| Település | |||
| Urmary | |||
|---|---|---|---|
| csuvas. Varmar | |||
|
|||
| 55°41′ s. SH. 47°57′ K e. | |||
| Ország | Oroszország | ||
| A szövetség tárgya | Csuvasia | ||
| Önkormányzati terület | Urmar | ||
| városi település | Urmar | ||
| Fejezet | Ivanov Dmitrij Gennadievics | ||
| Történelem és földrajz | |||
| Alapított | 1893-ban | ||
| Első említés | 1775 | ||
| Korábbi nevek | - | ||
| PGT with | 1775 | ||
| Klíma típusa | mérsékelt | ||
| Időzóna | UTC+3:00 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 7524 ember ( 2021 ) | ||
| Nemzetiségek | csuvasok, oroszok, tatárok, mariak | ||
| Hivatalos nyelv | csuvas , orosz | ||
| Digitális azonosítók | |||
| Telefon kód | +7 83544 | ||
| Irányítószám | 429400 | ||
| OKATO kód | 97238551000 | ||
| OKTMO kód | 97638151051 | ||
| gov.cap.ru/default.aspx?gov_id=457 | |||
Urmary ( csuvasul Vărmar ) városi jellegű település [1] [2] (2005 decembere óta falusias lakosságú [3] [4] ) az Orosz Föderáció Csuvas Köztársaságában . Urmar régió közigazgatási központja .
Korábban Urmaryt Kis Urmary falunak hívták. 1775-ben ll Katalin rendeletével végrehajtották a helyi önkormányzati reformot. A reform értelmében a kazanyi körzet helyett a kazanyi tartományt szervezték meg. Akkoriban 649 revíziós lélek élt Malye-Urmary községben.
1782: megalakult a Civilszkij kerület és ezzel egy időben a Malo-Urmarsky volost. Tansarevo és Kovali része volt ennek a plébániának.
1859: Kis Urmaryban 449 háztartás és 2556 lakos volt.
1883: 1883-ban felosztották a Kis Urmary részét képező városrészeket, mint önálló közigazgatási egységeket, azóta minden negyed község néven vált.
Urmar megjelenése a Moszkva - Kazan vasút megépítéséhez kapcsolódik . Az Urmary állomás első említése 1893 -ból származik . Fokozatosan az Urmary bevásárlóközponttá változik: számos kereskedelmi létesítmény, raktár és hűtőszekrény található itt, egyszintes lakóépületek épülnek.
Víztorony is épült, melynek segítségével a gőzmozdonyokat tankolták. A hatalmas tölgyerdő közelsége miatt bútorgyártás keletkezik, melynek termékeit elsősorban külföldre értékesítik. 1927 -ben Urmary regionális központtá, 1947 - ben városi jellegű településsé vált.A faluban született Anatolij Kazakov , a Szovjetunió hőse .
1902-ben megkezdődtek a bútorgyár építésének előkészítő munkái. A munkába érkező munkásokat követve Baum osztrák állampolgár érkezett a gyárba. Látogatásának célja a hús, tojás, vaj beszerzésének és más városokban történő továbbértékesítésének megszervezése volt. A jövőben úgy hozta a dolgokat, hogy mezőgazdasági termékeket exportált Franciaországba, Angliába, Németországba. Urmaryban épített egy nagy hűtőszekrényt, amely közönséges jéggel működik. Csak 1903-ban Baum 208 vagonnyi tojást, egyenként 144 00 darabot küldött külföldre vasúton és tengeri kikötőkön keresztül. F. I. Baum 12 évig élt Urmaryban. 1914-ben szándékos gyújtogatással vádolták, és Vjatka tartományba száműzték.
Baum letartóztatása után a cég beszüntette a munkáját, utána pedig már egyáltalán nem létezett.
| Népesség | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1959 [5] | 1969 | 1970 [6] | 1979 [7] | 1989 [8] | 1992 [9] | 1993 [10] | 1997 [10] |
| 2380 | ↗ 2400 | ↗ 3918 | ↗ 4687 | ↗ 6016 | ↗ 6400 | → 6400 | ↗ 6800 |
| 2001 [10] | 2002 [11] | 2005 [12] | 2007 | 2008 | 2010 [13] | 2012 [14] | 2013 [15] |
| ↗ 7000 | ↘ 6316 | ↘ 6300 | ↘ 6201 | ↘ 6200 | ↘ 5679 | ↘ 5577 | ↘ 5496 |
| 2014 [16] | 2015 [17] | 2016 [18] | 2017 [19] | 2018 [20] | 2019 [21] | 2020 [22] | 2021 [23] |
| ↘ 5446 | ↗ 5465 | ↗ 5479 | ↘ 5427 | ↘ 5412 | ↗ 5472 | ↘ 5420 | ↘ 5352 |
A község központjában adminisztratív épületek, közintézmények helyezkednek el, az északnyugati részén zömmel földszintes épületek találhatók.
Az ipar szerkezetében a vezető iparág az erdészet és a fafeldolgozás volt, amelyet az Urmar bútorgyár képviselt. Több mint 60 féle bútor készült itt, ebből 7 bútorkészlet, amelyek több mint 70%-a a mesterséghez tartozik, de a 21. század elején a gyár megszűnt. Jelenleg a bútorgyár területén különböző fafeldolgozó iparágak működnek, amelyek körülbelül 300 főt foglalkoztatnak.
Az Urmar ruhagyárban könnyűipari termékeket gyártanak - több mint 20 féle ruhadarabot és művészeti terméket. 1998 - ban itt szervezték meg a hagyományos csuvas népviselet újjáélesztésének központját, amely a köztársaság népszínházainak és alkotócsapatainak megrendelésére dolgozott.
A faluban található 1 középiskola (2005 óta), DOSAAF, kórház (több komplexum), gyermek- és ifjúsági sportiskola, uszoda, gyermekművészeti iskola, múzeum , 2 könyvtár és a Khĕrlĕ Yalav regionális újság. csuvas nyelven adják ki .
Az Urmar régióban aktív figyelmet fordítanak a gyermek- és ifjúsági sportág fejlesztésére. Az Urmar Sportházban (1980) számos sportszakasz található: futball, röplabda, jégkorong, atlétika, kerékpározás, súlyemelés, szambó. A községben egy "ILEM" sportkomplexum (uszoda) is található.
A községben megtartott köztársaság napjára épült az Ilemi Vízisport Palota. A megnyitón jelen volt Mihail Vasziljevics Ignatyev, a csuvas köztársasági elnök.