Tujia (nyelv)

Tujia
Országok Kína
Régiók Xiangxi Tujia Miao autonóm prefektúra
A hangszórók teljes száma 70.000 körül
Állapot Xiangxi Tujia Miao autonóm prefektúra
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

Kínai-tibeti család

Tibeti-burmai alcsalád ? Tujia Északi tujia és déli tujia
Írás Fraser ábécé, latin, Pollard írása
Nyelvi kódok
ISO 639-1
ISO 639-2
ISO 639-3 tjs (déli), tji (északi)
ELCat 4225 és 1744
Glottolog tuji1244

Tujia (északi tujia: Bifzivsar, / p i ˧˥  ʦ i ˥  s a ˨˩ /; déli tujia: Mongrzzirhof, / m õ ˨˩ ʣ  i ˨˩ h  o ˧˜ / ; kínai trad. 土家, ex. , pinyin Tǔjiāyǔ ) a Közép-Kínában élő tujia nép nyelve . Két dialektusa van, mindkettő tonális. Az északi nyelvjárásnak 21 kezdőbetűje van, és délen - 26 (öt további kezdőbetűvel). Az északinak 25, a délinek 30 döntője van, ebből 12 csak kínai kölcsönszavakban szerepel. 2005-ben a beszélők száma körülbelül 70 000, a nemzetiségi lakosság pedig 8 millió volt.

Osztályozás

A tujia a tibeti-burmai nyelvcsoport része .

Írás

A tujia nyelv ábécéjét 1983-ban állították össze latin alapon. 1986 óta használják a Xiangxi-Tujia-Miao autonóm prefektúra általános iskoláiban [1] .

Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY
b [b] x [ tsh ] x [ɕ]
p [ ph ] s [s] y [j]
m [m] r [z] g [k]
w [w] l [l] k [ kh ]
d [t] j [tɕ] ng [ŋ]
t [ th ] q [ tɕh ] h [x]
z [ts] n [ɲ] hx [ɣ]
Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY
a [a] ei [ei] ou [əu]
e [e] hu [ẽ] ong [ENSZ]
én [én] ia [ia] uai [uai]
o [o] azaz [azaz] ui [uei]
u [u] iao [iau] uan [uã]
ai [ai] iu [iəu] ENSZ [ENSZ]
ao [au] ian [iã]
an [ã] ban ben [én]

A hangokat a következő jelek jelzik: magas hangszín - x /˥˧/, alacsonyan csökkenő - r /˨˩/, magasan csökkenő - v /˥/, magasan növekvő - f /˧˥/.

Jegyzetek

  1. Minglang Zhou. Többnyelvűség Kínában: a kisebbségi nyelvekre vonatkozó reformok megírásának politikája. Berlin, 2003. ISBN 3-11-017896-6