A thaiföldi távközlés története 1875-ben kezdődött az első távirati szolgáltatás bevezetésével. Történelmileg a távközlési hálózatok fejlesztése Thaiföldön az állami szektor kezében volt. Kormányzati szervezetek jöttek létre távirati, telefon- , műsorszórási és televíziós szolgáltatások nyújtására . A magán távközlési szolgáltatók először állami tulajdonú vállalatokkal kötöttek koncessziós szerződést . A magánbefektetőnek meg kellett építenie az összes szükséges létesítményt, és át kellett adnia azokat az állami tulajdonú vállalatoknak, mielőtt azok működni tudtak és szolgáltatásokat tudnának nyújtani a lakosság számára.
A liberalizációs folyamat az 1990-es és 2000-es években zajlott le. Az állami tulajdonú vállalatokat - a thaiföldi telefontársaságot, a thaiföldi kommunikációs hatóságot és a thaiföldi tömegkommunikációs szervezetet - 2003-ban és 2004-ben alapították. Az 1997-ben elfogadott alkotmány olyan intézményi változásokhoz vezetett, amelyek megkövetelik, hogy ez az egész szektor "a közjólét nemzeti kommunikációs forrása legyen". Az 1997-es alkotmány egy független szabályozó testület felállítását is megkövetelte, amely felhatalmazást kapott az ágazat felosztására, a kommunikáció megfigyelésére és szabályozására Thaiföldön. 1998-ban az akkori Országgyűlés az Alkotmány követelményeinek teljesítése érdekében úttörő törvényt fogadott el, amely két független szabályozó testületet hozott létre: a) az Országos Távközlési Bizottságot (NTB) és b) az Országos Műsorszolgáltatási Bizottságot (NTB). Ezek a változások 2005-ben léptek életbe a király jóváhagyásával. A munka megkezdésével az NTK automatikusan beszüntette tevékenységét, és átvette a Posta és Távirati Osztály, valamint a távközlési szektor minden jogosítványát. Ugyanakkor a CNT jogosítványai az NTC-vel való állandó jogvita és a médiaszektor átpolitizálódása miatt soha nem valósultak meg teljesen.
2006 szeptemberében a katonaság átvette a polgári kormány irányítását, és úgy döntött, hogy egybe vonja a távközlési és műsorszórási szabályozó hatóságokat, de ez az eljárás csak a polgári kormány átvételéig és a vonatkozó törvényjavaslat megalkotásáig zárult le. Ezt az új törvényt a „2010-es rádió-, televízió- és távközlési törvény hatósági, szabályozási és felügyeleti törvényének” nevezték. Ez a törvény "feloszlatta" az NTC-t, és egyesítette a távközlési és műsorszórási felügyeleti szerveket Thaiföldön. Az új törvény arra is kötelezte a 2010-ben független irányító testületként létrejött Nemzeti Műsorszolgáltatási és Távközlési Bizottságot, hogy minden kereskedelmi ágazati engedélyt aukciós úton osszon ki. A Nemzeti Bizottság 2012-ben a 3G szektor és szolgáltatások engedélyezése érdekében aukciót hirdetett erre a szektorra. Az aukció eredményeként 3 üzemeltető (AIS, True és DTAC) kapott engedélyt 2,1 GHz-re. 2013-ban a Broadcasting Commission 42 új DTTV-licencet árverezett el. Mindkét árverés együttesen a legmagasabb összeget kapta, amelyet akkor az állam az aukción keresztül kapott. Később ezt az összeget meghaladta egy másik, 2013 decemberében megtartott DTTV licencárverés bevétele. Az egy időben hatályos Nemzeti Műsorszolgáltatói és Távközlési Bizottságról szóló törvény lehetővé tette a bizottság számára a DTTV-engedélyek árverezésének folytatását. Ám amikor a katonaság átvette a hatalmat az országban, az Országos Műsorszolgáltatási és Távközlési Bizottságról szóló törvényt úgy módosították, hogy a terjesztést visszaadják az államnak.
2014. május 22-én államcsíny történt. A Prayut Chan-Ocha tábornok vezette új katonai kormány bejelentette, hogy amikor miniszterelnök lesz, kormánya "digitális gazdaságba" helyezi át Thaiföldet, az Információs és Távközlési Minisztériumot pedig Digitális Gazdasági Minisztériummá alakítja át. Ennek a tervnek a része volt az Országos Műsorszolgáltatási és Távközlési Bizottság átszervezése. 2014 júniusában a katonai kormány két új törvényt adott ki, amelyek előírják, hogy: 1) a licencárverések összes bevételét vissza kell adni a köztulajdonba, és 2) minden rádióállomásnak meg kell felelnie egy új törvénynek, amely előírja, hogy a műsorokat sugárzásuk előtt ellenőrizni kell a tartalom szempontjából. a nyilvánosság számára (cenzúrázva) . 2014 szeptemberében ideiglenes engedélyeket adtak ki azoknak a rádióállomásoknak, amelyek beleegyeztek egy önkéntes szándéknyilatkozat aláírásába. Ez ideiglenes feltétele volt a műsorszolgáltatásnak, a Műsorszolgáltatási Bizottság általi vizsgálatig és a „ de jure ” engedély megszerzéséig. Ugyanakkor nem határoztak meg időkeretet a tanúsításra.
A mobilhálózatok piacát három nagy szolgáltató uralja. Minden nagyobb mobilszolgáltató a GSM / 3GPP technológiacsaládot használja , beleértve a GSM -et , EDGE -t , UMTS -t és LTE -t . Thaiföldön hat analóg televíziós csatorna és 24 kereskedelmi digitális csatorna indult 2014-ben.
A 2017-es kereskedelmi versenytörvény értelmében a kereskedelmi versenyhatóság eltekint bizonyos területek szabályozásától, beleértve a műsorszolgáltatókat és a távközlési társaságokat. Vagyis a kereskedelmi versenytörvény 2017. évi hatálybalépése óta a korábban meghatározott kereskedelmi versenytörvények által szabályozott műsorszolgáltatási és távközlési ágazatok mentesülnek az általános versenytörvények alól, és csak az ágazati versenyszabályok hatálya alá tartoznak. [egy]
Thaiföldön három vezetékes telefonszolgáltató működik: a TOT Public Company Limited, a True Corporation és a TT&T. 2014 negyedik negyedévében 5 687 038 előfizetőt szolgálnak ki. Ez a szám 2008 óta csökken.
Az első telefonhálózatot 1881-ben Thaiföldön (Siam) hozták létre a Honvédelmi Minisztérium alatt, majd ennek felügyelete a Posta és Távirati Osztályhoz került. A thaiföldi telefonszervezetet (TOT) 1954-ben hozták létre a telefonhálózat üzemeltetésére.
A telefonhálózat fejlettsége a huszadik század nagy részében alacsony maradt. 1992-ben a telefonvonalak lakossághoz viszonyított aránya 3,3 szám volt 100 főre. 1991-ben két magánvállalat kapott jogot telefonvonalak építésére és üzemeltetésére; A Telecom-Asia (később True Corporation néven) a bangkoki nagyvárosi területet, míg a TT&T a tartományokat szolgálta ki. [2]
2014 negyedik negyedévében 97,6 millió mobil-előfizető volt Thaiföldön, ami 146%-ot jelent. A thaiföldi piac túlnyomórészt előre fizetett, 84,8 millió kártyás előfizetővel. Több mint 99%-os piaci részesedéssel három nagy szolgáltató (leányvállalataikkal együtt): az Advanced Info Service (AIS) 46,52 %-os piaci részesedéssel, a DTAC 28,50%-os piaci részesedéssel és a Truemove 24,26%-os piaci részesedéssel. A további szolgáltatók közé tartozik az állami tulajdonú TOT Public Company Limited (TOT) 0,57%-os piaci részesedéssel és a CAT Telecom 0,15%-os piaci részesedéssel, valamint a mobil virtuális hálózatok üzemeltetői (MVNO). [3]
Az 1980-as és 1990-es években a magán mobilszolgáltatók megállapodásokat kezdtek kötni a TOT-tal és a CAT-vel. A TOT-t és a CAT-et 2002-2003-ban privatizálták. A 2007. évi Alkotmány és a "Rádiófrekvencia-kijelölés megszervezéséről és a műsorszolgáltatási és távközlési szolgáltatások szabályozásáról szóló törvény" rendelkezéseket tartalmaz egy független nemzeti szabályozó hatóság létrehozására és a frekvenciák aukción keresztül történő kereskedelmi tevékenységre történő kiosztására. Az első sikeres aukciót 2012-ben rendezte meg a Nemzeti Műsorszóró és Távközlési Bizottság, amelyen három mobilszolgáltatónak osztottak ki IMT (2100) 45 MHz-es frekvenciasávot.
A mobilkommunikációs ágazatot szabályozó jogszabályok közé tartozik a 2010. évi rádiófrekvencia-kiosztási, műsorszórási és távközlési szolgáltatások szabályozási szervezeti törvénye (NBTC törvény), valamint a 2001. évi távközlési üzletről szóló törvény. Ezen túlmenően minden szolgáltatónak, aki telefonszámot kíván kiadni, külön engedélyt kell beszereznie az NBTC-től az NBTC által kiadott Távközlési Számozási Terv szerint. [egy]
A Nemzeti Műsorszóró és Távközlési Bizottság 2015-ben két fordulós licencaukciót szervezett 1800 MHz és 900 MHz frekvenciákra. Novemberben az Advance Info Service (AIS) és a True Corporation elnyerte az 1800 MHz-es licencet egy közel 33 órán át tartó aukción. Decemberben a True Corporation és a Jasmine International nyerte a 900 MHz-es aukciót. Az aukció fontos következménye a Jasmine International megjelenése a távközlési üzletágban, amelynek hosszú évekig nem volt új szereplője.
2017-ben a mobil-előfizetők száma elérte a 121,53 milliót [ [6], 2018-ban pedig már 125,6 millió[5],4]
| Szám | Operátor | Technológia | Előfizetők száma | Tulajdonosok |
|---|---|---|---|---|
| egy | AIS | GSM -900 ( GPRS , EDGE ), 900/2100 MHz UMTS , HSPA , HSPA+ , DC-HSPA+ 900/1800/2100 MHz LTE-A , LTE-U/LAA , |
38,5 millió [7] (2015 harmadik negyedéve) 39 873 400 [8] (2016 harmadik negyedéve) |
INTOUCH Company (40,45%) Singapore Telecommunications (23,32%) |
| 2 | DTAC | GSM -1800 MHz ( GPRS , EDGE ) 850/2100 MHz UMTS HSPA , HSPA+ , DC-HSPA+ 1800/2100 MHz LTE |
25,3 millió [7] (2015 harmadik negyedéve) 24 820 462 [8] (2016 harmadik negyedéve) |
Telenor (42,62%) Thai Telco Holdings (22,43%) Thaiföldi Telefonszervezet (TOT) (5,58%) |
| 3 | TrueMove H | PHS GSM -900/1800 MHz ( GPRS , EDGE ) 850/2100 MHz UMTS HSPA , HSPA+ , DC-HSPA+ 900/1800/2100 MHz LTE-A |
24 millió [9] (2015 harmadik negyedéve) 22 607 000 [10] (2016 harmadik negyedéve) |
hu:True Corporation China Mobile (18%) |
| négy | MY (CAT Telecom) | 850 MHz UMTS HSPA, HSPA+ , DC-HSPA+ | 0,6 millió | CAT Telecom |
| 5 | T.O.T. | 2100 MHz UMTS HSPA , HSPA+ , DC-HSPA+ | 215 782 [11] (2015 harmadik negyedéve) MVNO-k nélkül (virtuális szolgáltatók) 106 875 [11 ] ( 2016 harmadik negyedéve) MVNO-k nélkül (virtuális szolgáltatók) |
Thaiföldi Telefonszervezet (TOT) |
| Mobil virtuális operátorok | ||||
| egy | IEC3G Buzzme (TOT gerinc) |
2100 MHz UMTS HSPA , HSPA+ , DC-HSPA+ | Nincs adat | Mobile 8 Telco (Thaiföld) (100%) |
| 2 | TuneTalk (a TrueMove H-n keresztül) |
2100 MHz UMTS HSPA , HSPA+ , DC-HSPA+ | Nincs adat | Loxley Public Company Limited (50%) Tune Group Sdn Bhd (10%) Thai AirAsia (40%) |
| 3 | AZ ÉN) | 850 MHz UMTS HSPA , HSPA+ , DC-HSPA+ | Nincs adat | Samart Corporation nyilvános társaság (100%) |
| négy | Mojo3G (TOT Core Network) |
2100 MHz UMTS HSPA , HSPA+ , DC-HSPA+ | 2017 januárja óta zárva [12] | McConzult Asia (100%) |
| 5 | 168 (SAJÁT referenciahálózat) |
850 MHz UMTS HSPA , HSPA+ , DC-HSPA+ | Nincs adat | 168 Kommunikáció (100%) |
| 6 | PENGUIN (MY referenciahálózat) |
850 MHz UMTS HSPA , HSPA+ , DC-HSPA+ | Nincs adat | The Whitespace Company (100%) |
| 7 | MyWorld3G (az én gerincem) |
850 MHz UMTS HSPA , HSPA+ , DC-HSPA+ | Nincs adat | Adat CDMA (100%) |
| nyolc | i-Kool (TOT Core Network) |
2100 MHz UMTS HSPA , HSPA+ , DC-HSPA+ | Nincs adat | Loxley Public Company Limited (100%) |
| 9 | SIM NYITÁSA (MY Core Network) |
850 MHz UMTS HSPA , HSPA+ , DC-HSPA+ | Nincs adat | Samart Corporation nyilvános társaság (100%) |
A vezetékes telefonszámok kilenc számjegyűek, míg a mobiltelefonszámok tíz számjegyűek, beleértve a "0" fővonali előtagot is.
Thaiföldön hat ingyenes analóg TV-csatorna van:
A digitális televíziózásra való átállás 2014-ben kezdődött. A Nemzeti Műsorszolgáltatási és Távközlési Bizottság 2013 decemberében aukciót szervezett a kereskedelmi televíziózási engedélyekről. A kereskedelmi televíziós szolgáltatások négy csoportját azonosították: hét nagyfelbontású televíziós engedélyt, hét normál felbontású televíziós engedélyt, hét híradó-engedélyt és négy családi televíziós engedélyt. [13] Ezenkívül 12 országos nyilvános csatorna és 12 regionális csatorna számára osztottak ki frekvenciákat. Az engedéllyel rendelkező kereskedelmi szervezetek 2014. április 1-jén kezdték meg a kísérleti adásokat. [tizennégy]
Jelenleg hét nagy tenger alatti kommunikációs kábelt használnak adatátvitelre és kommunikációra Thaiföldön . Thaiföldön Satunban, Petchaburiban és Chonburiban vannak kábelkivezetések.
A Thaicom a Thaiföldről üzemeltetett kommunikációs műholdak sorozatának a neve, valamint a Thaicom műholdflottáját birtokló és üzemeltető Thaicom Public Company Limited kampányának a neve, amely műholdas kommunikációt, internetet, műholdas televízió- és rádióadásokat biztosít az ügyfeleknek Thaiföldön és az egész országban. az ázsiai-csendes-óceáni térség. A műholdprojektet Thaiföld királya, Őfelsége Bhumibol Adulyadej király a Thaicomnak nevezte el, a Thaiföld és a modern kommunikációs technológia közötti kapcsolat szimbólumaként. 1991-ben a thaiföldi Shinawatra Computer and Communications Co. kft (jelenleg INTOUCH HOLDINGS PLC) 100 millió dolláros szerződést írt alá a Hughes Space and Communications Company Ltd.-vel. hogy megépítsék az első kommunikációs műholdat Thaiföldön. Létrehozták a Thaicom-1 nevű műholdat, amelyet 1993. december 18-án bocsátottak geostacionárius pályára. A műhold 12 transzponderrel működik a C - sávban , sugárzási mintázata Japántól Szingapúrig terjed . A Shin Corporation 41%-os tulajdonosa a Thaicom Public Company Limited-nek.
A 2001-es Telekommunikációs Üzleti Törvény megteremtette a jogi keretet a thaiföldi távközlési ágazat számára. A jogosult szolgáltatóknak a Nemzeti Műsorszolgáltatási és Távközlési Bizottság engedélyével kell rendelkezniük. A törvény háromféle engedélyt különböztet meg ebben az iparágban:
A 2001-es törvényt 2006-ban módosították Thaksin Shinawatra miniszterelnök vezetésével , hogy a külföldiek nagy részesedéssel rendelkezzenek a thaiföldi távközlési üzletágban.
A 2001-es törvény értelmében a külföldiek nem kérhettek 2-es vagy 3-as típusú engedélyeket a thaiföldi külföldi üzleti életről szóló törvény (FBA) [15] értelmében .
A 2-es és 3-as típusú engedélyekért folyamodó kérelmezőnek olyan jogalanynak kell lennie, amelyben thai állampolgárok birtokolják a részvények legalább 75%-át, és thaiföldieknek kell lenniük a pályázó cég igazgatótanácsának legalább háromnegyed részével, és a személy csak egy A thai állampolgárt fel kell hatalmazni arra, hogy a kérelmező cég képviselőjeként bármilyen kötelezettségvállalást aláírjon.
A 2006-os módosítások eltörölték a 2-es és 3-as típusú engedélyekre vonatkozó minden további igénylői követelményt, kimondva, hogy a 2-es vagy 3-as típusú távközlési szolgáltatók részvényeinek immár 49%-át külföldiek birtokolhatják; nem korlátozták a külföldi igazgatók számát; és a pályázó cég nevében bármilyen okirat aláírására jogosult személy immár külföldi lehet.
2013 júniusáig 186 engedélyt [16] adtak ki , amelyeket típusonként az alábbiakban sorolunk fel:
2016 decemberéig a Nemzeti Műsorszolgáltatási és Távközlési Bizottság 43 engedélyt adott ki virtuális mobilszolgáltatók számára, azonban csak 9 került forgalomba. [17]
| Ázsiai országok : Távközlés | |
|---|---|
| Független Államok |
|
| Függőségek |
|
| El nem ismert és részben elismert államok |
|
| |