Tujia | |
---|---|
Országok | Kína |
Régiók | Xiangxi Tujia Miao autonóm prefektúra |
A hangszórók teljes száma | 70.000 körül |
Állapot | Xiangxi Tujia Miao autonóm prefektúra |
Osztályozás | |
Kategória | Eurázsia nyelvei |
Tibeti-burmai alcsalád ? Tujia Északi tujia és déli tujia | |
Írás | Fraser ábécé, latin, Pollard írása |
Nyelvi kódok | |
ISO 639-1 | — |
ISO 639-2 | — |
ISO 639-3 | tjs (déli), tji (északi) |
ELCat | 4225 és 1744 |
Glottolog | tuji1244 |
Tujia (északi tujia: Bifzivsar, / p i ˧˥ ʦ i ˥ s a ˨˩ /; déli tujia: Mongrzzirhof, / m õ ˨˩ ʣ i ˨˩ h o ˧˜ / ; kínai trad. 土家埞, ex. 语, pinyin Tǔjiāyǔ ) a Közép-Kínában élő tujia nép nyelve . Két dialektusa van, mindkettő tonális. Az északi nyelvjárásnak 21 kezdőbetűje van, és délen - 26 (öt további kezdőbetűvel). Az északinak 25, a délinek 30 döntője van, ebből 12 csak kínai kölcsönszavakban szerepel. 2005-ben a beszélők száma körülbelül 70 000, a nemzetiségi lakosság pedig 8 millió volt.
A tujia a tibeti-burmai nyelvcsoport része .
A tujia nyelv ábécéjét 1983-ban állították össze latin alapon. 1986 óta használják a Xiangxi-Tujia-Miao autonóm prefektúra általános iskoláiban [1] .
Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY |
---|---|---|---|---|---|
b | [b] | x | [ tsh ] | x | [ɕ] |
p | [ ph ] | s | [s] | y | [j] |
m | [m] | r | [z] | g | [k] |
w | [w] | l | [l] | k | [ kh ] |
d | [t] | j | [tɕ] | ng | [ŋ] |
t | [ th ] | q | [ tɕh ] | h | [x] |
z | [ts] | n | [ɲ] | hx | [ɣ] |
Levél | HA EGY | Levél | HA EGY | Levél | HA EGY |
---|---|---|---|---|---|
a | [a] | ei | [ei] | ou | [əu] |
e | [e] | hu | [ẽ] | ong | [ENSZ] |
én | [én] | ia | [ia] | uai | [uai] |
o | [o] | azaz | [azaz] | ui | [uei] |
u | [u] | iao | [iau] | uan | [uã] |
ai | [ai] | iu | [iəu] | ENSZ | [ENSZ] |
ao | [au] | ian | [iã] | ||
an | [ã] | ban ben | [én] |
A hangokat a következő jelek jelzik: magas hangszín - x /˥˧/, alacsonyan csökkenő - r /˨˩/, magasan csökkenő - v /˥/, magasan növekvő - f /˧˥/.