Hakkoy
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. november 10-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzésekhez
10 szerkesztés szükséges .
Khakkoy ( csecsen Khyakka ) falu a Csecsen Köztársaság Shatoysky kerületében . A Shatoi vidéki település része [2] [3] .
Földrajz
A falu az Argun folyó bal partján található .
A legközelebbi települések: északon - Bolshiye Varandy falu , délkeleten - Shatoy falu , délen - Vashindaroy falu , nyugaton - Syuzhi falu [4] .
Történelem
1977-ben az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete alapján a Tsogunoy farmot Khakkoy névre keresztelték [5] .
Népesség
Látnivalók
-
Hakkoy-tornyok 1868 előtt [9]
-
Hakkoy-tornyok 1910 előtt [10]
-
Felújított Hakkoy-torony.
Az ősi tornyot az Argun bal partján, Shatoitól 1 km-re északnyugatra helyreállították. A torony ötemeletes, piramis lépcsős tetővel. Az északkeleti falon a 2. és 3. emeleten lekerekített ívű ajtónyílások, a 4. emeleten ablak található. A szovjet időszak irodalomban a tornyot Shatoevskaya néven emlegették . a községi tanács központja a faluban volt. Shatoi Hakkoy közelében. A második tornyot ezen a sziklán még 1914-ben semmisítették meg a Shatoi erődben állomásozó csapatok közvetlen tüzelésű ágyúkkal.
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Összoroszországi népszámlálás 2010. 1. kötet. A Csecsen Köztársaság lakosságának száma és megoszlása . Letöltve: 2014. május 9. Az eredetiből archiválva : 2014. május 9.. (Orosz)
- ↑ A Shatoi vidéki közigazgatás vidéki települései (Shatoi körzet) (elérhetetlen link) . Letöltve: 2011. május 20. Az eredetiből archiválva : 2012. február 11.. (határozatlan)
- ↑ A Csecsen Köztársaság 2011. augusztus 29-i 30-RZ törvénye "A Csecsen Köztársaság egyes jogalkotási aktusainak módosításáról" . Letöltve: 2012. február 8. Az eredetiből archiválva : 2018. november 11.. (határozatlan)
- ↑ Csecsenföld térképe archiválva : 2012. március 8. a Wayback Machine -nél 8 MB.
- ↑ Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1977.24.08-i rendelete "A Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság egyes településeinek átnevezéséről" // Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsának Vedomosti. - 1977. - 35. szám (szeptember).
- ↑ A Kaukázusi Régészeti Bizottság által összegyűjtött aktusok / Szerk. D. A. Kobjakova . — Tf. : Típus. Fej. menedzsment Kaukázus alkirálya, 1904. - T. 12.
- ↑ Levéltári Értesítő, 1. sz. Nalchik: A Csecsen Köztársaság Kormányának Levéltári Osztálya, 2013 . (Orosz)
- ↑ 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án. (Orosz)
- ↑ A. V. Komarova, A. P. Ippolitova, N. I. Voronova. Információgyűjtés a kaukázusi hegyvidékiekről:. — Tf. , 1868.
- ↑ V. A. Avie. Történelmi Értesítő // Csecsenföldi utazás:. - Szentpétervár. , 1910. - T. 119.
Irodalom
- A Kaukázusi Régészeti Bizottság által összegyűjtött aktusok / Szerk. D. A. Kobjakova . — Tf. : Típus. Fej. menedzsment Kaukázus alkirálya, 1904. - T. 12.
- Ya.A. Gordin. Kaukázusi Atlantisz. 300 éves háború. - M. : Idő, 2014.
- Okuev Sh.Kh. Regénytrilógia : Második könyv // Föld és vér = Ts1y, Lattiy (csech.) / Szerk. M. Ahmadov. — Gr. : Csecsen-Ingus könyvkiadó, 1987. - 432 p. - 5000 példány.
- A. V. Komarova, A. P. Ippolitova, N. I. Voronova. Információgyűjtés a kaukázusi hegyvidékről. — Tf. , 1868.
- V. A. Avie. Történelmi Értesítő // Csecsenföldi utazás. - Szentpétervár. , 1910. - T. 119.