vidékén található Hobrekk településről származik [3] , ahol a formáció egyik első referenciaszelvényét tanulmányozták. Jelenleg Hobrekk Hagen városának Dahl közigazgatási körzetéhez tartozik [4]

Általános információk

A Hobrekke-formáció összes lelőhelye (palák, homokkövek, korallok és egyéb mészkövek) azt jelzi, hogy abban az időben a modern Észak-Rajna-Vesztfália jelzett területén sekély mélységű tengeri medence volt, és a forró egyenlítői éghajlat kedvezett a korallok életének. polipok. A tenger medencéje fokozatosan megtelt üledékes kőzetekkel, amelyeket a szomszédos északi kontinens folyói szállítottak.

A Hobrecke-képződmény üledékeinek jellegzetes 300 méteres függőleges profilját Julius Hezeman geológus a következő sorrendben (fentről lefelé) adja meg a Gummersbacher - vályú esetében [5] :

• 90 m: mészkövek, márga, zátony stromatoporát [6] mészkövek, homokos mészkő és pala.
• 75 m: Palák és szoros agyagos homokkövek, masszív homokos mészkövek.
• 80 m: homokkő, pala tengeri partokkal.
• 24 m: pala: márga, homokos mészkő, agyagpala.
• 40 m: zátonykorall mészkövek, márga, homokkő, iszapos mészkövek.

Ezt követően a tektonikus mozgások oda vezettek, hogy a Hobrekke-formáció vízszintes tengeri rétegei a tengerszint fölé emelkedtek, gyűrődésekké gyűrődtek, megdőltek, és repedések és törések miatt különálló, egymáshoz képest eltolt tömbökké törtek .

Jellegzetes kövületek

Julius Hezeman geológus a következő vezetőkövületeket azonosítja a Hobrecke-formációhoz [7] :

• Trilobite Proetus cuvieri
• Trilobite Asteropyge heisdorffensis
• Brachiopoda Hysterolites fuchsi, lateincius
• Brachiopoda Spirifer elegans, undifer
• Brachiopoda Pentamerus globus
• Brachiopoda Athyris eifliensiensis
• Brachiopoda Aulacella prisca
• Brachiopoda Schizophoria schnuri
• Brachiopoda Reticularia aviceps
• Brachiopod Kayseria lencse
• Brachiopoda Productella subaculeata
• Gastropod Merista plebeja
• Gastropod Bellerophon striatus
• Mollusk Avicula placida
• Mollusk Myalina mucronata
• Clam Tentaculites schlotheimi
• Acanthophyllum heterophyllum
• Cyatophyllum planum planum
• Cystiphylloides lamellosus
• Haspia devonica

Érdekes

A Hobrekke formáció szikláin, magasan a Wupper folyó völgye fölött épül fel Bayenburg ( Wuppertal ) falu történelmi és kulturális központja . A falut három oldalról mossa a Wupper folyó vize, a meredek sziklás sziklák pedig szinte bevehetetlenné teszik. Ez a folyó völgyének egyik legszebb szakasza és Wuppertal egyik legvonzóbb területe. Számos kijelölt turistaút fut össze itt, és a sziklás lépcsőkön halad végig Jákob zarándokútja .

Lásd még

• A németországi kövületeket tartalmazó rétegtani egységek listája

Jegyzetek

1. ↑ Zur Fossilführung des Ohler Schiefers (Devon: Eifelium) in West-Sauerland (Rheinisches Schieferergebirge)
2. ↑ 1 2 Hobracke, Észak-Rajna-Vesztfália, Németország
3. ↑ Ebbe-Sattel
4. ↑ Hobräck ​​​​Hagen térképén
5. ↑ Julius Hesemann : Geologie Nordrhein-Westfalien, 2.33 Mitteldevon, p.50 Tabelle 9: Gliederung und Gesteinsausbildung der Unteren Mitteldevons (Eifel-Stufe)
6. ↑ Stromatoporátok (Stromatoporoidea)
7. ↑ Julius Hesemann : Geologie Nordrhein-Westfalien, 2.33 Mitteldevon, p.54 Tabelle 11 Fauna und Flora des Unteren Mitteldevons (Eifel)

Irodalom és térképek

• Alvar H : Zur Biostratigraphie, Faziesentwicklung, Paläoökologie und Paläogeographie der Grenzschichten des Unter- und Mitteldevons im südwestlichen Ebbesattel (Rheinisches Schifergebirge) und Implikationen für die geodinamische Interpretation. Kiadatlan szakdolgozat, FB Geowiss. Univ. Münster, 1985, 206 pp. Munster.
• Fuchs A, Paeckelmann W, Bärtling R : Geologische Karte von Preußen und benachbarten deutschen Ländern. 1: 25 000, List Barmen (4709), 1928, Berlin.
• Helbeck G : Beyenburg. Verein für Heimatkunde Schwelm, Band I, 2007. ISBN 978-3-9811749-1-5
• Hesemann J : Geologie Nordrhein-Westfalens. Verlag Ferdinand Schöningn, Paderborn, 1975, pp. 47-54. ISBN 3-506-71222-5
• Iven C .: Alveolitiden und Heliolitiden aus dem Mittel- und Oberdevon des Bergischen Landes Palaeontographica Abteilung A 167, 1980, S. 121-179.
• Mai A : Die Fossilführung des Mitteldevons im Raum Attendorn-Olpe (West-Sauerland; Rechtsrheinisches Schiefergebirge), Geologie und Paläontologie in Westfalen, 2003 60, 47-79.
• Solle G : Brachyspirifer und Paraspirifer im Rheinischen Devon. Abh. hess. Landesamtes Bodenforsch., 1971, 59, 163 pp. Wiesbaden.
• Struve W : Neues zur Stratigraphie und Fauna des rhenotypen Mittel-Devon. Senckenbergiana Lethaea, 1992, 71(5/6), 503-624, Frankfurt am Main.
• Weddige K, Werner R, and Ziegler W : The Emsian-Eifelian Boundary. Kísérlet korrelációra az Eifel és az Ardennek régiók között. Newsletter in Stratigraphy, 1979, 8, 159-169.

Linkek

• A paleobiológiai adatbázis különféle közreműködői: " Fossilworks: Gateway to the Paleobiology Database ". Archiválva az eredetiből: 2014. július 31. Letöltve: 2014. július 8.
• Zur Fossilführung des Ohler Schiefers (Devon: Eifelium) in West-Sauerland (Rheinisches Schieferergebirge)
• Die Fossilführung des Mitteldevons im Raum Attendorn-Olpe (West-Sauerland; Rechtsrheinisches Schieferergebirge)
• A rajnai faunaközösségek evolúciója a késő emszi és korai eifeli korban: három áttekintés az üledékképződésről, a brachiopodákról és a bioeseményekről

Testvérportálokhoz

Észak-Rajna-Vesztfália    Paleontológia Paleozoikum Földtan Földrajz Tudomány