| Makaói lakos személyi igazolvány | |
|---|---|
| minta makaói személyi igazolvány | |
| Kiállítva | Makaó Azonosító Iroda |
| Felismerve ben | Makaó |
| dokumentum típus | azonosító kártyák |
| Célja | azonosítás |
| Jogi követelmények | Makaói tartózkodási hely (nem függ állampolgárságtól) és 5 éves kor [1] |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A makaói lakos személyi igazolványa ( Port. Bilhete de Identidade de Residente Macau , BIR) ( kínaiul: 澳門居民身份證, 簡稱.) Makaó lakosainak személyi igazolványa . A kiállító hatóság a Macau Identification Documents Bureau . A dokumentum kétféle: állandó lakosok és nem állandó lakosok számára.
1950-ig Makaó portugál kormányának nem volt jó rendszere a lakosok azonosítására. Abban az időben Makaó kínai állampolgárságú lakosai a Fővárosi Rendőr-főkapitánysághoz és a helyi Belügyminisztériumhoz fordultak, amely később Makaói Személyazonosító Okmányok Irodává vált , hogy benyújtsák a tartózkodási igazolást ennek megerősítésére. Ezért a kínai származású makaói lakosoknak egyidejűleg két személyi igazolvánnyal kellett rendelkezniük ahhoz, hogy legálisan tartózkodhassanak.
1980 óta a Belügyminisztérium hivatalosan is kiadja a makaói lakos azonosító kártyákat [2] . Ugyanakkor a szárazföldi kínai lakosok nagy része számos kísérletet tesz a határ illegális átlépésére, napról napra növelve az illegális bevándorlók számát. Az úgynevezett Amnesty 89 lehetővé tette, hogy Makaóban illegálisan minden kínai származású személy állampolgárságot kérjen a kormánytól, és ezt követően személyi igazolványt szerezzen a lakosok számára [3] [4] .
A Belügyminisztérium és a Makaói Rendőrkapitányság nem rendelkezett jól működő adatgyűjtési és -tárolási rendszerrel, ami zavart keltett. E tekintetben Makaó portugál kormánya 1992 januárjában törölte az úgynevezett kettős személyazonosító igazolványokat, és ugyanazon év február 1-jétől megkezdte az első generációs személyazonosító igazolványok [5] kibocsátását . 1996-ig annak érdekében, hogy sikeresen felkészüljenek Makaó KNK-nak való átadásának folyamatára , a kínai-portugál kapcsolattartó csoport ülést tartott a második generációs személyi igazolványok kiállításáról. [6]
2002-ben a makaói kormány a Makaói Alaptörvényre támaszkodva kikényszerítette a lakossági azonosító kártyák névjegykártyákra való lecserélését, és ezeket a dokumentumokat két típusra osztotta: az állandó lakosok számára ( kínai 澳門特別行政區永久性居民身份 Idedade de ) ), a nem állandó lakosok esetében pedig ( kínaiul: 澳門特別行政區非永久性居民身份證) ( port. Bilhete de Identidade de Residentente de Residente não Permanente nãdao Permanente jogok). -állandó lakosok [7] . Ugyanezen év december 4-én a Makaói ID Bureau fokozatosan elérte az oktatási intézményeket, kormányzati szerveket stb. a személyi igazolványok cseréjét illetően [8] . 2007. február 9-én a makaói kormány befejezte a személyi igazolványok második generációs kártyákra való lecserélésének folyamatát. Azok a makaói lakosok, akik különböző időpontokban tartózkodtak külföldön, és nem kaptak új típusú személyazonosító igazolványt, kötelesek voltak visszatérésük után haladéktalanul frissíteni okmányaikat [9] .
Második generáció (érintés nélküli chip)A kontakt chipes személyi igazolványok megjelenése óta a chip technológia sokat fejlődött, és megjelent az érintés nélküli chip technológia. 2013. október 31-től Makaó kormánya megkezdte az első generációs kontaktchipes azonosítókártyák második generációs érintés nélküli chipkártyákra való lecserélését. [tíz]
Minden személyi igazolvány a következő adatokat tartalmazza: vezeték- és utónév, születési idő, nem, magasság és egyéb személyes adatok, valamint a tulajdonos fekete-fehér fényképe és aláírása. A 18 éven felüliek számára az igazolás 10 évre szól. 18 éven aluliak részére 5 évig érvényes igazolást állítanak ki. Ha valaki betöltötte a hatvanadik életévét, határozatlan idejű bizonyítványt kell kiállítani.
Az első generációs dokumentumok az akkori technológiában rejlő biztonsági elemeket használták, mint például a fényérzékeny papír, a laminálás stb. A második generációs személyi igazolványok szabványos optikai leolvasó kódot kaptak a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettől , de a védelem mértéke továbbra is nagyon magas maradt. alacsony.
2002-től megkezdődött a chipekkel ellátott azonosítók kiadása, amelyekben gilostervezést , mikrovolumen, irizáló és ultraibolya nyomtatást, lézergravírozást stb. alkalmaztak.. Mindez lehetővé tette a védelmi szint jelentős emelését.
Minden makaói lakos kártyán portugál nyelvű betűk vannak (például ASM). Ezeknek a betűknek a jelentése a következő:
| Levél | Jelentése | jegyzet |
|---|---|---|
| A | A tulajdonos Portugáliában vagy Makaóban született | Ha a birtokos Portugáliában született, de Makaónak a KNK-ba való áthelyezése után , akkor a D betűt kell használni |
| B | A tulajdonos Hongkongban született | |
| C | A tulajdonos Kínában született ( szárazföldön vagy Tajvanon ) | |
| D | A tulajdonos egy másik országban született | |
| N | A tulajdonos születési helye ismeretlen | Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos nem tudja, hol született. |
| S | A tulajdonos születési anyakönyvi kivonatot adott | |
| M | Férfi tulajdonos ( Masculino ) | |
| F | Női tulajdonos ( feminino ) |
| Levél | Jelentése | jegyzet |
|---|---|---|
| A | A tulajdonos Portugáliában vagy Makaóban született |
Ha a birtokos Portugáliában született, de Makaónak a KNK-ba való áthelyezése után , akkor a D betűt kell használni |
| B | A tulajdonos Hongkongban született | |
| C | A tulajdonos Kínában született ( szárazföldön vagy Tajvanon ) | |
| D | A tulajdonos egy másik országban született | |
| N | A tulajdonos születési helye ismeretlen | Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos nem tudja, hol született. |
| S | A tulajdonos születési anyakönyvi kivonatot adott | |
| M | Férfi tulajdonos (-{Masculino}-) | |
| F | Női tulajdonos (-{Feminino}-) |
1992-től kezdődően, amikor Makaó kormánya új személyi igazolványokat kezdett kibocsátani, nyolcjegyű számokat nyomtattak rájuk, például "X/NNNNNN/Y". Portugália állampolgár személyi igazolványának hatjegyű számát vettük alapul , és az 1-es, 5-ös vagy 7-es számmal az elejére és a végére kerültek, jelezve az okmány kézhezvételének időpontját, és egy másik számot adtak hozzá vége. Idővel a számformátum (X/NNNNNN/Y) XNNNNNN(Y)-re változott.
A szám elején lévő 1-es szám azt jelzi, hogy a tulajdonos az Amnesty 89 utáni időszakban kapta meg a személyi igazolványt . Az 5-ös szám azt jelzi, hogy a tulajdonos korábban portugál személyi igazolvánnyal rendelkezett . A 7-es szám azt jelzi, hogy a birtokos az igazolványt az úgynevezett kék kártya (munkahelyi vízum) birtokában kapta Makaóban. Ezen számok feltüntetésének sorrendjét a 19/99/M rendelet [11] szabályozza .
2003 óta a vezeték- és utónév felírásakor a személyi igazolványokon vesszőt használnak az elválasztásra (pl. 陳, 大文). Ez a rendszer nem honosodott meg, és a második generációs személyi igazolványon a név és a vezetéknév szétválasztásra került, és különböző sorokba tört.
| Személyi igazolvány országonként | |
|---|---|
| Afrika |
|
| Ázsia | |
| Európa |
|
| Észak Amerika |
|
| Dél Amerika |
|
| Útlevelek | |
|---|---|
| Ország szerint | |
| Típusok |
|
| Egyéb |
|
| történelmi |
|
| Megjegyzések | 1 Interkontinentális ország. 2 Az állam Nyugat-Ázsiában található, de társadalmi-politikai kapcsolatban áll Európával. |