A CNO ciklus egy termonukleáris reakció , amely a hidrogént héliummá alakítja , amelyben a szén , az oxigén és a nitrogén katalizátorként működik . Ezt tekintik a termonukleáris fúzió egyik fő folyamatának nagy tömegű fősorozatú csillagokban .
A CNO-ciklus három egymáshoz kapcsolódó ciklus, pontosabban részben átfedő ciklusok gyűjteménye. Közülük a legegyszerűbbet, a CN-ciklust (Bethe-ciklus, vagy szénciklus) 1938-ban Hans Bethe [1] , egymástól függetlenül Karl Weizsacker [2] javasolta .
A CN-ciklus fő reakcióútja [3] (továbbá a jellemző reakcióidő is feltüntetve) [4] :
12C + p | → | 13N + γ | +1,94 MeV _ | ~1,3⋅10 7 év | |
13 N | → | 13 C + e + + v e | +2,22 MeV | ~7 perc | (vagy +1,20 MeV, kivéve az annihilációt e + ; T ½ 13 N esetén = 9,96 perc [5] ) |
13C +p | → | 14N + γ | +7,55 MeV | ~2,7⋅10 6 év | |
14N +p | → | 15 O + γ | +7,30 MeV | ~3,2⋅10 8 év | |
15 O | → | 15 N + e + + v e | +2,75 MeV | ~82 másodperc | (vagy +1,73 MeV, az annihiláció nélkül e + ; T ½ 15 O esetén = 122,24 s [5] ) |
15N +p | → | 12 C + 4 He | +4,96 MeV | ~1,1⋅10 5 év |
Ennek a ciklusnak a lényege egy α-részecske közvetett szintézise négy protonból az egymást követő magok általi befogásuk során, 12 C -tól kezdve.
A proton 15 N atommag általi befogásával való reakcióban még egy kimenetel lehetséges: a 16 O atommag kialakulása és egy új ciklus, az úgynevezett NO I-ciklus születése .
Pontosan ugyanaz a szerkezete, mint a CN ciklusnak:
14N + 1H_ _ | → | 15 O + γ | +7,29 MeV _ | (3,2⋅10 8 év [4] ) |
15 O | → | 15 N + e + + v e | +2,76 MeV | (82 másodperc) |
15N + 1H_ _ | → | 16 O + γ | +12,13 MeV | |
16 O + 1 H | → | 17F + γ | +0,60 MeV | |
17F_ _ | → | 17 O + e + + v e | +2,76 MeV | |
17 O + 1 H | → | 14 N + 4 Ő | +1,19 MeV |
A NO I ciklus a CN ciklus katalizátormagjainak számának növelésével növeli az energiafelszabadulás sebességét a CN ciklusban.
Ennek a ciklusnak az utolsó reakciója a lefolyás két változatával is rendelkezik, amelyek közül az egyik egy másik ciklust eredményez - az NO II ciklust :
15N + 1H_ _ | → | 16 O + γ | +12,13 MeV |
16 O + 1 H | → | 17F + γ | +0,60 MeV |
17F_ _ | → | 17 O + e + + v e | +2,76 MeV |
17 O + 1 H | → | 18F + γ | +5,61 MeV |
18F_ _ | → | 18 O + e + + v e | + 1,656 MeV |
18 O + 1 H | → | 15 N + 4 Ő | +3,98 MeV |
Így a CN , NO I és NO II ciklusok hármas CNO ciklust alkotnak .
Van még egy nagyon lassú negyedik ciklus, az ún. OF-ciklus , de szerepe az energiatermelésben elhanyagolható (1000 NO I és NO II ciklus és több mint 10 6 CN ciklus [6] esik egy ilyen ciklusra ). Ez a ciklus azonban fontos a 19 F eredetének magyarázatához .
17 O + 1 H | → | 18F + γ | + 5,61 MeV |
18F_ _ | → | 18 O + e + + v e | + 1,656 MeV |
18 O + 1 H | → | 19F + γ | + 7,994 MeV |
19F + 1H _ | → | 16 O + 4 Ő | + 8,114 MeV |
16 O + 1 H | → | 17F + γ | + 0,60 MeV |
17F_ _ | → | 17 O + e + + v e | + 2,76 MeV |
A hidrogén robbanásszerű égése során a csillagok felszíni rétegeiben, például szupernóva-robbanások során , nagyon magas hőmérséklet alakulhat ki, és a CNO-ciklus jellege drámaian megváltozik. Ez az úgynevezett forró CNO ciklusba fordul át , amelyben a reakciók nagyon gyorsak és bonyolultak.
Szótárak és enciklopédiák |
---|
Csillagok | |
---|---|
Osztályozás | |
Csillag alatti objektumok | |
Evolúció | |
Nukleoszintézis | |
Szerkezet | |
Tulajdonságok | |
Kapcsolódó fogalmak | |
Csillagok listája |