Treviso (hercegség)

történelmi állapot
Treviso hercegsége
ital.  Ducato di Treviso
←   → 568-774  _ _
Főváros Treviso (568-571), Verona (571-774) [1]
nyelvek) lombard, olasz

A Trevisói Hercegség ( olaszul:  Ducato di Treviso ) Olaszország történelmi állama , amely a Lombard Királyság uralma alatt állt .

Történelem

568-ban a langobardok Alboin vezetésével megszállták Olaszország északkeleti részét. Felice trevisói püspök találkozott Alboinnal, és rávette, hogy ne támadja meg Trevisót. Treviso lakói harc nélkül elfogadták a langobardokat [2] , akik létrehozták saját hercegségeiket, amelyek közül az egyik Treviso [3] volt . A keletkezés pontos dátuma nem ismert, de a feltételezések szerint 568 körül lehetett. A langobard királyok pénzverdét helyeztek el Trevisóban , amely a város frankok általi elfoglalásáig működött [2] . Alboin 571- es meggyilkolása után a királyi udvar Paviába költözött , és Verona lett a Treviso hercegség fővárosa [4] .

591-ben vagy 592-ben Ulfar trevisói herceg fellázadt Agilulf király ellen . A langobardok uralkodója Ulfart ostrom alá vette várában, elfogta, majd kiűzte a királyságból [5] [6] [7] [8] .

A trevisói hercegséget 774- ben elfoglalták Nagy Károly csapatai [9] .

Jegyzetek

  1. ↑ A. G. Moszkvin. Olaszország. A tenger és a nap földje. - "Veche" kiadó, 2015-04-23. — 512 p. – ISBN 9785444477106
  2. ↑ 1 2 Architecton (elérhetetlen link) . architekton.a3d.ru. Letöltve: 2018. január 5. Az eredetiből archiválva : 2018. január 6.. 
  3. ↑ Rendszergazda. Treviso - Ősi városok . www.ancientcity.ru Letöltve: 2018. január 5. Az eredetiből archiválva : 2018. január 6..
  4. ↑ A. G. Moszkvin. Olaszország. A tenger és a nap földje . - "Veche" kiadó, 2015-04-23. — 512 p. — ISBN 9785444477106 . Archiválva : 2018. január 6. a Wayback Machine -nél
  5. ↑ Paolo Diacono. Historia Langobardorum (Storia dei Longobardi) / Lidia Capo, Lorenzo Valla. – Milano: Mondadori, 1992.
  6. ↑ Martindale JR Vlfari // A későbbi római birodalom prozopográfiája  . — [2001-es utánnyomás]. — Cambr. : Cambridge University Press , 1992. - Vol. III(b): Kr. u. 527–641. - P. 1387. - ISBN 0-521-20160-8 .
  7. ↑ Martindale JR Gulfaris // A későbbi római birodalom prozopográfiája  . — [2001-es utánnyomás]. — Cambr. : Cambridge University Press , 1992. - Vol. III(a): Kr. u. 527–641. - P. 563. - ISBN 0-521-20160-8 .
  8. ↑ Zerjadtke M. Das Amt ›Dux‹ in Spätantike und frühem Mittelalter. Der ›ducatus‹ im Spannungsfeld zwischen römischem Einfluss und eigener Entwicklung . - Berlin, Boston: Walter de Gruyter , 2019. - S. 180. - ISBN 978-3-11-062267-6 .
  9. ↑ Harold Lamb. Nagy Károly. A Karoling Birodalom alapítója . — Liter, 2017-09-05. — 337 p. — ISBN 5457025403 . Archiválva : 2018. január 6. a Wayback Machine -nél

Irodalom