uragus | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||
tudományos osztályozás | ||||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:DeuterostomesTípusú:akkordokatAltípus:GerincesekInfratípus:állkapcsosSzuperosztály:négylábúakKincs:magzatvízKincs:SzauropsidákOsztály:MadarakAlosztály:fantail madarakInfraosztály:Új szájpadlásKincs:NeoavesOsztag:passeriformesAlosztály:énekes verébInfrasquad:passeridaSzupercsalád:PasseroideaCsalád:pintyekAlcsalád:AranypintyekTörzs:lencseNemzetség:lencseKilátás:uragus | ||||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||||
Carpodacus sibiricus ( Pallas , 1773 ) | ||||||||
Szinonimák | ||||||||
|
||||||||
természetvédelmi állapot | ||||||||
Least Concern IUCN 3.1 Least Concern : 22720543 |
||||||||
|
Az Uragus , vagy hosszúfarkú lencse , vagy hosszúfarkú süvöltő ( lat. Carpodacus sibiricus ) [1] a pintyfélék családjába tartozó énekesmadár . A madár sokáig az Uragus monotipikus nemzetségbe tartozott, mígnem a Haematospiza skarlátpintyekkel és a bonyás rózsacsőrű Chaunoproctus -szal együtt a Carpodacini lencsetörzsbe egyesült [2] .
Egy felnőtt madár testhossza 16-19 cm, szárnya 6,8-7,9 cm, szárnyfesztávolsága 20-23 cm, súlya 14-20 g. Hosszú farka miatt nagyobbnak tűnik, mint egy veréb. Szexuális dimorfizmus kifejezett, a hímek tarka színűek, az egész fej, a far és a has rózsaszín színű, a farok és a szárnyak fekete-fehérek, fehér foltok vannak a torkon és a golyván, a fülfedőkön is csíkok vannak. A szeme fekete. A tarsus színe a piszkos rózsaszíntől a majdnem feketéig változik. Az uragus rövid csőrét apró szemek, például kender és üröm fogyasztására tervezték. A nőstények és fiatal hímek szürke színűek, időnként fekete csíkokkal, a far bolyhos vagy rózsaszínű.
Ázsia nagy részén, Közép- és Kelet-Japánban, Kínában, Mongóliában, Koreában, Kazahsztánban és Kirgizisztánban elterjedt. Oroszországban Szibéria déli részétől Délkelet-Ázsiáig terjed . A fészkelőterület nyugatról az Urálig terjed, és gyakori faj. Ismertek nyugat-európai járatok [3] .
Vonulás közben a madarak a vasutakhoz, árterekhez és autópályákhoz tapadnak, főként alacsony bokrokban, és gyakran csapkodva és verebekkel együtt táplálkozhatnak . Fészkelési ideje alatt egy helyen tartózkodnak. A vándorlások során 5-10 egyedből álló kis állományokban figyelheti meg az uraguszt.
Főleg magvakkal (len, kender, üröm, csalán) táplálkoznak, ezeket a talajon vagy fűfélékből gyűjtik, a rovarok részben szerepelnek az étrendben.
A fészkelő időszak későn, május közepén jön. Főleg a folyók partjain, mocsarakban fészkelnek 0,5-3 m magasságban, ritkán magasabban, cserjebozótokban, a fészek szép serleg alakú, az alomban tollakat és gyapjút, valamint különféle gallyakat használnak. . A pár ideje alatt egy fióka, 3-6 fióka kotlik, a nőstény kotlik a peték, a hím ritkán vesz részt, a lappangási idő körülbelül két hétig tart. A kikelés utáni első napokban a hím eteti a nőstényt, aki továbbadja a táplálékot a fiókáknak.
5 alfajt írnak le a világon [4] :
hím uragus
fiatalkori
Éneklő hím uragus biotópban
hím uragus