Fogarashi, Béla
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. szeptember 16-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .| Fogarashi Béla | |
|---|---|
| Fogarasi Béla | |
| Születési dátum | 1891. július 25 |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1959. április 28. (67 évesen) |
| A halál helye | |
| Polgárság | |
| Foglalkozása | filozófus , egyetemi oktató , újságíró , közgazdász |
| Oktatás | |
| A szállítmány | |
| Díjak | Kossuth-díj ( 1952 ) |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Fogarashi Béla ( magyarul Fogarasi Béla , más néven Fogarashi Alabert ; 1891 . július 25. – 1959 . április 28. ) magyar marxista filozófus .
Életrajz
Fogarashi Béla még 20 éves sem volt, amikor Henri Bergson Bevezetés a metafizikába című művének fordítása révén ismertté vált magyar filozófiai körökben . Az egyetemet 1913-ban fejezték be.
Az I. világháború előtt a magyarországi radikális politikai mozgalom tagja volt , Lukács György munkatársa , tagja a Vasárnapi Körének, amelyben a magyar kultúra olyan személyiségei voltak, mint Balázs Béla , Frederik Antal , Arnold Hauser , Karl Mannheim és mások. Fogarashi volt a kapocs a kör és a Társadalomtudományi Társaság között, és az 1918 márciusában tartott „Konzervatív és progresszív idealizmus” szeminárium, amely olyan gondolkodókat hozott össze, mint Szabó Erwin , Oskar Jasi és Lukács György, e két csoport egyesülését jelentette. 1918 decemberében Lukács mellett belépett a Magyar Kommunista Pártba .
Az 1919-es magyarországi szocialista forradalom után a Magyar Tanácsköztársaság kulturális frontjának kiemelkedő munkatársa, a felsőoktatási rendszer felelőse, valamint a Krasznaja Gazeta (Vörös Újság) szerkesztője. Létrehozta a Marx-Engels Munkásegyetemet, egyúttal intenzíven foglalkozott a marxista önképzéssel Marx és Engels Erwin Szabó által kiadott összegyűjtött művei alapján.
A köztársaság bukása után Bécsbe emigrált . Németországban , majd a Szovjetunióban élt . A dialektika kérdéseivel foglalkozó műveket publikál , az 1930-as évek elejétől professzorként dolgozik . Varga Jevgenyij honfitársa és párttársa meghívására a Szovjetunió Tudományos Akadémia Világgazdasági és Világpolitikai Intézetének munkatársa lesz .
1945 - ben visszatért Magyarországra. 1948 - tól - a Budapesti Tudományegyetem filozófia professzora, 1949 -től - az MTA Társadalom- és Történettudományi Tanszékének elnöke. A Tudományos Akadémia egyik szervezője és alelnöke, 1957-1959 között a Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének igazgatója, a Magyar Filozófiai Szemle című folyóirat szerkesztője .
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Fogarasi Béla // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / szerk. A. M. Prohorov – 3. kiadás. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1969.
Irodalom
- A. N. Dmitrijev. Marxizmus proletariátus nélkül: Georg Lukács és a korai frankfurti iskola (1920-1930-as évek). Európai Egyetem St. Petersburgban, Summer Garden, 2004 ISBN 5-94381-083-8 , ISBN 5-94380-023-9
 |
| |||
|---|---|---|---|---|