Favstos Buzand
| Favstos Buzand | |
|---|---|
| kar. Փավստոս Բուզանդ | |
| Születési dátum | 4. század |
| Halál dátuma | 5. század |
| Ország | |
 A Wikiforrásnál dolgozik | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Favstos Buzand ( Arm. Փավստոս Բուզանդ , a modern orosz nyelvű kiadványokban olykor bizánci Faust ) egy 5. századi örmény történész neve [1] , akit hagyományosan a „Bmutyuzandaran történelmi epikus mű” állítólagos szerzőjének tulajdonítanak. 387-ig terjedő eseményeket írja le. e.
A név életrajza és eredete
Az 5. század második felének történésze, Lazar Parpetsi szerint Faustos Bizáncból származott. Hagyományosan úgy gondolták, hogy Buzand a 4. században élt.
A könyv eredeti címében szereplő első szót - Buzandaran patmutyunk (később Patmutyunk Hayots -ra változtatták - "Örményország története") hagyományosan a szerző nevére való hivatkozásként értelmezték, és a Byuzand - "Bizánc" származékának tekintették. A Favstos (vagy Pavstos) név azzal magyarázható, hogy Nerses környezetében ott van a Pavstos nevű „római származású” nagy püspök, akit a 4. századi események szemtanújaként és a mű szerzőjeként tartottak számon. Ebben a formában - Pavstos Buzand - az 5. század végén már Parpetsi Lázárnál is megtalálható a név [2] [3] .
M. Malkhasyants és A. Perikhanyan megállapításai szerint a buzandaran a pártus bozand szóból származik , amely iráni eredetű, és jelentése "énekes, mesemondó, ashug ", az örmény patmutyunk pedig "meséket, történeteket" jelent. történelmi történetek gyűjteménye. Így a könyv címének jelentésének modern változata „ashug-történetek”, a szerző neve pedig ismeretlennek minősül [2] [3] . Nina Garsoyan megállapításai szerint Örményország története c. 470-ben egy örmény , gyakran rosszul tájékozott a világtörténelem eseményeiről [3] . Garsoyan azt sugallja, hogy a szerző pap volt. James Russell a Harvard Egyetemről szintén örménynek tartja, aki az 5. században élt [1] . Robert Thomson , az Oxfordi Egyetemről megjegyzi, hogy nevét félreértelmezték „Buzandatsi”-nak, azaz „bizáncinak”. A "Buzand" név jelentésének megfejtésének kulcsa magában Favstos könyvének a címében rejlik. A "Buzandaran" név epikus történetek gyűjteményét jelenti [4] .
A modern orosz nyelvű forrásokban néha megtalálható a Faust Bizánc alak [5] .
"Örményország története"
Favstos Buzand munkája hat könyvből állt, amelyek közül az első kettőt nem őrizték meg. Ezek a könyvek Örményország „Kezdettörténetéhez ” tartoztak , amely a „babiloni világjárványtól Krisztus haláláig” tartó időszakot fedi le, valamint a „középtörténelemhez”, amely a kereszténység elterjedésének és megalakulásának időszakát foglalja magában Örményországban, mint államban. vallás. A harmadik korszak - "A végső történelem" - amely több mint 50 évet ölel fel, III. Trdat fia, Khosrov III Kotak (330-339) uralkodásától kezdve Örményország 387-ben történt felosztásáig Sasanian közötti befolyási övezetekre. Irán és Róma ( IV. Khosrov uralkodása alatt ); ez az Arsakid- dinasztiából származó örmény királyok – Khoszrov , Tiran , II . Arsak , Pápa és Varazdat – uralkodásának korszaka . A hozzánk eljutott III., IV., V. és VI. könyv a Végső Történelemhez tartozik.
Favstos Buzand a "Történelem" című művében különleges helyet foglal el a Mamikonyan családból származó sparapeteknek ( főparancsnokoknak ) - Vache, Vasak, Mushegh és Manvel, akik vezető szerepet játszottak Örményország iráni háborúiban.
A "történelem" inkább epikus, mint szigorúan történelmi jellegű [2] . M. Abegyan úgy véli, "lehetetlen ezt a művet feltétel nélkül felhasználni megbízható történelmi forrásként", "mert az alkotó pillanata jelentős helyet foglal el benne". A „Történelem” értéke abban rejlik, hogy más forrásokból ismeretlen információkat közöl a középkori Örményország iránosodó társadalmi szerkezetéről, az örmény egyházról, valamint a már-már elveszett szájhagyományos népművészetről, amely nagy hatást gyakorolt a népességre. a szöveg [2] [3] .
Favstos Buzand Örményország története először 1730-ban jelent meg Isztambulban . Majd Velencében (1832-ben, 1889-ben és 1933-ban), Szentpéterváron (1883) és Tiflisben (1912) adták ki. Ezt a művet lefordították francia, német, orosz és angol nyelvre.
Memória
Pavstos Buzandról neveztek el egy jereváni utcát .
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Faustus - cikk az Encyclopædia Iranica -ból . James R.
- ↑ 1 2 3 4 Pawstos Buzand, Pseudo- , Oxford Dictionary of Byzantium , 1610. o.
- ↑ 1 2 3 4 Review of Nina G. Garsoian, The Epic histories Attributed to Pawstos Buzand, "Buzandaran Patmutiwnk" - Speculum , Vol. 67. sz. 2 (1992. ápr.), p. 414
- ↑ Robert W. Thomson. Örmény irodalmi kultúra a tizenegyedik századon keresztül // Az örmény nép az ókortól a modern időkig: A dinasztikus időszakok: az ókortól a tizennegyedik századig / Szerk.: Richard G. Hovannisian. -Utca. Martin's Press, 1997. évf. I. - 211. o.
- ↑ Kusikyan I. K. A Bizánci Faust „Örményország történelmének” orosz fordításáról // Bizánci idők. - 1956. - T. 10 . – S. 203–207 .
Irodalom
- Abegyan M. Kh. Az ókori örmény irodalom története. T. 1. Er., 1948.
- Abegyan M. Kh. Irodalom és történetírás // A korai feudális Örményország kultúrája (IV-VII. század). Er., 1980. S. 23-147.
- Adonts N. G. Bizánci Faust mint történész // Keresztény Kelet. 1922. T. 6. szám. 3. S. 235-272.
- Elnitsky L. A. Az egyház- és keresztényellenes irányzatok történetéről Örményországban a 4. században. n. e. // Ókori történelem értesítője. 1965. No. 2. S. 122-130.
- Khachikyan L. S. "Örményország története", Favstos Buzand // Favst Buzand. Örményország története – Favstos Buzand. Er., 1953. S. V-XVI.
- Faustus de Byzance. Bibliothèque historique en quatre livres, traduite pour la première fois de l'arménien en français, par Jean-Baptiste Emine, directeur du Gymnase impérial de Wladimir sur la Klazma, a gyűjteményben: "Collection des historiens anciens et modernes de,l'Arménien de,l'Arménien de,l'Arménien de modernes publiée en francais.” par Victor Langlois", 1. kötet (Párizs, Librairie de Firmin Dido Frères, Fils et Cie, 1867), 201-310.
- Des Faustus von Byzanz Geschichte Armeniens. Aus dem Armenischen ubersetzt und mit einer Abhandlung uber die Geographie Armeniens eingelates von Dr. Lauer. Koln, 1879.
- Norman H. Baynes. Róma és Örményország a negyedik században // The English Historical Review, vol. XXV. New York-Bombay-Kalkutta, 1910
Linkek
- Buzand, Favstos. Örményország története . Keleti irodalom . Letöltve: 2011. február 19.
- Örményország története, Favstos Buzand . Per. másik karjával. és megjegyzést. M. A. Gevorgyan. Szerk. S. T. Eremyan. Lépj be, művészet. L. S. Khachikyan. Yer., 1953.
