| főnix phi | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| kettős csillag | |||||||||||||||||||
| Megfigyelési adatok ( Epoch J2000.0 ) |
|||||||||||||||||||
| jobb felemelkedés | 01 óra 54 perc 22,03 mp [ 1] | ||||||||||||||||||
| deklináció | −42° 29′ 49,02″ [1] | ||||||||||||||||||
| Távolság | 311 ± 7 St. év (95 ± 2 db ) | ||||||||||||||||||
| Látszólagos magnitúdó ( V ) | 5,115 [2] | ||||||||||||||||||
| csillagkép | Főnix | ||||||||||||||||||
| Asztrometria | |||||||||||||||||||
| Radiális sebesség ( Rv ) | 10,44 ± 0,04 [3] km/s | ||||||||||||||||||
| Helyes mozgás | |||||||||||||||||||
| • jobb felemelkedés | −34,77 [4] mas évente | ||||||||||||||||||
| • deklináció | −30.06 [4] mas évente | ||||||||||||||||||
| Parallaxis (π) | 10,4831 ± 0,2468 [4] mas | ||||||||||||||||||
| Abszolút magnitúdó (V) | 0,243 ± 0,076 [5] | ||||||||||||||||||
| Spektrális jellemzők | |||||||||||||||||||
| Spektrális osztály |
B9pHgMn [6] B9V [7] |
||||||||||||||||||
| Színindex | |||||||||||||||||||
| • B−V | −0,06 [2] | ||||||||||||||||||
| • U−B | −0,125 [2] | ||||||||||||||||||
| fizikai jellemzők | |||||||||||||||||||
| Sugár | 9,5R☉ | ||||||||||||||||||
| Kor | 260 millió | ||||||||||||||||||
| Hőfok | 10 399 K [9] | ||||||||||||||||||
| Fényesség | 95L☉ | ||||||||||||||||||
| fémesség | 0,15 [10] | ||||||||||||||||||
| Forgás | 14,7 ± 0,9 km/s [11] | ||||||||||||||||||
| Orbitális elemek | |||||||||||||||||||
| Időszak ( P ) | 3,08 év | ||||||||||||||||||
| főtengely ( a ) | 36,3 10 -3 [6] ″ | ||||||||||||||||||
| Excentricitás ( e ) | 0,589 ± 0,004 | ||||||||||||||||||
| dőlés ( i ) | 93 ± 4,7 [6] °v | ||||||||||||||||||
| Periastrialis korszak ( T ) | 2453766,2 ± 2,2 | ||||||||||||||||||
| Kódok a katalógusokban | |||||||||||||||||||
| FK5 1053 , HD 11753 , HIP 8882 , HR 558 , SAO 215697 , GC 2315 [8] | |||||||||||||||||||
| Információk az adatbázisokban | |||||||||||||||||||
| SIMBAD | adat | ||||||||||||||||||
| Csillagrendszer | |||||||||||||||||||
|
Egy csillagnak 2 összetevője van, paramétereiket az alábbiakban mutatjuk be: |
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
| Információ a Wikidatában ? | |||||||||||||||||||
A Phi Phoenix ( eng. φ Phoenicis ) kettős csillag [6] a Főnix csillagkép déli részén . Szabad szemmel gyengén látható, látszólagos magnitúdója 5,1. [2] A Földről megfigyelt 10,48 mas parallaxis mérés alapján [4] a csillag távolságát 310 fényévre becsülték . A csillag 10,4 km/s sugársebességgel távolodik a Naptól [3] .
A fő komponens egy B9 V spektrális típusú fősorozatú csillag. [7] Kémiailag sajátos csillag - higany-mangán . A csillag felszínén megnövekedett bizonyos elemek, köztük a higany és a mangán, valamint a hélium, kobalt és más elemek mennyisége csökkent [12] . A csillag tömege háromszorosa a Nap tömegének, [6] a fényessége 87-szerese a Napénak [5] 10500 K effektív hőmérsékleten [5] .
A Phi Phoenix felszínének Doppler-módszerrel történő rekonstrukciója azt mutatta, hogy a csillag inhomogén, és különböző kémiai elemszámú régiói vannak. Különösen magas vagy alacsony ittrium-, stroncium-, titán- és krómtartalmú foltok vannak jelen. A különböző korszakok elembőségi térképeinek összehasonlítása azt mutatta, hogy a napfoltok konfigurációja hónapok és évek nagyságrendű időskálán változhat [12] [3] . Az inhomogén eloszlású elemek spektrális vonalai olyan eltéréseket mutatnak, amelyek lehetővé teszik a 9,53 napos forgási periódus pontos meghatározását, és a kémiai bőség hosszú távú változása is megfigyelhető. A foltok elemzése kimutatta, hogy a forgástengely megközelítőleg 53°-os szögben hajlik a látóvonalhoz, és gyenge differenciális forgás is kiderült [3] . A csillagfoltok valószínűleg kis nagyságrendű eltéréseket produkálnak, de ennek megerősítésére nincsenek pontos megfigyelések [13] .
A csillagfoltok és a higany- és mangántartalom kémiai anomáliáinak előfordulásának oka nem tisztázott. Gyakran, mint az Ap- és Bp-csillagoknál , az elemek egyenetlen eloszlása nagy léptékű mágneses térrel jár , de eddig nem találtak mágneses teret ilyen csillagokban. 2012-ben egy tanulmány eredményeit publikálták, melynek során a Phi Phoenixnél gyenge mágneses teret találtak, ami korrelál a foltok elhelyezkedésével, [7] azonban ezek az eredmények megkérdőjeleződnek [5] [14] . Úgy gondolják, hogy a légkörben zajló diffúziós folyamatok felelősek lehetnek a kémiai összetétel anomáliáiért, de ez nem magyarázza meg mennyiségileg a megfigyelt eltéréseket [5] .
A Phi Phoenix egy spektrális kettős csillag , amelynek keringési ideje 1126 nap, keringési excentricitása 0,59. A rendszerben más csillagokra nincs bizonyíték, de régebben a rendszert hármasnak tekintették egy helytelenül meghatározott periódus miatt [6] .
A Phi Phoenix sugárirányú sebességének változékonyságát az első spektrális megfigyelések során fedezték fel 1911-ben, [15] megerősítést 1982-ben kaptak, de a pontos pályára vonatkozóan nem sikerült adatokat szerezni [16]. A pályára vonatkozó első számításokat 1999-ben publikálták, egy keringési ideje 41, 4 nap [17] . Ugyanakkor 1997-ben a Hipparcos katalógusa a Phi Phoenixet asztrometriai binárisként sorolta fel 878 napos periódussal (megoldás egy körpályára). Így a Phi Phoenixet hármas rendszernek kezdték tekinteni, látható, spektroszkópiai és asztrometriai komponensekkel [18] . 2013-ban egy, a FEROS, HARPS és CORALIE spektrográfok nagy felbontású radiális sebességi adatain alapuló tanulmány a keringési periódus becslése közel 1126 nap, de nem 41,4; [3] , talán ez jelzi a spektroszkópiai és asztrometriai komponensek egybeesését. Ugyanebben az évben egy másik vizsgálatban az asztrometriai adatokat a spektrális adatok alapján hasonlították össze a pályával, miközben becsülték a pályahajlást és meghatározták a második csillag tulajdonságait [6] .
A csillagrendszer pályája nagy excentricitással rendelkezik, és úgy tűnik, hogy a 93 ± 4,7°-os dőlésszögben a szélén figyelik meg. A bizonytalanság jelenléte azt jelenti, hogy egy másik összetevő egyik összetevője általi fogyatkozás lehetséges, bár nem valószínű. Ismert dőlés és az elsődleges komponens becsült tömege 3,0 M ⊙ , akkor a bináris tömegfüggvény segítségével megbecsülhetjük a második komponens tömegét 0,91 M ⊙ . A második csillagról azt hiszik, hogy egy sárga törpe, amelynek effektív hőmérséklete körülbelül 5500 K, és a látszólagos magnitúdója 5,7-el nagyobb, mint az elsődleges komponensé. Az alkatrészek közötti átlagos távolság a becslések szerint körülbelül 3,4 AU. [6] .
| Főnix csillagkép csillagai | |
|---|---|
| Bayer | |
| Változók | |
| bolygórendszerek _ | |
| Extragalaktikus | |
| Egyéb | |
| A Főnix csillagkép csillagainak listája | |