Ernest-August Hagen | |
---|---|
német Ernst August Hagen | |
Születési dátum | 1797. április 12. [1] |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1880. február 16. [1] (82 évesen) |
A halál helye | |
Állampolgárság (állampolgárság) | |
Foglalkozása | műkritikus , egyetemi oktató , író , költő |
Díjak | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Ernest-August Hagen ( németül: Ernst August Hagen ; 1797. április 12., Königsberg , Porosz Királyság - 1880. február 15. , uo.) - német író és költő , tanár , művészettörténész , művészet- és irodalomtörténész. a tudományok doktora (1821).
Egy gyógyszerész, Karl Gottfried Hagen udvari gyógyszerész családjában született . A fizikus és vízmérnök, Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen akadémikus unokatestvére .
Testvéreivel és a porosz király fiaival, III. Friedrich Wilhelmmel - Friedrich Wilhelmmel és Vilmossal együtt tanult apjával.
Később az Altschadt Gimnáziumban érettségizett . 1816-tól a Königsbergi Egyetemen orvost tanult , majd a Filozófiai Karon folytatta művészeti tanulmányait.
Még diák korában 1820-ban megjelentette az Olfrid und Lisena című költeményt, amelyet Goethe méltat (a Kunst und Altertumban), 1828-ban pedig versgyűjteményt adott ki a fiatal költő.
Göttingen és Dél-Németországon áthaladó kétéves római oktatási útja során találkozott Carl Friedrich Gauss -szal , Johann Wolfgang von Goethével , Jean Paullal és Bertel Thorvaldsennel és másokkal. 1824-ben visszatért szülővárosába, és művészet- és irodalomtörténeti előadásokat kezdett tartani.
1825-ben egyetemi docenssé , 1831-ben rendes tanárrá nevezték ki. Königsbergben irodalom- és művészettörténeti tanszéket töltött be. A Königsbergi Egyetem művészeti gyűjteményeinek gondozásával is megbízták.
1832-ben egyik alapítója volt a Königsbergi Művészeti és Kereskedelmi Egyesületnek, segítette az éves kiállítások szervezését. 1838-ban kezdeményezte az 1841-ben megnyílt Városi Múzeum építését.
Az író művészettörténeti témákra épülő novellái nagy sikert arattak: Norica, nürnbergische Novellen aus alter Zeit (Bresl., 1827; 5. kiadás Lipcse, 1876); "Die Chronik seiner Vaterstadt vom Florentiner Ghiberti" (uo., 1833, 2. kiadás, 1861); "Leonardo da Vinci Mailandban" (1840).
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
---|---|---|---|---|
Genealógia és nekropolisz | ||||
|