| Város | |||||
| Ustron | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ustron | |||||
|
|||||
| 49°43′ é. SH. 18°49′ hüvelyk e. | |||||
| Ország | Lengyelország | ||||
| vajdaság | Sziléziai Vajdaság | ||||
| Poviat | Cieszyn poviat | ||||
| Az elnök | Ireneusz Adam Shazhets | ||||
| Történelem és földrajz | |||||
| Négyzet | 58,92 km² | ||||
| Időzóna | UTC+1:00 és UTC+2:00 | ||||
| Népesség | |||||
| Népesség | 15 415 ember ( 2004 ) | ||||
| Sűrűség | 261,6 fő/km² | ||||
| Digitális azonosítók | |||||
| Telefon kód | +48 33 | ||||
| Irányítószám | 43-450 | ||||
| autó kódja | SCI | ||||
| Hivatalos kód TERYT | 2243203021 | ||||
| ustron.pl | |||||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||||
Ustron ( lengyelül Ustroń ) város Lengyelországban , a sziléziai vajdaság része , Cieszyn megyében . Városi község státusza van. Területe 58,92 km². Népesség - 15 415 fő ( 2004 -re ). Elsősorban gyógyászati és síközpontként ismert.
Faluként először 1305-ben említik.
Az 1910-es osztrák népszámlálás szerint a községnek 4275 lakosa volt, ebből 4265-nek volt állandó lakóhelye. A népszámlálás adatai szerint 3917-en (91,8%) a lengyelt, 333-an (7,8%) pedig a németet jelölték meg anyanyelvükként. Az anyanyelvüket németnek vallók többsége zsidó volt. Akkoriban még nem nyilváníthatták anyanyelvüknek a jiddist. Vallás szerint 2439 fő (57%) protestáns, 1728 katolikus (40,4%) és 107 zsidó (2,5%).
Városi rangot 1956-ban kapott.
1986 áprilisában megalapították a Kohászati Múzeumot. Az 1772-1897 között működő egykori kohászati üzem régi épületében található. A múzeum technikai eszközöket, valamint történelmi és néprajzi kiállításokat tartalmaz.
A városban van egy Meissner professzorról elnevezett fogorvosi főiskola.
| Cieszyn poviat ( Sziléziai Vajdaság ) | ||
|---|---|---|
| Városok Tseshin Skoczow Ustron Városi-vidéki községek Skoczow Strumen Vidéki kommunák brenna Khybe Dembovets Holeszow Khazhlyakh Istebna Zebrzydowice | ||