Kaa

Kaa  ( eng.  Kaa ) – Rudyard Kipling angol író " The Jungle Book " című mesegyűjteményének szereplője , tigrispiton , Maugli barátja és egyik oktatója . A drámai művekben és rajzfilmekben a könyvet gyakran boa- összehúzóként (" Kaa boa constrictor ") ábrázolják [1] .

A kritikusok véleménye

Kipling Kaa lesz Maugli tanácsadója ; J. McMaster szerint a "Szentháromság" része, megszemélyesíti a hatalmat ( Balu ), a szerelmet ( Bagheera ), a tudást (Kaa) [2] . A Disney rajzfilmben Kaa éppen ellenkezőleg, Maugli „második terv” antagonistájaként működik [3] .

Maga Kipling (nagyon veszélyes [4] , de "bölcs és emberséges" [5] ) és Disney (a megtestesült gonosz) közötti különbség Kaa-hoz való viszonyulásában felkelti a figyelmet [3] . Gupta úgy véli, hogy Kaa a legbaljósabb karakter a könyvben: a dzsungelben Maugli kivételével mindenki fél tőle; még a szövetségesek is szívesebben tartják a biztonságos távolságot. Gupta szerint a Disney nem engedheti meg magának, hogy a dzsungelben a felsőbbrendűségért vívott könyörtelen háború epizódjait ábrázolja, amely Kaa bölcsességét és kegyetlenségét egyaránt hangsúlyozta; python a Disney-nél ezért hülye gazemberként jött ki [4] .

Roger Sale szerint, Kaa-t, mint sok más állatfigurát, néhány olyan szokás jellemzi a könyvben, amelyek sztereotipikusak a valódi állatokra. Ezeknek az állatoknak a vonásai tehát a természet törvényeihez hasonlítanak, nem írhatók le jó vagy rossz fogalmaival [6] .

Vadászat Kaa

A dzsungel könyve leírja a Kaa vadászó majmokat (ez egyike annak a két vadászjelenetnek az egész könyvben [7] ). Kaa hipnotizálja áldozatait, és arra kényszeríti őket, hogy közeledjenek hozzá.

A " Mowgli " szovjet animációs sorozatban ( Sojuzmultfilm stúdió ) a második film a " Mowgli". Emberrablás (1968) - a "Vadászat a Kaa pitonra" című történeten alapul, és Maugli rönkök általi elrablásának és szabadon bocsátásának szentelték. A film csúcsjelenetében Kaa kiszabadítja Mauglit, hipnotizálja a majmokat, és megparancsolja nekik, hogy „jöjjenek közelebb”, mielőtt Bagheera és Baloo elviszik Mauglit. Szergej Kuznyecov [8] szerint ez "a halál legélénkebb képe az egész animációs világban".

Song of Kaa

Kaa bandar-rönkökre való vadászatának jelenetében Kipling megemlíti, hogy miközben hipnotizálja a majmokat, Kaa halk dalt dúdol. A könyvben a hipnózis az állatokon működik, Mauglin viszont nem ("Csak egy nagy kígyót láttam, aki hülye köröket csinál").

A Disney rajzfilmhez egy "Kaa dalt" komponáltak, amely a fekete mágiával és a hipnózissal asszociál [9] . A dal alliterációt és névszót használ, hogy utánozza a kígyó sziszegését . A rajzfilmben Kaa sikeresen elaltatja Mauglit ( akinek horkolása benne van a dal ritmusában) [9] .

Név

Jean Perraultazt állítja, hogy a Kaa nevet (ahogyan Balu és Bagheera neve is) Kipling kölcsönözte az ókori egyiptomi értekezésből: „A kiábrándult ember beszélgetése a Bajával ” [10] . Maga Kipling azt mondja, hogy a nevet egy kígyó sziszegésének névkönyveként találta ki [11] .

Jegyzetek

1. ↑ Greg Metcalf. „Ott dzsungel könyve van, kölyök!”: A hatvanas évek Walt Disney „A dzsungel könyvében”. // Studies in Popular Culture, 14. évf., 1. szám (1991), p. 85-97.  (Angol)
2. ↑ McMaster, Júlia. A Szentháromság archetípusa a dzsungel könyveiben és az Óz varázslójában. // Gyermekirodalom 20.1 (1992): 90-110.
3. ↑ 1 2 Marios Stylianos Zampetis, Andrei Mihai Alexandru, Caroline Jensen. [1] Archiválva : 2015. január 10. a Wayback Machine -nél . HIB 3.1.2, 2013. 1. félév.
4. ↑ 1 2 Gupta, Richa. A dzsungel mestere: Kipling's Mowgli archiválva : 2019. augusztus 19. a Wayback Machine -nél . HWITHWUGU: 33.
5. ↑ Viorica Banciu, Angela Jireghie és Ionut Erdeli. The Jungle Book: Another Facet of Childhood Archiválva : 2015. január 10. a Wayback Machine -nál . // Journal of Advanced Management Science Vol. 1, sz. 2013. június 2.
6. ↑ Roger Sale. Fairy Tales and After: Hófehérkétől EB White-ig Archiválva : 2022. február 28. a Wayback Machine -nál . Harvard University Press, 1979. 202. o.   (angol)
7. ↑ Wynn William Yarbrough. Férfiasság a gyermekek állattörténeteiben, 1888-1928: Wilde, Kipling, Potter, Grahame és Milne antropomorf meséinek kritikai tanulmánya Archiválva 2022. június 16-án a Wayback Machine -nél . McFarland, 2011, 130-131.  (Angol)
8. ↑ Szergej Kuznyecov. Get Out of the Jungle Archivált 2012. január 23. a Wayback Machine -nél . - "A mozi művészete", 2004, 3. sz.
9. ↑ 1 2 Puigderahols, Rierola és Ana Maria. Linguistic Study of the Magic in Disney Lyrics archiválva 2014. szeptember 4-én a Wayback Machine -nél . Universitat de Barcelona, ​​2001.
10. ↑ Perrot, Jean. "Bram Stoker, Rudyard Kipling, Oscar Wilde és a Franc-Maconnerie dalszövege a l'enfant Divin". // Revue des Sciences Humaines 99 (1992): 183-205. cit. írta a Gyermekirodalmi Egyesület negyedéves, 19. évfolyama . S. 78.
11. ↑ Rudyard Kipling. Kipling névlistája a történetekben Archiválva : 2019. május 8. a Wayback Machine -nél . Szerzői megjegyzés Kipling munkáinak végleges sussexi kiadásához (X11. kötet, 471-478. oldal).  (Angol)

Irodalom

• Booth, Howard J. (szerk.). Rudyard Kipling cambridge-i társa. Cambridge University Press, 2011.   (angol)
• Nyman, Jopi. Újraolvassuk Rudyard Kipling „angol hősiességét: A nemzet elbeszélése a dzsungel könyvében”. // Orbis litterarum 56.3 (2001): 205-220.  (Angol)